A magyar tudós, aki sok éves munkakapcsolatban áll a kitüntetettel, Gerhard Ertl munkásságáról elmondta, hogy a német szakember az úgynevezett felületi tudománnyal foglalkozik.
"Ez a fizikai kémia viszonylag új tudományága, azt vizsgálja, hogy a szilárd felületen hogyan kötődnek meg a különböző gázok, mi a szerkezetük, s hogyan lehet ezeket a gázokat reakcióba hozni" - magyarázta az akadémikus.
Solymosi Frigyes, akinek a fizikai-kémia, a heterogén katalízis, a felületi kémia a szakterülete, kiemelte, hogy a szakma örül az idei döntésnek.
"Ez azt jelenti, hogy alapkutatási eredményeket ismert el a Nobel-díjbizottság. Ebből is kiderül, hogy az alapkutatás hozzájárul életünk jobbításához, a mérgező anyagok eltüntetéséhez, új anyagok létrehozásához. Annak ellenére, hogy a felületi tudomány közvetlenül nem termel hasznos vegyületet, nem tud letenni az asztalra olyat, amit az ipar már holnap hasznosíthat, nagyon fontos, hogy ezen a területen új eredményeket érjenek el a kutatók. Ertl professzor e terület legkiemelkedőbb művelője" - hangsúlyozta.
Az akadémikus ugyanakkor "egy kicsit elszomorodott", mert a német tudóst a magyar származású Somorjai Gáborral, a University of California at Berkeley egyetemi tanárával, az MTA tiszteleti tagjával együtt javasolta a szakma a legmagasabb tudományos elismerésre.
Az új kémiai Nobel-díjas kutatásait magyarázva Solymosi Frigyes elmondta, hogy a tudós munkássága a katalitikus folyamatokban lejátszódó reakciókba engedett mélyebb bepillantást, s ezen keresztül hatásosabb katalizátorokat fejleszthettek ki.
"A katalízis a modern vegyipar egyik igen fontos ága, katalízis révén mindenféle anyagot át tudunk alakítani. Ha a kémiai iparnak acetaldehidre van szüksége, akkor katalízis révén ezt elő lehet állítani szénmonoxidból és hidrogénből, ha a műtrágyaiparnak ammóniára van szüksége, ezt katalízis révén nitrogén és oxigén reakciója révén" - emelte ki az akadémikus.
Ismertetése szerint Ertl professzor az ammóniaszintézis területén ért el kiemelkedő eredményt, mégpedig abban az intézetben, amelynek névadója, egykori igazgatója Fritz Haber az ammóniaszintézis kidolgozásáért kapott Nobel-díjat.
"Az ammónia a műtrágyaipar rendkívül fontos alapanyaga. Ertl tovább vizsgálta ezt a reakciót és újabb megállapításokat tett a nitrogén aktiválása terén, ez is hozzájárult ahhoz, hogy az ipar hatásosabb katalizátorokat dolgozzon ki, olcsóbban állítsa elő a vegyületet és ezért is kapta Gerhard Ertl a Nobel-díjat" - magyarázta Solymosi Frigyes.
Szólt arról is, hogy Gerhard Ertl eredményei "áttételesen" a gépkocsiiparban is hasznosultak.
"A kipufogógázban két méreg van, a szénmonoxid és a nitrogén-monoxid, ezt a mérget kell eltávolítani, mégpedig olyan módon, hogy a két vegyületet egymással reagáltatják. Ahhoz, hogy ez jó hatásfokkal működjön, meg kellett ismerni például a szénmonoxid oxidációjának folyamatát. Ebben a tekintetben is jeles tevékenységet fejtett ki Ertl professzor, aki atomi szinten tárta fel a folyamat részleteit. Ezen keresztül járult hozzá ahhoz, hogy hatásosabb katalizátorokat dolgozott ki az ipar e két méreg megsemmisítésére" - összegezte Solymosi Frigyes.
Hozzátette: a felületi tudomány, s ezen belül Gerhard Ertl kutatásai a számítástechnikában is szerepet játszottak, hiszen a komputerekben alkalmazott mikrochipek nagytisztaságú anyagok előállításában.
A német tudós eredményei "a korrózióvédelemben is fontosak, hiszen a rozsdásodás folyamatának megértése, amely sok milliárdos veszteséget okoz évente, vezetett el a megfelelő felületkezelési anyagok kifejlesztéséhez" - mondta Solymosi Frigyes.
