2023. február 7. - Tódor, Rómeó

Az alkotmányos válság esete az OIT-vel

Önmagában is felettébb kellemetlen körülmény, hogy a Legfelsőbb Bíróságnak, egyúttal az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak még nincs új elnöke. De ennél súlyosabb is lehet a probléma. Egyes jogértelmezések szerint alkotmányos válsághelyzet fenyeget.
2008. június 21. szombat 16:19 - Szalay Gergely
Próbálkoznak

Sólyom László eddigi jelöltjei
Akiknek bejött:
2006. október - Kovács Tamás, legfőbb ügyész
2007. június - Kállai Ernő, kisebbségi ombudsman
2007. szeptember - Szabó Máté, általános ombudsman
Akiknek nem:
2006. április - Horányi Miklós, legfőbb ügyész
2007. május - Majtényi László, ombudsman
2007. december - Péterfalvi Attila, adatvédelmi biztos, Nagy Boldizsár, jövő nemzedékek ombudsmanja
2008. január - Zombor Ferenc, adatvédelmi biztos, Fülöp Sándor, jövő nemzedékek ombudsmanja
2008. március - Tóth Gábor Attila, adatvédelmi biztos, Bogdányiné Mészáros Ágnes, jövő nemzedékek ombudsmanja
Sólyom László köztársasági elnök a rá jellemző konok kitartással jelölgeti Baka Andrást a Legfelsőbb Bíróság (egyúttal a magyar igazságszolgáltatási szervezetet irányító Országos Igazságszolgáltatási Tanács, azaz az OIT) élére. A parlamenti pártok pedig (szintén a rájuk jellemző konok kitartással) nem támogatják Sólyom jelöltjeit.

Mindez nem lenne különösképpen említésre méltó a jelen magyar politikai helyzetben. Amióta Sólyom László nem egyeztet a pártokkal, a kétharmados támogatást igénylő jelöltek rendre elvérzenek a parlamentben; néhány feles támogatást igénylő, illetve a rossz nyelvek szerint senki köreit nem zavaró személy megkapta a bizalmat (így Majtényi Lászlót megválasztották az ORTT elnökének, de neki saját bevallása szerint is meg szokott lenni az ötven százalék plusz egy fő).

A Legfelsőbb Bíróság elnökének jelölt Baka András támogatottsága ugyanakkor eleve csekély: a Fidesz és a KDNP ugyan nem emelt kifogást személye ellen, de az MSZP, az SZDSZ, és az MDF (dacára annak, hogy többeknek is az volt vele kapcsolatban a legfőbb problémájuk, hogy a rendszerváltás idején a Demokrata Fórum színeiben politizált) kerek perec elutasítja a jelöltet. Többek között azért is, mert szerintük a hosszú évekig Strasbourgban dolgozó bíró nem ismeri kellőképpen a magyar igazságszolgáltatási rendszert. Hasonló okok vezérelhetik a magyar bírói kar egy részét is: a táblabírók ugyan elfogadták Bakát, de az ő támogatásuk sem fedi le a bírói kar egészét.

Az ismert okok szerteágazóak: a Fidesz részéről felmerült, hogy Sólyom konzekvensen egykori szerzőtársait találja meg, míg az MSZP az elnöki klientúraépítésnek akarja hivatalosan elejét venni. Az SZDSZ indoklása az volt korábban, hogy a párt szakembereinek nem volt alkalmuk meggyőződni a jelöltek alkalmasságáról; ám ez az érvrendszer többé-kevésbé leegyszerűsíthető arra, hogy a pártok továbbra is tartani akarják magukat kialakult alkuszisztémájukhoz – erre utalt a korábban a Hírextrának nyilatkozó Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnök Hivatalának vezetője is. A jól bevált rendszert (a pártok előre egyeztetnek jelöltjeikről és kölcsönösen megszavazzák egymás embereit) Sólyom figyelmen kívül kívánja hagyni – azonban a próbálkozás életképességét illetően nem vagyunk meggyőződve annak praktikus voltáról. Ahhoz, hogy Sólyom bármelyik jelöltjét megválasszák, kellene a bizonyos kétharmad, ám ez a korábbi háttéralkuk rendszere nélkül nagyjából elképzelhetetlennek tűnik.

Sebaj?

Persze lehet, hogy a húzódozás inkább csak kellemetlen momentum a magyar politikai elit szemszögéből: különösebben nem meglepő, hogy a különutasságra törekvő Sólyom nem tud egyezségre jutni a parlamenti erőkkel, így újabb és újabb kiszemeltjei véreznek el – talán az ő szempontjukból a legszomorúbb a parttalan jelölgetés-leszavazgatás. Ezt azonban valószínűleg ők maguk is tudatosan vállalták, az okok nem ismertek.

Az állam működését azonban érdemben nem befolyásolja a helyzet – legalábbis Fleck Zoltán jogszociológus szerint. Az LB és az OIT ugyanis változatlanul működőképes marad: az elnökhelyettesek teljes jogkörükben helyettesítik a hiányzó elnököt, míg azt meg nem választják végre. A helyzet változatlanul reménytelen, de nem komoly.

Kivéve, ha Fleck téved. Dr. Léhmann György ügyvéd ugyanis érdekes körülményre hívta fel szerkesztőségünk figyelmét: ha az OIT-ről szól törvény szövegét vesszük alapul, a jelen tendenciák mellett alkotmányos válsághelyzet fenyeget. A törvény rendelkezései szerint ugyanis az elnökhelyettes az elnököt távollétében helyettesíti.

Jogszabály-értelmezés kezdőknek és középhaladóknak: ez azt jelenti, hogy csak akkor helyettesítheti, ha a rendesen megválasztott elnök távol van. Ha nincs megválasztott elnök, nem ez a szigorúan vett helyzet. Azaz az elnökhelyettes (mivel a szabályzatból ez a lehetőség kimaradt) nem helyettesíti hivatalában a megválasztatlanság miatt hiányzó elnököt. Kacifántos, de nem érthetetlen.

Interpretáció

A törvény betűje
„...(2) Az OIT elnökét az OIT bíró tagjai közül választott elnökhelyettes helyettesíti.
illetve:
65. § Az elnökhelyettes a bíróság elnökét a távollétében teljes jogkörrel helyettesíti, és ellátja a bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat."

Legalábbis a szöveg nyelvtani értelmezése szerint. Kolláth György alkotmányjogászt is megkérdeztük a témában, aki szerint első pillantásra valóban kellemetlennek tűnhet a helyzet. Sőt, nem kizárt, hogy valóban lesznek átmeneti zökkenők. De alkotmányos válsághelyzetről ő nem beszélne.

Jogszabály-értelmezés kezdőknek és középhaladóknak, második rész: tetszőleges jogszabályszöveget négy egymásra épülő lépcsőben szokás ugyanis elemezni: első szint a nyelvtani, erre épül a logikai (mit is akar jelenteni az adott mondat), majd a történeti (a jogszabály megszületésének körülményeiből próbálunk következtetni annak céljára), majd a rendszertani: a jogszabály a vele összefüggő szabályokhoz képest. Utóbbi három alapján Kolláth szerint a „távollét” nem csupán a fizikai távolságot jelenti, hanem más típusú jelenléthiányt is – azaz Léhmann aggályai nem kellőképp megalapozottak.

Hivatalosan

A törvény szövegének értelmezéséhez kértük az OIT Hivatalának segítségét is: a legilletékesebbek szerint mennyiben befolyásolhatja a Tanács működését, ha nincs megválasztott elnöke? A kellően kiértékelt választ ezidáig még nem kaptuk meg, de ígéretet kaptunk arra, hogy hamarosan eljut hozzánk.

Látatlanban és előre arra kell következtetnünk, hogy ők is a kolláthi megoldás mellett foglalnak majd állást – azaz a válság (már közjogi értelemben) nem valószínű. A válasz megkapásakor természetesen közöljük a részletes álláspontot is.

A kialakult ostoba és gyerekes helyzet pedig szinte magától értetődő. Magyarország, 2008.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Belföld témában
Ön megbuktatná a Fidesz-kormányt?
Igen
Nem
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását