2024. május 11. - Ferenc

Népszerű lett a tanulószerződés

A többször módosított szakképzési törvény ma már előírja, hogy a gazdálkodó szervezetek gyakorlati képzést csak tanulószerződéssel végezhetnek. Bár a tapasztalatokból levonható, hogy az iskola, a tanuló és a gazdálkodó szervezet érdekeit még jobban össze
2008. január 28. hétfő 10:04 - Hírextra

Első ízben az 1996/97-es tanévben köthettek szerződést gazdálkodó szervezetekkel a szakképzésben tanulók a gyakorlati képzésre, az 1993-as szakképzési, és a gazdasági kamarákról szóló 1994-es törvény nyomán. Azért csak e két törvény megjelenése után, mert az úgynevezett külső gyakorlóhelyek, a szerződésben foglaltak teljesítésének ellenőrzése a kamarák dolga. Nekik kell meggyőződniük a baleset- és munkavédelmi valamint az egészségügyi előírások betartásáról, a munkaruha, az útiköltség, a tanulók havi, pénzbeli juttatásának biztosításáról.

Noha sok előnnyel járt a diákok számára a tanulószerződés, mégis kevesen éltek vele. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Liskó Ilona vezette munkacsoportjának idevágó felmérése szerint főként azért, mert sem a szülők, sem a tanulók nem ismerték eléggé a szerződés kínálta előnyöket, az iskolákat és a gazdálkodó szervezeteket pedig semmi nem ösztönözte ilyen szerződések megkötésére. Igaz, az iskolán kívüli gyakorlóhelyek száma is kevés volt. Nem véletlen tehát, hogy 1998-ban csupán 6616 tanulószerződést rögzített a statisztika.

Változás az ezredfordulót követő években állt be. Ugyanis a szakképzési törvény 2003-ban, illetve 2006-ban történt módosítása óta a gazdálkodó szervezetek gyakorlatilag már csak tanulószerződéssel folytathatnak gyakorlati képzést, iskolával kötött megállapodás alapján csupán néhány esetben. Ennél is nagyobb teret nyitott a tanulószerződések előtt a törvény tavaly bekövetkezett módosítása, melynek köszönhetően a tanulók havi pénzbeli javadalmazása a minimálbér korábbi tizenöt százaléka helyett annak legalább húsz százaléka. Ezt az összeget - kötelező mértékének meghatározása nélkül - növelni kell a képzési idő előrehaladtával. Az iskola is érdekelt a külső gyakorlóhely megtalálásában, hiszen amíg a képzés első esztendejében a gyakorlati képzési hely szerinti normatív támogatás 140 százalékát kapja, ha saját tanműhelyében foglalkozik a tanulóval, addig az utolsó évben már csak hatvan százalékát. Az iskola tehát abban érdekelt, hogy az első tanév után külső gyakorlóhelye legyen a tanulójának, hiszen a második évtől már ráfizetne. A gazdálkodó szervezetek számára azonban még így sem túlságosan vonzó a tanulószerződés, pedig a munkabér feléig visszaigényelhetik a tanulói juttatást. Sőt, a hiányszakmák esetében munkabér hetven százalékáig.

Nem könnyű összehangolni az iskola, a tanuló és a gazdálkodó szervezet érdekeit. Nyílván tovább tökéletesíthető a szakképzési és a gazdasági kamarai törvény is. Minden esetre a legutóbbi módosítások nyomán 2003-ban 14 ezer 829, 2006-ban pedig már 32 ezer tanulószerződést kötöttek a szakképzést választó diákok.

Forrás: MTI
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Gazdaság / HR témában
Ön miként vélekedik a magyar gazdaságról?
A gazdaságunk szárnyal, határ a csillagos ég!
A gazdaságunk bár a levegőben van, magassága legfeljebb másfél méter, sebessége egy csigával azonos.
A gazdaságunk valaha szárnyalt, jelenleg a sütőben sül, zöldségkörettel.
A reformok működnek
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását