2024. május 27. - Hella

Bukarestben Nagy-Románia visszaállításán fáradoznak?

Románia ezen a héten nem kíván reagálni a Moldovában történtekre – mondta az államfő, majd hozzátette nincs területi követelés. Egyik kijelentés sem állja meg teljesen a helyét.
2009. április 20. hétfő 17:39 - Kőrösi Viktor Dávid
A román államfő beszólt

A román parlament két házának együttes ülésén felszólaló Traian Băsescu államfő elmondta: elemzik a Moldovai Köztársaságban kialakult helyzetet, majd hozzátette, hogy bár ezen a héten nem kíván Románia reagálni a Pruton túli ellenséges helyzetre, de nem fognak örök időkre hallgatni. A beszéd egyik lényeges, s politikai értelemben véve legérzékenyebb pontja az volt, amikor az államfő deklarálta: Romániának nincsenek területi követelései.

A román diplomácia persze inkább a hatékonyságáról, mintsem egyértelműségéről híres. Băsescu ugyanebben a beszédében ugyanis annak az álláspontjának adott hangot, hogy módosítani kell az állampolgársági törvényt, amely állampolgárságot juttatna azon fiataloknak, akik Romániában szeretnének tanulni, illetve azoknak, akik akaratukon kívül veszítették el állampolgárságukat. Ez utóbbi kitétel egyértelmű utalás azokra, akik 1939-ben Besszarábia Romániától való elcsatolásakor veszítették el állampolgárságukat.

A moldáv államfő beszólt

Vlagyimir Voronin, moldáv elnök válasza nem sokat késett. Voronin az „állami megtorlást” illetve a „fundamentalista, agresszív romanizmust” kérte számon a román államfőn. Szerinte Bukarestben Nagy-Románia visszaállításán fáradoznak, s felszólította az Európai Uniót, hogy vizsgálják ki, sőt a köztévében mondott beszédében arra is kitért, hogy valójában „Románia egy része volt korábban Moldova része”.

A területi vita amúgy nem a politikai elit részéről érkezett – közvetlen módon. Moldovában a moldován identitás kérdése igazából az elmúlt évtizedben került a köztudatba, nem csupán Besszarábia miatt, de a nyelv miatt is. Moldova fővárosában, Kisinyóban (oroszul Kisinyov, románul/moldovánul Chişinău) például rendszeresek a szeparatista, Nagy-Románia helyreállítását célzó tüntetések, felvonulások, mint ahogy román zászlókat a moldovai választások utáni zavargások alatt is gyakran lehetett látni. A politikai elit – amely egy posztkommunista réteget jelent leginkább – az önálló identitás megteremtésével azt szeretné megelőzni, hogy Románia bármilyen módon is jogot formálhasson – akár informális módon – arra, hogy beavatkozzon a kisinyói vezetés életébe, tetézve ezzel az amúgy is tornyosuló problémákat.

A botrányhoz két fél kell

Traian Băsescu
mindezeket a moldován törekvéseket saját maga legitimálja akkor, amikor arról beszél, hogy nem hagyhatják veszni a románul beszélő moldovaiakat – mellyel arra céloz, hogy a románoknak moldovai állampolgárainak nagy részéhez igenis közük van. Igaz, az államelnök akkor még igazából meg sem szólalt, amikor internetes fórumokon már – újra – lángolt a vita Moldova (illetve egészen pontosan: Besszarábia) hovatartozásáról, nem is említve néhány moldovai állami intézmény ellen irányuló, Romániából érkező hackertámadást.

A puska persze – ezek szerint legalábbis – nem csak előre, de visszafelé is el tud sülni, a probléma pedig az, hogy nem igazán látni a kiutat a két állam ellenséges viszonyából. A román „kistestvér” igen eltökélten különbözteti meg magát Romániától, ami a kiegyensúlyozott kapcsolatokat gyakorlatilag lehetetlenné teszi. Ehhez erőteljesen hozzájárul az is, hogy Moldovát mind a román társadalom, mind a román politikai elit amolyan elszakított nemzetrészként kezeli (utóbbi hallgatólagosan, előbbi kevésbé hallgatólagosan).

Romániában a társadalmi és politikai diskurzusban alig van jelen az, ami a magyarországi népszavazáson domináns volt, jelesül az újonnan érkező állampolgárok szavazati joga. A román törvények – a magyarhoz hasonlóan – nem csupán az állampolgárságot támasztják a szavazati jog kritériumául, de például állandó lakcímet is. Mindezek ellenére Romániában nem féltik a nyugdíjakat, s nem féltik a munkahelyeket sem azoktól, akik moldáv-román kettős állampolgárságra tennének szert.

Az EU finomkodik

Az Európai Unió hivatalosan nagyon óvatosan reagált, informálisan pedig egyértelműen negatívan. Olaszország a határok lezárásán gondolkodik, míg egy, az EUobservernek nyilatkozó uniós tisztviselő egyenesen ijesztőnek nevezte azt, hogy egy EU-tag ország ilyen lépéssel gyakorlatilag annektálja Moldova lakosságának a negyedét.

Az uniós óvatosságnak többek között az is ok, hogy többen – nincsenek meggyőződve az állampolgársági kérdés komolyságáról, holott az uniós jogszabályok lehetővé teszik, hogy államok szabadon adjanak állampolgárságot annak, akinek akarnak. Az említett oldalnak többen nyilatkozták, hogy az EP-, illetve a későbbi elnökválasztási kampánynak tudják be az ígérgetést.

Nos, mérget talán nem érdemes erre venni, hiszen például a román nagykoalíciót is kevesen feltételezték volna, még hetekkel a választások után sem.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie »
Hozzászólás:

Baradlay
2009. április 20. 17:55
Erdelyt vissza! Roman ciganyok!
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Külföld témában
Mit várhatunk Joe Biden elnökségétől?
Visszatér a józan ész a Fehér Házba
Újra jön a neoliberalizmus
Semmi nem változik
Biden megbuktatja az európai féldemokráciákat
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását