2024. április 27. - Zita

Pár évtized múlva a vízért folyik majd háború?

A világ vezető klímaszakértői minden eddiginél komolyabb hangú figyelmeztetést hoztak nyilvánosságra pénteken, egyhetes brüsszeli tanácskozásuk befejezésekor az éghajlatváltozás, a globális felmelegedés káros hatásairól, egyben határozott ellenlépésekre s
2007. április 7. szombat 20:11 - Hírextra
Az ENSZ és a Meteorológiai Világszervezet által majdnem 20 éve létrehozott tudományos testület, a klímaszakértők nemzetközi csoportja (GIEC) idén teszi közzé legújabb, nagyszabású jelentését a Föld éghajlatának változásáról, s a mostani brüsszeli konferencia e jelentés egyik fő fejezetének, az éghajlatváltozás hatásairól szóló következtetéseknek az összegzésére szolgált.

A jelentés egyik legfontosabb megállapítása szerint ha a hőmérséklet az 1990-es szinthez képest 1,5-2,5 fokkal nő a Földön, akkor fennáll a kockázata, hogy a növény- és állatfajok 20-30 százaléka eltűnik. (A GIEC idei első, Párizsban közzétett részjelentése 2100-ig - a különböző forgatókönyvektől függően - 1,8-4 fokos felmelegedést jósolt.) E

mellett a brüsszeli dokumentum szerint ha 2-3 fokosnál is nagyobb hőmérséklet-emelkedés lesz, akkor az a világ összes régióját negatívan fogja érinteni, de - mint Martin Parry, a GIEC társelnöke figyelmeztetett a tanácskozás eredményeit összegző pénteki brüsszeli sajtóértekezletén - egyes térségek, így az Északi-sarkvidék, Afrika Szahara alatti része, a kis szigetek, valamint a nagy ázsiai deltavidékek a többi régiónál is nagyobb veszélyben lesznek. Azaz a felmelegedés - amely Perry szerint elkerülhetetlen, s amelynek csökkentésére hozzon bármilyen lépéseket az emberiség, a kedvező hatások csak évtizedek múlva fognak látszódni - az emberiség legszegényebb rétegeit fogja a legsúlyosabban érinteni.

Különösen, hogy a klímaváltozás a legveszélyeztetettebb körzetekben szárazságokat, elsivatagosodást, a mezőgazdaság hozamának csökkenését, éhezést okozhat majd, miközben erőre kapnak különböző betegségek, járványok, s különösen drága kinccsé válik az édesvíz.

A brüsszeli tanácskozás egyébként a vártnál tovább húzódott, s elég feszült hangulatban zárult: a szakértőknek és a kormányok képviselőinek ugyanis közösen, konszenzussal kellett kidolgozniuk az 1400 oldalas jelentésből egy olyan, 20 oldalas összefoglalót, amely azután később a döntéshozatal alapjául szolgál. Márpedig több kormány megpróbált néhány, szerintük túl sarkos megfogalmazást kivetetni ebből a dokumentumból. Kína például - a felmelegedést okozó gázok második legnagyobb kibocsátója a világon - többek között azért küzdött, hogy maradjon ki az a megállapítás, miszerint "nagyon magas meggyőződéssel állítható, hogy a klímaváltozás már most is sok természeti rendszert érint az összes kontinensen és néhány óceánban".

A washingtoni kormány képviselői pedig azt a megfogalmazást vitatták, hogy Észak-Amerika egyes részei "komoly gazdasági károkat" szenvedhetnek a felmelegedés miatt. Számos tudós ezeket a vitákat a kormányok nyomásgyakorlásának minősítette, s elég kiábrándultan nyilatkozott e magatartásról. Razsendra Pasuri, a GIEC elnöke mindenesetre úgy vélte, hogy "nagyon jó jelentés született", ami reményei szerint felkelti majd az egész világ figyelmét. Az Európai Bizottság részéről Sztavrosz Dimasz környezetvédelmi biztos máris bejelentette, hogy a testület hamarosan egy összegzést, "zöld könyvet" ad ki a klímaváltozás miatt szükségessé váló alkalmazkodásról, a meghozandó lépésekről.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Tudomány témában
Ön szerint mi okozta a koronavírust?
Egyszerű véletlen
Az állatok és emberek közt megnövekedett találkozásszám
Kína terjesztette gazdasági előnyökért
Trump áll mögötte
Nem tudom, de nem lehet véletlen
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását