Mi az oka a Tunéziai megmozdulásoknak?

Az egész térség a globalizáció vesztese. Egyrészt az Európai Unió nem erre terjeszkedett tovább. A franciáknak volt ilyen elképzelése, de a németek erőteljes nyomására Kelet-Európa felé nyitott az Unió.

A másik ok, hogy annyira globalizált a világ, amihez az iszlám-arab térség nem tud felnőni. Ma nyugaton meghatározó az internet ismerete és az angol nyelvtudás, amíg az iszlám világban a nem és a kor a döntő.

A harmadik dolog, hogy ez a térség néhány évtizede szabadult fel a gyarmati státuszából, de különböző módon minden ország függ az egykori gyarmattartótól.

A térség vezető, meghatározó hatalma egyelten állam lehet, és ez Egyiptom. Ez az ország van az arab világ súlypontjában, megfelelő nagyságú a területe és a lakossága. Más ország nem képes arra, hogy meghatározó hatalom legyen.



Most ott sincs nyugalom.

Ez egy más kérdés. Ami történt Tunéziában az azért érdekes, mert az egész nép mozdult meg, a vezetés pedig elmenekült. Voltak hasonló forradalmak, amikor az egyiptomi, vagy a líbiai vezetésnek kellett menekülnie, de ezek mögött nem volt ilyen széleskörű megmozdulás.

Mitől érdekes a tunéziai helyzet?

Attól, hogy a vezetés elmenekült, amikor látta, nem képes megtartani a hatalmát. Nyugat-Európába akartak menni, de ott nem fogadták be őket, mert senki nem akarta kockáztatni az üzletei ügyeit. A maradék vezetés létrehoz egy koalíciós kormányt, ami a népnek viszont kevés.

Lehet-e demokratikus ország Tunézia?

Minden térségi országban, így itt is jelen van az al-Kaida, ráadásul már nemzeti alapon. Van egy mágrebi al-Kaida, aminek algériai és tunéziai leányvállalata is van.

Ami párhuzamba állítható ezzel, hogy nagyon sok észak-afrikai menekült él Franciaországban, és az ott élő harmadik generációs afrikai lakosság nem tud, és nem is akar integrálódni az európai demokratikus rendszerbe.

Tunézia megindul a demokrácia felé, aminek megteremthetőek lennének a feltételek, de nem biztos, hogy megteremtik.



A vallási beleszól ebbe a folyamatba?

Tunéziában a vallásnak nincs szélsőséges irányzata. Dönthetnek úgy, hogy elviszik a lakosságot a demokrácia útjára, mert ezzel hasznára vannak a népnek hosszútávon, de úgy is, hogy nem hagynak semmilyen fordulatot, mert a nép nem szimpatizál az újítással.

Máshol is lehetnek változások?

A tunéziai események átcsapnak ide-oda, de sehol nem veszélyeztetik a fennálló rendet. Egyiptomban a választásokat a vezetés végigcsalja, és könyörtelenül leszámol az ellenfelekkel. A mostani forrongás átnyúlhat oda, de nem tudni, hogy lesz-e ennek komolyabb következménye. Náluk az jelenti az igazi kérdést, hogy a 82 éves elnöknek, Mubaraknak ki lesz az utóda?

Eddig a titkosszolgálat vezetőjét jelölték erre a posztra, de Mubarak most a fiát szeretné utódnak. Nem tudjuk, hogy a külföldi titkosszolgálatok mit akarnak ott.

De van ellen példa is: Algériában demokratikus úton nyertek a szélsőségesek. A hadsereg erre átvette a hatalmat, a Nyugat pedig gondolkodhatott, hogy azokat támogassa, akik nyugati normák szerint nyertek, vagy a szövetségeseiket. Persze, hogy a szövetségeseiket támogatták.

Iránra is átterjedhet a forrongás?

Ahmedinezsád pozíciói lassan ugyan, de romlanak. Lehet, hogy a tunéziai események ezen gyorsítanak.

Szudán is újított: békésen szétvált.

Dél-Szudánnak az volt a szernecséje, hogy a nyugat támogatta az elszakadási törekvéseit. Esetükben az a kérdés, hogy mennyire tudnak együttműködni Észak-Szudánnal, mert a stratégiailag fontos nyersanyagok náluk maradnak. Dél-Szudán egyelőre csak nagy szegénységet visz magával.

Lehet, hogy más ország is szétmegy a jövőben?

A legnagyobb gond, hogy a határokat vonalzóval húzták meg, és amikor megszünt a gyarmatrendzser, akkor az Afrikai Egységszervezet hozott egy döntést, miszerint az államhatárok véglegesek. Ezt betartani nem lehet. de szétválni sem tudnak, mert a nyersanyagok körül komoly vita alakulna ki.

Orbán Viktornak milyen politikát érdemes folytatni EU elnökként Afrikában?

Magyarországnak régen jó kapcsolatai voltak ezekkel az országokkal, ezeket sajnos a rendszerváltás során feladtuk, vagy elvesztettük.

Orbán Viktor remekül látja azt, hogy vannak területek, amelyek nem érdeklik az Uniót, de Magyarországnak lehet haszna belőle. Ezért is ment Egyiptomba a miniszterelnök, hogy ezekről tárgyaljon. A soros elnökség komoly kitörési pont számunkra.

Az arab országok értelmiségének egy részét a magyarok képezték ki, magyarul beszélnek, és szeretnék is tartatni a kapcsolatot velünk. De ehhez új politikára van szükség, és aktívan működő követségekre ezekben az országokban. Ez gazdasági előny, és mindkét félnek hasznos. Felajánljuk az itthoni vízügyi tapasztalatainkat az ottani folyógazdálkodáshoz, és máris partnerek vagyunk.