2024. április 27. - Zita

Összeomlik az állami nyugdíjrendszer?

Az állami nyugdíjrendszer nem fenntartható, és ezen a mostani nyugdíjreform sem javított érdemben – derül ki az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) elemzéséből.
2011. február 10. csütörtök 06:49 - Hassan Szihám
Mint ismeretes, végül 97 ezren szerződtek ki az állami nyugdíjrendszerből. Azonban a „kiszerződések” nem most kezdődtek el. Hova vezet ez az állapot? Min változtatott a nyugdíjtörvény? Milyen jövő elé néz az állami nyugdíjrendszer? De ami a legfontosabb, mi, magyar állampolgárok mire számíthatunk nyugdíjas éveinkben?

Bizalmatlanság és jólét


Az IDEA szerint két körből kerültek ki azok, akik végül a magán-nyugdíjpénztárakat választották. Az egyik az állami nyugdíjrendszer fenntarthatóságában kételkedők csoportja, a másik pedig a magasabb jövedelműek rétege.

„Ők azok, akik bíznak abban, hogy nyugdíjas korukra lesz harminc-ötven millió forint a pénztári megtakarítási számlájukon. Ebből a pénzből minden egymillió forint után – a még nem létező versengő járadékpiacon – hatezer forint nyugdíjat kaphatnak majd havonta” – írja az elemzés az öngondoskodásban bízókról.

A kiszerződők közül sokan nem hisznek abban, hogy a járulékfizetéseikkel közel arányos időskori nyugdíjat kapnak. Ezért vállalják, hogy inkább kifizetik akár huszonnégy százaléknyi nyugdíjjárulékot is adóként a költségvetésbe, és lemondanak a jövőbeli tb-nyugdíjszolgáltatásról.

A látens „kiszerződők”

A kutatások szerint 500-750 ezerre tehető a feketén foglalkoztatottak száma a munkaerőpiacon. Pontos számot nehéz lenne mondani, hogy hányan vannak azok az ún. szürkén foglalkoztatottak, akik fizetésének csak egy része van bejelentve. Ők tulajdonképpen azok, akik már korábban kikerültek a nyugdíjrendszerből. Az állam ugyanis nem részesül járulékként az eltitkolt jövedelmükből.

„Az adóelkerülés azért is súlyos probléma, mert automatikusan jövedelemátcsoportosítást eredményez a társadalom adófizető és adót nem – vagy nem „teherviselési képességének” megfelelően – fizető tagjai között. Az eredmény így jelentős jóléti veszteség és az adómorál további romlása” – írja az IDEA elemzése.

Az IDEA szerint azzal sem lett igazságosabb az elosztás, hogy most választhattunk a rendszerek között: a magasabb társadalmi státuszúak inkább kiszerződtek, az alacsonyabb jövedelműek pedig inkább visszaléptek.

Alapnyugdíj lesz?

Az IDEA nem tartja kizártnak, hogy a bejelentett állandó magyarországi lakcímmel rendelkezőknek a jövőben alapnyugdíj jár majd egy bizonyos életkor után.

„A minimum azonban csak csekély összegű lehet, ha az állam nem vagy alig egészíti ki a befizetett járulékot adóforintokkal. Azaz: az alapnyugdíj csak abban segítene, hogy senkit se „hagyjunk hátra”. Több forrás a rendszerben ettől nem lesz, ahhoz be kellene vonni az eltitkolt jövedelmeket is” – írja az elemzés.

Rossz kilátások

„Előbb-utóbb mindenki számára evidens lesz, hogy a 65-70-75 éves kor feletti, „dologtalannak” képzelt évei alatt nem az lesz a legnagyobb dilemmája, hogy a Balatonra vagy az Adriára menjen-e nyaralni, mint volt az a 80-as és 90-es évek német friss nyugdíjasainak, mivel csekély nyugdíját a munkaerőpiacról kell majd kiegészítenie” – írja az elemzés.

Az IDEA szerint az elmúlt húsz év intézkedései ellenére az állami nyugdíjrendszer a fenntarthatatlanság felé tart. Ennek pedig az lehet a következménye, hogy az emberek kénytelenek lesznek életük végéig dolgozni, hogy el tudják tartani magukat öregkorukban is.

Kik maradtak?
Számszerűen a legtöbben a 31-35 évesek közül (24.057-en), a legkevesebben pedig a legfeljebb 20 éves pénztártagok közül (396-an) döntöttek úgy, hogy a magán-nyugdíjrendszerben maradnak - derül ki az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) honlapján közzétett adatokból.

A maradók többsége férfi. A maradásról nyilatkozók 63,3 százaléka - 61.695 személy - 26-40 éves. A 26-30 éves pénztártagok 3 százaléka, a 31-35 évesek 3,71 százaléka, a 36-40 éveseknek pedig 4,02 százaléka adott be nyilatkozatot, miközben az átlagos maradási arány a teljes pénztártagság körében 3,12 százalék volt.

A legfiatalabb, legfeljebb 20 éves pénztártagok 0,46 százalékos maradási arányában feltehetően jelentős súllyal esett latba, hogy számlaegyenlegük az eddigi rövid pénztári tagság alatt nem tudott még "meghízni". A következő legfiatalabb, 21-25 éves korosztálynak is csak 1,29 százaléka - 5.106 fő - voksolt a magánrendszer mellett.

A legalább 56 éves pénztártagoknak ugyanakkor a 4,07 százaléka (1.816 fő) adott be nyilatkozatot maradási szándékáról. Az átlagosnál magasabb arányt az magyarázhatja, hogy ebben a korcsoportban feltehetően már magasabb összegű megtakarítás gyűlt össze, s annak is szerepe lehetett, hogy az összeg örökölhető (ha a pénztártag a magán-nyugdíjpénztári szolgáltatás igénybevétele előtt meghal). Az 51-55 éveseknek a 2,56 százaléka (4.837 fő), míg a 46-50 éveseknek a 3,11 százaléka (8.858 fő) nyilvánította ki maradási szándékát.

A magánkasszák mellett voksolók 58,66 százaléka férfi, 41,34 százaléka nő. A férfi pénztártagoknak a 3,71 százaléka, a női tagoknak a 2,55 százaléka maradt magánpénztári tag.

forrás: MTI

Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Gazdaság / HR témában
Ön miként vélekedik a magyar gazdaságról?
A gazdaságunk szárnyal, határ a csillagos ég!
A gazdaságunk bár a levegőben van, magassága legfeljebb másfél méter, sebessége egy csigával azonos.
A gazdaságunk valaha szárnyalt, jelenleg a sütőben sül, zöldségkörettel.
A reformok működnek
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását