A miniszter szerint az első időszakban 100-200 iskola kerülhetne állami kézbe a jelenlegi fenntartóktól.(Jelenleg mintegy 3500 közoktatási intézmény működik Magyarországon.)

Hiller István az egyeztetést úgy összegezte, hogy a szakszervezetek többsége az elképzelést "jó iránynak és megfelelő eszköznek" tartja az esélyegyenlőtlenség és a regionális különbségek csökkentésére.

Közölte: folytatja az egyeztetéseket, az elkövetkező hetekben a szülői, a diákszervezetekkel, a fenntartókkal tartanak megbeszéléseket, majd ezt követően a parlamenti pártokat is megkeresi.

Ha az egyeztetések jó ütemben haladnak, akár a 2010/11-es tanévtől megjelenhetnek az állami iskolák a rendszerben. Ehhez a megbeszéléseknek 2010 márciusáig be kell fejeződniük. A miniszter ugyanakkor azt mondta, "ebből nincs csinál presztízskérdést".
Hiller István az MTI azon kérdésére, hogy adott esetben az átadás-átvétel a feladatokat és az épületeket egyaránt érinti-e, azt mondta, hogy "közoktatási feladatátvételről biztosan szó van", a részletekről tovább egyeztetnek majd a fenntartókkal.

A miniszter hangsúlyozta: szó sincs kisajátításról, az állam tárgyalásokat kezdeményezne, vagy fogadna el, ha egy önkormányzat vagy más iskolafenntartó ezt kéri, s ennek eredményeként történhetne az átadás-átvétel. A tárca vezetője szerint ugyanakkor érdemes a fenntartói sokszínűséget megőrizni, s javaslata nem valami ellen szól.

A finanszírozásról közölte, az alapnormatíva mellett az állami kiegészítő normatívát is megkapnák ezek az iskolák. Az állami iskolák az egységes pedagógiai rendszer és a kerettanterv alapján oktatnának, a pedagógusok azonban a tanszabadságot megtartva alakíthatnák ki saját tantervüket. A változtatás pedagógiai, szakmai innovációt is jelenthet majd - jegyezte meg.

Az elképzelésből nincsenek kizárva az óvodák, bölcsődék sem, de a fő hangsúlyt az iskolára helyezné Hiller István.

A miniszter megjegyezte: ugyan a jelenlegi jogi környezet is megengedi az állami fenntartású intézmények létrehozását, de erre az elmúlt másfél évtizedben nem került sor. A mostani elképzelések nem igényelnek kétharmados törvénymódosítást, s az önkormányzati törvényen sem kellene változtatni - tette hozzá.

Kitért arra is, hogy a magyar oktatásra a GDP 4,3-4,5 százalékát fordítják jelenleg, ami megfelel az uniós átlagnak, de a források felhasználásával komoly gondok vannak. Az oktatásra jelenleg fordított forrásokból jobb színvonalú oktatást lehet megvalósítani - hangoztatta.

A sajtótájékoztatón Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke és Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke egyaránt támogatásáról biztosította az elképzeléseket.

Galló Istvánné azt mondta, hogy a mai közoktatási rendszer nem tudja kezelni az esélyegyenlőtlenséget. Véleménye szerint a miniszter által szóban felvázoltak garantálják az állami iskolák finanszírozását, és az ott dolgozók foglalkoztatási biztonságát.

Tóth József közölte: az iránnyal, a tartalommal, a koncepcióval egyetértenek és támogatják megvalósítását.

Nem tartotta támogathatónak ugyanakkor az elképzeléseket Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke, aki külön tájékoztatta a sajtó képviselőit.

Kerpen Gábor kifejtette: nincs okuk támogatni a javaslatot. A célt, amelyet a tárca évekkel korábban megjelölt, hogy minden gyermek egyformán fontos, már évekkel ezelőtt is támogatták. Az iskolák állami gondoskodás alá vételére azonban nincsenek meg a megfelelő garanciák. Hiányolta az érdekvédő a foglalkoztatási és finanszírozási garanciákat, s kifogásolta azt is, hogy nem tudni milyen forrást szánna erre a célra a kabinet.

A szakszervezeti vezető szerint a garanciák nélkül ilyen rendszerszerű változtatást nem támogatható. Álláspontjuk szerint szabályozókkal és más finanszírozási eszközökkel is el lehetne érni a miniszter által megfogalmazott célokat.

Megjegyezte: a tárca vezetője semmilyen írásos dokumentumot nem tett le eléjük, a javaslatot "talán a tavaszi szünetre" ígérte. Ezt elemzik majd, a továbbiakat ettől teszik függővé - mondta.