2024. május 2. - Zsigmond

Mosoly és kézfogás: Obama letudta a kötelezőt

A mostani orosz-amerikai találkozón kiderült, Obama kit tekint igazi tárgyalópartnernek és az is, hogy milyennek szeretné látni Oroszországot. Döntés született az atomfegyverekről és Afganisztánról. Pár percre még Gorbacsov is előkerült.
2009. július 7. kedd 18:49 - Kesjár Norbert
Régóta nem látták egymást

Orosz-amerikai csúcstalálkozóra legutóbb 2002-ben került sor, amikor a globális terrorizmus elleni harc jegyében találkozott egymással George W. Bush amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök. Az azóta eltelt hét év alatt rengeteg változás zajlott le a világban és az Egyesült Államokban is.

Ujjongó tömeg, ütemes éljenzés és ennek megfelelően diadalmas kiszállás az elnöki különgépből: ezek Barack Obama külföldi látogatásainak alapmotívumai. Ezúttal azonban mindezek hiányoztak az amerikai elnök megérkezésekor. Szimbolikus dolog volt ez, azt jelezte, hogy Oroszország tiszteli és partnerként tekint az új amerikai elnökre, de semmiképpen sem felejti el az elmúlt évek amerikai diplomáciáját és továbbra is távolságtartással viszonyul a világ egyetlen szuperhatalmához.
Kemény szavak a múltból
Dick Cheney korábbi amerikai alelnök mondta 2006-ban a következőket: „Oroszország olaj- és földgázkészletét megfélemlítés és zsarolás eszközeként használja… az országban nincsenek tiszteletben tartva az alapvető szabadságjogok sem”.
Vlagyimir Putyin pedig 2007 elején elmondott beszédében fogalmazott éles hangon: „az Egyesült Államok… egyeduralomra tör a világban, másokat demokráciából leckéztet, de maga nem hajlandó tanulni… a világ a[z USA] mindenkire rátelepedni kívánó politikája miatt nemhogy biztonságosabb nem lett, de a helyzet csak romlott”.

Forrás: hirado.hu/FH

Az utóbbi években eléggé fagyos volt a két nagyhatalom közötti viszony. Ez elsősorban két hadászati eseménynek köszönhető, az egyik, hogy az USA rakétákat és radarokat akart (akar?) Kelet-Közép-Európába (Lengyelországba és Csehországba) telepíteni, a másik pedig a dél-oszétiai orosz katonai beavatkozás.

S bár túlzás volt azt állítani, hogy újra hidegháborús lett volna a légkör, egyes nyilatkozatok (például Putyin müncheni nyilatkozata vagy Dick Cheney amerikai alelnök egy-két beszólása) mutatták az elmúlt időszakban az egymáshoz való megváltozott hozzáállást.

Ennek mindenképpen véget akartak vetni a felek (főleg Obama), így a mostani találkozó (és az azt követő közös sajtótájékoztató) meglehetősen kedélyes légkörben zajlott.

Biztonságpolitikai és hadászati kérdések

A világ két legnagyobb atomhatalma elsősorban az atomfegyverek korlátozását határozta el. (A múltban már több ilyen megállapodás is volt az USA és a Szovjetunió között, a mostani azonban az első, amit az Egyesült Államok Oroszországgal köt meg.) A szerződés megkötésének apropóját egyébként az adta, hogy az idei év végével jár le a legutóbbi (1991-es) szerződés. A mostani megállapodás szerint a jövőben radikálisan le kell csökkentenie mindkét országnak az atomtöltetek, illetve a hordozórakéták számát is.

A fegyverzetcsökkentési megállapodás mellett döntés született arról is, hogy Oroszország biztosítja légterének egy részét az amerikaiak számára ahhoz, hogy biztosítsák az afganisztáni katonai utánpótlásukat.

A biztonságpolitikához tartozik még Észak-Korea és Irán ügye is. Amíg a távol-keleti országot érintően nagyjából megegyeztek a felek (ti. egyiküknek sem érdeke az atomfenyegetettség a kommunista ország részéről), addig Irán vonatkozásában már eltérőek az álláspontok, főként azért, mert Oroszország nem támogatja az Irán elleni szankciókat (sőt , éppen ellenkezőleg: továbbra is lehetséges partnerként tekint Iránra).

Medvegyev vagy Putyin?

A jelenlegi csúcstalálkozó egyik legfontosabb diplomáciai kérdése az volt, hogy vajon Obama Putyint vagy Medvegyevet tekinti inkább tárgyalópartnernek?

A találkozó erre is választ adott. Obama ugyanis először Medvegyevvel találkozott, s vele állapodott meg a legfontosabb kérdésekben is. Putyin kormányfővel csak másnap találkozott, s akkor is csak mosolydiplomáciát folytattak: lényegében érdemi közös nyilatkozatot nem adtak ki, csak udvariaskodás és egymás kölcsönös tiszteletben tartása, illetve az „új fejezet megnyitása” szerepelt a bejelentések között.


Az orosz néphez is szólt Obama

A két vezető (Putyin és Medvegyev) után Obama fontosnak tartotta, hogy közvetlenül is szólhasson az orosz néphez. Végül az Oroszországi Közgazdasági Iskola ünnepségén mondott beszédet az amerikai elnök. (Korábban már eljátszotta ezt Obama Kairóban is, amikor az egyik ottani egyetemen szólt az iszlám népességhez.)
Gorbival is találkozott
Barack Obamának még arra is volt elég ideje, hogy a jelenlegi orosz vezetők mellett találkozzon Mihail Gorbacsov egykori szovjet elnökkel is. A nyugati demokratikus államokkal a mai napig kiváló kapcsolatot ápoló Gorbacsov az összes gondolatát elmondhatta Obama megértő füleinek, s erre elég volt neki tizenöt perc is.

Forrás: MTI.

Beszédében Obama hangsúlyozta, hogy a 21. században nem szabad a hidegháborús logikával közelíteni a különböző kérdésekhez. Az amerikai elnök úgy vélte, hogy az USA érdeke is az olyan – erős és virágzó – Oroszország, amellyel számos területen együtt tudnak működni.

Obama szerint az együttműködés csak úgy lehetséges, ha Oroszország is küzd azokért a célokért, amelyekért az Egyesül Államok küzd: a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartása és a korrupció elleni küzdelem.

Folytatása köv.: hétvégén az olaszországi G8 csúcson…

Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Külföld témában
Mit várhatunk Joe Biden elnökségétől?
Visszatér a józan ész a Fehér Házba
Újra jön a neoliberalizmus
Semmi nem változik
Biden megbuktatja az európai féldemokráciákat
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását