Bemutatták az ötnyelvű Visegrádi antológiát

Bogyay Katalin, az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) szakállamtitkára köszöntő beszédében felidézte, hogy a könyv létrehozásának gondolata 2006 őszén fogalmazódott meg benne, mikor Krakkóban a visegrádi országok kulturális képviselőivel találkozott.
Van Európában egy régió, amelynek kultúrái úgy kapcsolódnak egymáshoz, hogy nem kell magyarázkodni - mutatott rá a szakállamtitkár, aki úgy gondolta: kellene egy kötet, amelyben "egymáshoz szólunk, a kortárs irodalomról közösen beszélünk".

Bogyay Katalin szerint a kétéves munka eredményeként megszületett Visegrádi antológia megjelenése "történelmi pillanat", hiszen azt mutatja: "tudunk úgy együttgondolkodni, hogy tudjuk egymást inspirálni, úgy inspirálni, hogy új, gazdag érték születik".

Békés Pál főszerkesztő úgy látja, az antológia "egy hihetetlenül színes körkép Európáról". A kötetben minden egy kicsit újnak tűnik, ugyanakkor minden egy kicsit ismerős is - tette hozzá.
Békés Pál felhívta a figyelmet arra, hogy noha a másik ország kultúrájának megismerését a szerzőknek köszönhetjük, a fordítók is rengeteget dolgoztak.

Megjegyezte azt is, hogy a gyakorlatban sokkal több energiát fordítunk arra, hogy kultúránkat eljutassuk nyugatra, mint a szomszédba. A munkálatokról szólva elmondta: az alapkérdés az volt, mely szerzők kerüljenek a kötetbe. Kiemelte, hogy a munkát egyebek mellett a nyelvek eltérő rendszere nehezítette, de problémát okozott az is, hogy a terjedelem kötött volt.

Ezeket a nehézségeket emelte ki Ivory Rodriguez cseh szerkesztő is, aki úgy vélte, hogy a kiadvány Guttenberg korát is visszaidézi, hiszen a digitális korban tágabban, reprezentatívabban is be lehet mutatni egy-egy kultúrát.

A lengyel szerkesztő is egyetértett Békés Pállal abban, hogy a munkálatok sok nehézséget okoztak, Piotr Marciszuk ugyanakkor - mint hozzáfűzte - kellemesnek is találta a feladatot. A szerkesztő szerint valami nagyon érdekes alakult ki, hiszen a V4-ek nemcsak politikai, hanem kulturális alakzat is: a szomszédság mellett a keserű vagy a jó tapasztalatokat, az iróniát, a groteszket is bemutatja a kiadvány.

Ina Martinová szlovák szerkesztő, akit saját bevallása szerint teljesen elbűvölt a könyv, a feladat nehézségére utalva megjegyezte : sokan egyenesen úgy gondolhatják, hogy egy ötnyelvű antológia összeállítása rövid idő alatt szinte kivitelezhetetlen feladat.

A 6000 példányban megjelent kiadványban, amelynek létrejöttét hatmillió forinttal támogatta az OKM, a cseh Jan Balabán, Stanislav Beran, Jáchym Topol munkái mellett Parti-Nagy Lajos, Podmaniczky Szilárd, Halász Margit, valamint Spiró György egy-egy alkotása is olvasható. A kötetben helyet kaptak a lengyel Pawel Huelle, Olga Tokarczuk, és Daniel Odija alkotásai, de az érdeklődők elolvashatják Karol Horváth, Márius Kopcsay, valamint Ursula Kovalyk szlovák szerzők egy-egy művét is.

A Visegrádi antológia bemutatóján Jáchym Topol, Karol Horváth, Halász Margit és Podmaniczky Szilárd olvasott fel egy-egy részletet munkájából.