2022. december 7. - Ambrus

Budapest a semmit tervezi?

Budapest fejlesztésével kapcsolatban két kulcsszót lehet hallani: Budapest-szerződés, Podmaniczky-terv. Arra voltunk kíváncsiak, mindezekből mi valósulhat meg, mi rejlik a nagy szólamok mögött. Ezt vizsgáljuk a fővárostól kapott tájékoztató, és Atkári Ján
2008. január 21. hétfő 07:30 - Pór Károly
A Fővárosi Önkormányzatnak a számunkra eljuttatott állásfoglalásából kiderül, hogy „az állam az adók igazságosabb újraelosztása helyett elsősorban egyes beruházások finanszírozásával támogatja a várost.” Lényegében ezeket sorolja fel a Budapest-szerződés.
Ez a dokumentum azonban nem egy finanszírozási szerződés, hanem azt rögzíti, hogy milyen beruházásokat, fejlesztéseket valósít meg az állam, a főváros, illetve mik valósulhatnak meg közösen. Az államtól kapott pénzt az állami költségvetés határozza meg. Így például jövő évben az 1+1 forintos útfelújítási programhoz a kormány 3,5 milliárd forintot biztosít.

Ez az útfelújítási program egyébként egy újabb átfogó 3 éves folyamat része (az állam és Budapest által közösen finanszírozott útfelújítási program első 3 éves szakasza nemrég zárult le), aminek köszönhetően a ciklus végére összesen további 300 kilométer út felújítását tervezik. Emellett a Fővárosi Önkormányzat több beruházást is kiemelten kezel még a 2008-as esztendő során. Ide tartozik a 4-es metró építésének folytatása, melynek végső határideje 2011. júniusa, ekkor indul majd az első, utasokat is szállító szerelvény. A fúrópajzsok várhatóan (vagyis ez még közel sem biztos) 2008. első felében érik el a Bocskai utat, majd a Móricz Zsigmond körteret, és haladnak tovább a Duna irányába (Hajrá fúrópajzsok, igen, igen gyerünk előre! Nektek szurkol Budapest és az ország!).

Elkezdik továbbá az 1-3-as villamos meghosszabbítását, év végére pedig megérkeznek a 2-es metró vonalán közlekedő első új szerelvények is. Zajlik Európa legnagyobb környezetvédelmi beruházása, a Csepeli Szennyvíztisztító építése. Év végére befejeződik a Szabadság híd felújítása és elkészül az északi Megyeri híd, viszont a Margit híd felújításáról csak feltételes módban nyilatkoztak az önkormányzatnál (év végén elkezdődhet…). Elindul a Közraktárak rekonstrukciója, a jelenlegi lerobbant épületekből kulturális-kereskedelmi komplexumot kívánnak létrehozni 2009-ben. Idén befejeződik a Heim Pál gyerekkórház egyik tömbjének újjáépítését, és a tervek szerint megépítenek egy több iskolát ellátó korszerű szakképző központot, valamint hozzákezdenek a Mozgásjavító Gyermekközpont teljes felújításához.



„Ezek a beruházások, részei a Podmaniczky-tervnek. A Budapest-szerződés pedig lényegében a Fővárosi Önkormányzat középtávú fejlesztési programjára, a Podmaniczky Programra épül, így a kettőt együtt érdemes vizsgálni Ezt kiegészítik azzal, hogy a Budapest szerződés pontjainak legtöbbje már 2006-ban elkezdett megvalósulni. A közösen finanszírozott útfelújítási program első 3 éves szakasza nemrég zárult le, idén pedig újabb 3 éves programot indítunk. A kormány és a főváros közösen vállalta a 4-es metró megépítését: az építkezés jelenleg is zajlik, és közösen dolgozunk az unióhoz benyújtandó pályázat sikerén. Az észak-déli irányú regionális gyorsvasút előkészítése jelenleg is zajlik, a kormány a továbbfejlesztendő uniós projektek közé sorolta. Két éve zajlik a Csepeli Szennyvíztisztító építése, ami idén is folytatódik, mindez igaz Budapest teljes körű csatornázásának kiépítésére is, ami 2011-ig fejeződik majd be. Az Óbudai Gázgyár rehabilitációját elkezdtük, megtörtént a szabályozási terv elfogadása.” – Mindez az önkormányzat számunkra eljuttatott sajtóanyagában szerepel.

Még mielőtt azonban hanyatt vágnánk magunkat a hatalmas tervektől, hallgassuk meg hogyan vélekedik minderről Atkári János, aki volt főpolgármester-helyettesként a laikusoknál sokkal jobban képes megítélni ezeket a beruházásokat.

Induljunk el a főváros tervezett működési eredményétől (a folyó bevételeknek és kiadásoknak a különbözete) amely mindennek az alapja – kezdte Atkári a beruházások értékelését. „Korábban, még az én időmben megállapítottuk, hogy minimálisan 20 százalékos működési eredmény szükséges ahhoz, hogy Budapest helyzete egyensúlyban maradjon, ne romoljon le. Ez a 20 százalékos eredmény, azokhoz a rekonstrukciókhoz, felújításokhoz, esetleg beruházásokhoz szükséges, amik a szinten tartáshoz elegendők. Ezzel szemben az idei költségvetési koncepció már eleve lemond erről, és 2011-re már csak 12 százalékos eredményt tűz ki célul. Ezzel a Fővárosi Önkormányzat tulajdonképpen tudomásul vette, hogy nagyon gyors és drasztikus leromlás lesz a szolgáltatásokhoz szükséges eszközállományban, legyen szó utakról, hidakról, felüljárókról, vagy az intézményhálózat állapotáról. Nem mindegy ugyanis, hogy egy fűtésrendszert, egy vizesblokkot, egy tornatermet mikor tudok felújítani, vagy mikor tudom kicserélni az elavult számítógépeket, röntgenkészülékeket. Szóval, ha az önkormányzat lemond a működési eredményének egy adott mértékéről, akkor azzal hagyja lepusztulni a fővárost” – jelentette ki Atkári.

A tételes tervekre áttérve, az önkormányzathoz hasonlóan Atkári is az útfelújításoknak tulajdonította a legnagyobb jelentőséget: „Az útfelújításokban az elégtelen források ellenére igyekszik majd a fővárosi vezetés kiszorítani a szükséges költségeket, hiszen ehhez egy számottevő központi költségvetési forrás társul, továbbá ha csak egyetlen évet is kihagynának a 3 éves programból, akkor a kátyú-helyzet biztos választási vereséghez vezethet. Magyarán minden más terület rovására elő fogják teremteni az ehhez szükséges forrásokat, akkor is ha ezzel máshol nagyon nagy kalamajkát fognak okozni.”

A második olyan beruházás, amire Atkári is kitért az a Csepeli Szennyvíztisztító megépítése volt. Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a 2008-as költségvetési koncepcióban van egy tájékoztató (13-14. oldal) arról, hogy mi most a helyzet a csatorna és szennyvíztisztító beruházások terén, és ebből egy rendkívüli válság körvonalazódik. Arról van szó, hogy megváltozott Magyarországon a finanszírozás szabályozása, a korábbi állami hozzájárulás mértéke lecsökkent, és az önkormányzatoknak kell kipótolni az ebből származó hiányt. De mivel sem a fogyasztó, sem az önkormányzatok nem terhelhetők tovább, ezért felmerülhet ezeknek az életbevágóan fontos, az uniós elvárásokban is szereplő beruházásoknak a halasztása. „Ezt nem én mondom, hanem benne van a 2008-as fővárosi anyagban. A Csepeli Szennyvíztisztító pedig nemcsak a Duna tisztasága érdekében lenne fontos, hanem mert itt az EU-val szemben vállalt kötelezettségről is szó van, tehát uniós támogatások kerülhetnek veszélybe, illetve a magyar törvények értelmében is nagyon komoly bírságot kellene fizetnie a fővárosnak, ha nem valósul meg a beruházás ” – tette hozzá Atkári, majd konkrétan idézett a költségvetési koncepció 14. oldaláról: „Megoldást kell találni a finanszírozásból adódó ellentmondásokra, akár a csatorna-beruházások törlésével is.” Ez pedig azt jelentheti, hogy ha el is készül a Csepeli Szennyvíztisztító, akkor sem tud az előírt kapacitással működni, mert nincs rávezető csatorna, nem kap elegendő szennyvizet.

A nyilvánosságot talán leginkább érintő 4-es metróval kapcsolatosan a következőket mondta Atkári. „Az ilyen nagyságrendű beruházások nálunk fejlettebb országokban is általában komoly csúszásokat szenvednek. Ezért egy-két éves csúszás nem jelenti a beruházás értelmetlenségét, végső kudarcát. Ettől függetlenül persze illene jobban odafigyelni a 4-es metró kezelésére.

A további, jövő évi tervekről annyit jegyzett meg Atkári, hogy ha a csúszással is, de valószínűleg meg fognak valósulni. Hiányoznak viszont a hosszú távú konkrét elképzelések, illetve azok forrásai. A korábbi hét éves fejlesztési terv a töredékére zsugorodott össze, ráadásul ezek a jelenlegi tervek is 147 milliárdos, halmozott forráshiányt mutatnak a következő hét éves periódusra.

A Budapest-szerződést és a Podmaniczky-tervet a következőképpen összegezte Atkári: „Ugyanaz a porhintés folyik Budapesten is, mint amiről országos szinten a miniszterelnök az őszödi beszédben volt kénytelen elmondani. Ezek cinikus polgárámítások, arra jók, hogy elfedjék a valós problémákat, a forráshiányokat (erre jól példa Budapest honlapja, amely tele van ezekkel a tervekkel, míg a valós helyzetet, a súlyos problémákat részben beismerő költségvetési koncepció el van dugva, csak többszöri kattintással lehet elérni). Aki ilyet tervez, az tulajdonképpen a semmit tervezi.”

A sorozat folytatásában a Főgáz és az ELMŰ privatizációjáról, valamint a Demszky-féle vezetés jövőjéről lesz szó.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Belföld témában
Ön megbuktatná a Fidesz-kormányt?
Igen
Nem
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását