Együtt a csapat

Jobb későn, mint soha: a stáb utolsó tagja is megjött. Az Isten háta mögött vagyunk, sokkal. Kint épp esznek-isznak, bagóznak, a sajtószobában az egyik kolléga bőszen Travianozik. A székek nem az igaziak, betársulok egy kollegina asztalához.

Egy sarokban Demszky interjúzik, de alig vesszük észre. A hangosbemondóban egy meglepően erélytelen hang szólongatja a megjelenteket, de a lacikonyha egyelőre nyerésre áll. Pláne, mert odakint a Dzsungel könyve szól (a Monkey Funky, nyilván célzatosság nélkül).

Csőzik László jönne, ha látnák.

 
Kitört az Eb-láz az SZDSZ tisztújító küldöttgyűlésén. Kóka munkáját a „félidőben” kifejezéssel élve értékeli, és gólokról beszél. Fodor Gábor beszédében is megjelenik a labdarúgókép.

Most szavaznak a küldöttek. Nagy a jövés-menés. Sok az izgatott arc. Ahogy az egyik Fodort támogató ügyvivőjelölt fogalmazott: "muszáj nyernie"!

Az elnökjelöltek beszéde után elhangzottak a beszédre felkért támogatók érvei is. Kóka mellett "kardoskodott" a küldöttgyűlésen eddig legnagyobb tapsot kapott Kuncze Gábor és Gusztos Péter is. Utolsóként Csécsei Béla beszélt a jelenlegi elnök mellett. Fodor Gábor mellett John Emese, Szent-Iványi István, Béki Gabriella és Gulyás József szólalt fel.


Fodor nyitna

Kóka a Bajnokok ligájának döntőjére való utalását Fodor a mexikói világbajnokságára emlékeztetve „szerelte”. Fodor beszédének nyitópéldája arról szól, hogy „az a csapat, amelyik változtat, győz!”. Az elnökjelölt a változást, a párbeszédet, és a hiteles, őszinte politizálást választja.

Fodor is az önálló SZDSZ mellett tette le voksát, emlékeztetve arra, hogy ez nem azon múlik, hogy a párt ellenzékben van vagy koalícióban. Fodor az önállóság kulcsát a szabadságban látja, abban, hogy a pártot az értékek és a meggyőződése vezeti.

A volt környezetvédelmi miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a párt politizálásban a fordulatot nem önmagában a koalícióból való kilépés jelenti, hiszen ezzel azt üzenték választóiknak, hogy nem voltak képesek megbirkózni a közös kormányzás feladatával. Ezzel szemben kéne kialakítaniuk egy hiteles, és cselekvőképes párt képét.

A kitűzött célok teljesítésében való sikertelenség okaként felhozta az ellenzék politikáját, illetve az MSZP felelősségét is, de beszélt a szabad demokraták szerepéről is. Kiemelte: a választók tettekre várnak, nem elég tudni a helyes utat, el is kell fogadtatni. És végig is kell vinni. Felelős politizálás kell az elvesztett bizalom visszaszerzéséhez.

"Legyünk a párbeszéd pártja!"

Fodor "kampányolt" Kókának is. "Aki szerint az elmúlt év eredményes volt, szavazzon az ellenfelemre." Ezzel szemben kéri ő a változtatást igénylők szavazatait. Legfontosabb hangnembeli különbségként az ultimátumokkal és a kinyilatkoztatásokkal állította szembe a párbeszédet.

Fodor felemelte az ellen is a szavát, hogy a liberálisok egyetlen téma markáns képviseletével (adócsökkentés, ha valakinek még nem tűnt volna fel) legyen jelen a magyar belpolitikai életben. Ezért ajánlja ő a nyitás politikáját.


Kóka félidőben

Koalíció, kaméleon, önsorsrontás

A két elnökjelölt közül Kóka lépett először pódiumra. Beszédét az SZDSZ népszerűtlenségének lehetséges magyarázataival indította. Véleménye szerint három oka van ennek. Először a koalíciót és Gyurcsány Ferencet említette, ez utóbbinál a már többször hallott tételt, mely szerint a miniszterelnök liberálisabb a liberálisoknál. Szóban.

A második ok sem független az koalíciótól, és megjelentek a Kókánál immár eposzi állandó kelléknek minősülő állathasonlatok is. Vita a párducmintáról és a tehénfoltról, és a kaméleon-modell. Nem először hallhattunk arról, hogy a liberálisokra maradt a reformok nehéz része, és ráadásként még ki is hátrál ezek mögül a „partner”. Kóka azt is felvetette, hogy talán az volt a hiba, hogy nem már tavaly nyáron vonultak ellenzékbe. Kóka úgy gondolja, hogy a szavazók csalódásának oka a túl kevés liberalizmus volt, nem a túl kevés.

És a harmadik tényező a szabad demokraták háza tájáról érkezik. Ebből a szempontból a legmagyarabb párt címet is adományozhatta volna az elnök pártjának, hiszen utolsó pontként az önsorsrontásról beszélt. Természetesen a tavalyi küldöttgyűlésen történ csalásokra utalt ezzel.

Az SZDSZ Magyarország tükre

Kóka szerint a pártot nem saját, esetleg elkövetett hibái miatt nem szeretik, hanem mert kellemetlen feladatot vállalt magára: tükröt tart Magyarország elé. Olyan igazságot ismétel, amelyet nem szívesen fogad el az ország. A változás szükségességét. Ezzel szemben a két meghatározó politika erő a nyugalom igényére, és a változástól való félelemre épít. Félnek, hogy az őszinte gondolatok vállalása fordítottan arányos a hozott szavazatok számával. Ezzel mennek szembe az SZDSZ által képviselt gondolatok, az önállóság eszménye a „gondoskodó államéval” szemben.

Nem politikai szépségverseny

Kóka pár körmondattal arra igyekezett utalni, hogy a Fodor Gábor hangnemváltás, nem más, mint amit, a két „nagy”, a Fidesz és az MSZP várna el a liberálisoktól. Azok, akiknek az az érdeke, hogy az SZDSZ minél gyengébb legyen.



A függetlenség napja

Kóka az önállóságot és a függetlenséget tartja a parlamentbe való bennmaradás zálogának. A bizonytalanság csak szavazatokat, hitelességet és lehetőségeket visz el. A beszéd végére maradt a slágertéma: az adócsökkentés is. Levezetésképpen pedig a pártépítés kérdése. És mily meglepő Kóka folytatni szeretné munkáját! Újra felvetette a párton belüli koalíció fontosságát. Talán annyira tartósra gondolt, mint az MSZP-vel kötött?

Támogatók

Kóka említette, hogy a 2006-ban legtöbb szavazatot kapó 10 egyéni képviselőjelölt közül 9 őt támogatja. A „nehéztüzérség” ezzel még nem ér véget: az első Kóka mellett felszólaló politikus Kuncze Gábor az elnöki beszédek után.