Mit akarnak a szolgáltatók?

A Népszabadság szerint a gáztársaságok októbertől tíz százalékkal emelnék a gáz árát. Legalábbis ha a kormánnyal folytatott tárgyalásaik során nem sikerül elérni, hogy a cégekre rótt kötelezettségek során változtassanak. Erre mindenképp szükség volna, miután a megkötések sokszor emelik a szolgáltató költségeit.

Bár Völner Pál úgy nyilatkozott az MTV Híradójában, hogy minden valószínűség szerint nem drágul a szénhidrogén, ezt egyelőre nem erősítették meg.

A lap szerint a gáz áfájának csökkentése nem lényegi része a tárgyalásoknak, a kormány ugyanis – érthető okokból – szeretné elkerülni az így felmerülő bevételkiesést. Bár a nyáron meghirdetett gáz- és áramár moratóriumot egyelőre sikerült piaci alapon és módszerekkel kivédenie a cégeknek, minden valószínűség szerint ez az út továbbra már nem járható. Ennek oka, hogy októberben és januárban is megerősödik a gáz forgalma.

A gázár dilemma

Az Orbán-kabinet mindenképp szeretné elérni, hogy legalább egy évig ne változzon a lakossági gáz ára. Ez laikusként is eléggé merésznek tűnik, tekintve hogyan emelkedik a szén-hidrogén alapú energiahorozók ára, illetve az orosz gázszállítók magyarországi monopol helyzete.

A gázáremelés elkerülésének érdekében a kormány nemcsak az áfacsökkentésen morfondírozik, de mérlegelik, hogy a tavalyról a tárolókban maradt olcsóbb gázt is bekeverjék az idei ellátásba. A dolognak egy szépséghibája van. Az E.On gáznagykereskedő Gazprommal kötött hosszútávú szerződése alapján midenképp át kell vennie a szállított gázt, még akkor is, ha arra nincs szükség.

A költségcsökkentés szolgálatába azonban több módszer is állítható. Így például ha megengedné a kormány a cégeknek, hogy 90 helyett már 45 nap után lekapcsolják a késve fizetőknél a szolgáltatást, vagy az ügyfélszolgálat szűkítését. Utóbbinál elképzelhető az ügyfélszolgálati irodák rövidebb nyitvatartása, vagy számuk csökkentése.

Távhő

A távhőszolgáltatás díja azonban emelkedik. Szeptember 1-től átlagosan 10,5 százalékkal. Ez az emelkedés csak a hődíjat érinti, az alapdíjat nem. A közlemény szerint egy átlagos lakás éves hődíj-költsége így 139 ezer forintról 161 ezer forintra nő.

A Főtáv magyarázata szerint a hőenergia-költségek alapvetően két tényező miatt növekedtek. Az egyik a dollár árfolyamának erősödés – illetve a forint gyengülése – ez körülbelül 10 szzalékot dobott az áron, továbbá, hogy az április-június közötti időszakban a földgáz ára is 9 százalékkal lett magasabb.

A bekövetkezett drágulás az év végéig több mint 2,3 milliárd forint többletköltséget okoz a szolgáltató számára, míg a jövő évben ennek hatása már több mint 4,5 milliárd forint.

A budapesti távhőellátásban jelenleg 96százalékot tesznek ki a földgázalapú technológiák. A FŐTÁV Zrt. a közlemény szerint ugyanakkor elkötelezett annak érdekében, hogy ez az arány 2020-ra 80 százalék alá csökkenjen. A gázfüggőség csökkenése nemcsak az ellátás biztonságát növeli és a fenntartható fejlődést szolgálja, de a fogyasztók költségei is csökkenthetőek  lesznek ezáltal - jelzik.

Egy kivétel akad Magyarországon az emelkedés tekintetében, méghozzá Tatabánya. A Tatabánya Erőmű Kft. szakmai résztulajdonosa, az ELMIB Energetikai Zrt. a kormány által bejelentett energiaár-moratóriumra tekintettel megállapodott Tatabánya Önkormányzatával, hogy az Erőmű július elseje után is a 2010 első félévében érvényes termelői távhő-díjakat alkalmazza. Az önként vállalt moratórium az új kompenzációs díjmechanizmus alapelveinek megismeréséig tart.