2024. május 8. - Mihály

9/11: Új időszámítás kezdete

Hat évvel ezelőtt szeptember 11-én szakadtak bele az utasszállító gépek a World Trade Center két tornyába, illetve a Pentagon épületébe, több ezer ember halálával jelezve az emberiség számára: új időszámítás kezdődött. Deák Péter biztonságpolitikai szakér
2007. szeptember 11. kedd 16:09 - Bencsik Gyula
Deák Péter
Nyugállományú ezredes, a hadtudomány doktora, címzetes egyetemi tanár, tudományos vezető, a Biztonságpolitikai és Honvédelmi Kutatások Központjának alapító kurátora. Az ELTE történelem szakán diplomázik, korábban elvégzi a Zrínyi Miklós Katonai Akadémiát, 1973-ban megkapja a közgazdasági egyetemi doktori címet, majd a kandidátusi, végül a nagydoktori fokozatot. A diploma után a Honvédelmi Minisztériumba kerül főelőadói munkakörbe. Számos felsőoktatási intézményben tanít, illetve tanított 1964 óta, többek között a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolán, a Budapesti Műszaki Egyetemen, a Debreceni, a Miskolci és a Szegedi Egyetemen, a BKÁE Közgazdasági, a BIGIS posztgraduális diplomataképzőben doktori PhD képzésen, a ZMNE Nemzetvédelmi Egyetemen doktorandusz képzésen, a Győri Széchenyi Egyetemen és a Zsigmond Király Főiskola nemzetközi kapcsolatok szakán. 1990 novemberében Király Béla és Völgyes Iván professzorokkal, valamint Valki László nemzetközi jogásszal megalapítja a Biztonságpolitikai és Honvédelmi Kutatások Központját, melyet sokáig õ vezet. A Magyar Külügyi Társaság alelnöke, a MTA Politikatudományi Bizottságának tagja, a MTA Hadtudományi Bizottságának tagja, a MTA Nemzetközi politikai osztályának tagja és a Magyar Atlanti Tanács alelnöke.
Forrás: www.deakpeter.hu
Miként foglalhatók össze az elmúlt hat év történései szeptember 11. tükrében?

A szeptember 11-én történtek azonnal jelentős változásokat hoztak a nemzetközi rendben. A gazdaságban instabilitást eredményezett, a tőzsde rögtön zuhanni kezdett, nemcsak a Wall Streeten, hanem másutt is; és amikor kisebb-nagyobb mértékben ismétlődtek ezek az események, gondolok elsősorban a madridi és londoni merényletekre, akkor bizonyos értelemben a nagybefektetői készség csökkent, és a biztosítótársaságok vonatkozásában is jelentkezett bizonyos fokú passzivitás. Mindezek mellett az energiabiztonság veszélyeztetése is fontos szempont, mivel a terroristák bármikor és bármilyen körülmények között felrobbanthatják a vezetékeket, vagy akadályozhatják a szállítást, illetve magukat a lelőhelyeket, a kitermelőközpontokat is megzavarhatják. Ugyanakkor a gazdaságban a befektetések elindultak abba az irányba, amely kevésbé terrorveszélyes, így például Kínában jelentős fellendülés indult, és a közép-európai országok egy részében is nagyobb mértékben megmozdult a külföldi tőke. Ennyit a gazdaságról. A világpolitikában viszont alapvető változások történtek. Kétségtelen tény, hogy a második világháború után kialakult egy szuperhatalom, az Amerikai Egyesült Államok, ami nem azért történt, mert a korábbi elnökök ezt akarták, és ez volt a politikájuk, hanem a bipoláris világ megszűnése utáni objektív törvényszerűség következménye. A Szovjetunió gyakorlatilag megszűnt, Oroszország szétesett, legyengült. Az USA katonai fölénye egyértelművé vált, felszabadult a kutatás-fejlesztés, aminek következtében új technológiák jelentek meg. Ennek hatására az USA sérthetetlensége tulajdonképpen mítosszá vált, éppen akkor, amikor egy neokonzervatív kormány volt hatalmon, amelynek jelentős mértékben áll a háta mögött a texasi hadiipari vállalkozások tömege; amit mi sem bizonyít jobban, minthogy a korábbi alelnök, Dick Cheeny is ennek az iparágnak a képviselője. Mindezek együttes hatására megváltozott az amerikai politika szerepe. Ellentétek keletkeztek a békét akaró és a terrorizmus ellen háborús eszközökkel katonai terjeszkedést óhajtó amerikaiak között. Az utóbbiak kerekedtek felül, és a terrorizmus casus bellijével indítottak kevéssé indokolható háborút Irak ellen. Az USA támaszpontok építésével fokozta a jelenlétét a térségben, összemosva az iráni nagyhatalmi törekvéseket és a palesztinok gerillaharcát a nemzetközi terrorizmussal, lényegében általános háborút indítva a világban. Növeli jelenlétét Grúziában, Romániában katonai támaszpontot épít ki, tehát voltaképpen elindult egy új fegyverkezési verseny. Másfelől bizonyos felemelkedések is tapasztalhatóak. Kínában hihetetlen mértékben nő a GDP, az évi növekedés meghaladja a 6,5 százalékot, az államhatalom megerősödik, de fölülről elindul egyfajta demokratizálódási folyamat is; összességében az ország befolyása nő, ráadásul vétójoggal rendelkezik az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Változások tapasztalhatók az Európai Unióban is. Az unión belül különböző országcsoportok vannak, amelyek egy része erőteljesebben képviseli saját nemzeti érdekeit, másik része internacionálisabb. Megemlítendő továbbá, hogy az oroszok ebben a helyzetben nem egészen megfontolt hidegháborús lépéseket tesznek; az orosz birodalmi gondolkodás elsősorban presztízsorientált, tehát a hatalmi pozíció kihangsúlyozása a fontos. Rendelkeznek olajjal, ugyanakkor nincsenek expanziós szándékaik. Afrikát illetően megemlítendő a várható exodus, a Marokkóból jövő migráció, amely összefonódik a terrorizmus dél-európai szárnyával. Mindezek rendkívül bonyolult helyzetet eredményeznek. Ezért „robbantotta föl” a közvéleményt a volt iráni elnök a közelmúltban egy osztrák lapnak adott nyilatkozata, mely szerint az USA várhatóan a napokban támadást indít Irán ellen. Egy ilyen lépés növelné a válság kiterjedését, akár a fél világot is lángba borítaná. Az ENSZ egyértelmű reformjára lenne szükség a relatív béke megőrzéséhez, mely folyamatban „az erőszak nélkül az erőszak ellen”-gondolat jegyében fontos szerep jutna a polgári mozgalmaknak is. Az EU megerősödése és a szuperhatalmat megközelítő pozíciója lenne kívánatos, ami a világot multipoláris helyzetbe vinné.



Mindezek a történések és folyamatok hozzávetőlegesen mennyi pénzébe kerültek a világnak?


Körülbelül 3700 milliárd dollárjába.

Miből tartja fenn magát a terrorizmus?

Az elején már szó esett a tőzsdemozgásokról. Egyrészt látni kell, hogy a terrorizmus mögött gazdag szaúdi olajmágnások is állnak – legalábbis a kezdeti időszakban álltak –, másrészt nem zárható ki, hogy egy terrorcselekmény előtt a tőzsdespekulációnak óriási a szerepe. Tudják, mi az, aminek csökkenni fog az értéke, mi az, aminek emelkedni, és ezekre rá lehet játszani, milliárdokat lehet vele keresni. Ezen kívül ott vannak a gazdag iszlám országok, Irán ma már áttételes formában anyagilag is támogatója a terrorizmusnak. Hozzá kell tenni, hogy a terrorizmus alapvetően nem drága. Eszközei egyfelől az informatika szuper színvonalához tartoznak, másfelől a hagyományos robbanóanyagok, a bakterológiai fegyverek előállítása, kórházakból történő ellopása nem túl nehéz, ráadásul a terrorszervezetek nem fizetnek zsoldot az öngyilkos merénylőiknek, akik illetmény nélkül is vállalják a bevetést.

 

Várhatók újabb terrorcselekmények akár az Egyesült Államok területén, akár Európában? Már csak azért is kérdem, mert a hírek szerint Oszama bin Laden újabb videóbejelentést tett a minap, ami legalábbis azt jelzi, hogy a terrorveszély nem ült el.

A terrorizmus mint a globalizáció természetes kísérő jelensége fennmarad, ami azt jelenti, hogy továbbra is lesznek terrorcselekmények. Azonban ezeknek a mérete, a váratlansága a prevenciónak köszönhetően jelentősen csökken. Nőtt a nemzetközi információcsere, a legutóbbi német-amerikai titkosszolgálati összefogásból eredő leleplezés is ezt bizonyítja. Ide sorolható a határőrség fokozott figyelme, a lakosság széles körű felvilágosítása, amelyek kétségkívül eredményesebbé teszik a terrorizmus elleni harcot. Száz százalékos védelem persze nem lehetséges.

Az al-Kaida legtöbb áldozatot követelő merénylete a WTC ikertornyainak lerombolása volt. Az ezt követően vele összefüggésbe hozott jelentősebb merényletek a következők:
2002. április: Tunéziában földgázszállító tartálykocsi robbant fel Afrika egyik legrégibb zsinagógája előtt. A halálos áldozatok száma 21, köztük sok a német. Pakisztánban: Musharraf elleni merényletkísérlet.
2002. június: Pakisztánban merénylet az amerikai nagykövetség ellen, következménye 11 halott és 40 sebesült.
2002. október: Indonéziában, Bali szigetén öngyilkos merénylők két, külföldiek által szívesen látogatott klub ellen követtek el merényletet, amelyben 202-en haltak meg. Az áldozatok többsége helybeli és ausztrál.
2002. november: Kenyában egy izraeliek által szívesen látogatott szálloda ellen követtek el 13 áldozatot követelő öngyilkos merényletet. Röviddel később föld-levegő rakétákat lőttek ki egy izraeli utasszállító repülőgépre, eltalálniuk szerencsére nem sikerült.
2003. május: öngyilkos merénylet a szaúdi fővárosban külföldiek által lakott épületek ellen, az áldozatok száma 34.
2003. május: Marokkóban egy addig ismeretlen csoport intézett támadást zsidó és nyugati célpontok ellen, a halottak száma 29.
2003. augusztus: Bagdadban az ENSZ székháza előtt robbant teherautó-bomba. A 24 halálos áldozat között volt az ENSZ iraki főmegbízottja.
2003. november: Törökországot rövid időn belül két súlyos merénylet rázta meg, amely 60 ember halálát okozta. Az áldozatok többsége török állampolgár.
2003. december: két öngyilkos merénylő akarta megölni Musharraf tábornokot.
2004. március: Madridban a délelőtti csúcsforgalomban több vonaton robbantottak, több mint 200 utas halálát okozva.
2004. május: Szaúd-Arábiában, Khobar városban lövöldözés és túszejtés után 22 halott.
2004. december: Öngyilkos merénylő autóbombát robbantott a szaúdi belügyminisztérium előtt, néhány perccel később egy toborzóiroda előtt robbant fel egy másik öngyilkos merénylő autója.
Forrás: www.zmne.hu
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Külföld témában
Mit várhatunk Joe Biden elnökségétől?
Visszatér a józan ész a Fehér Házba
Újra jön a neoliberalizmus
Semmi nem változik
Biden megbuktatja az európai féldemokráciákat
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását