Szakbizottság tárgyal tovább az építőiparról

A pénteki egyeztetést a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági minisztérium két államtitkára, Burány Sándor és Varju László kezdeményezte, a Fidesz részéről a szóvivő és a párt egyik szakértője vett részt.

Szijjártó Péter a találkozó után Burány Sándorral közös sajtótájékoztatón fontosnak nevezte, hogy parlamenti keretek között folytatódjon a tárgyalás az építőipari munkahelyek megőrzése érdekében, és bejelentette: kezdeményezik az Országgyűlés gazdasági bizottságának összehívását jövő szerdára. Burány Sándor azt mondta, támogatják a kezdeményezést, ott lesznek az ülésen, és remélik, hogy a pénteki egyeztetésen tapasztalt "közeledés" folytatódni fog.

Az államtitkár hangsúlyozta: örülnek, hogy a szembenállás oldódni látszik, hiszen korábban nem egyszer merev elutasításban volt része a kormánynak. Most azonban, ha csak egy részterületen is, de a kormány és a legnagyobb ellenzéki párt kész az együttműködésre, a javaslatok megvitatására, és ha egyetértés van, akkor azok megvalósítására is – mondta.

Szijjártó Péter arról beszélt, hogy a válság kezelésében ugyan "homlokegyenest" más a Fidesz és az MSZP, illetve a kormány álláspontja, ugyanakkor a munkahelyek, és ezen belül is a 300-400 ezer építőipari munkahely megvédése a legfontosabb feladat. Szerinte közvetetten akár 800-900 ezer munkahelyet is veszélyeztet, ha az építőipar bajba kerül.

A Fidesz nevében megismételte azokat a javaslatokat, amelyeket szerdán Orbán Viktor, a Fidesz elnöke és Matolcsy György volt gazdasági miniszter ismertetett a nagy építő- és építőanyagipari cégek vezetőivel folytatott tanácskozás után.

A pártszóvivő azt mondta, a Fidesz javasolja, hogy gyorsuljon az uniós pályázatok elbírálása, hogy az uniós pályázatoknál adható előleg emelkedjen 40 százalékra, mind az önkormányzatok, mind a vállalkozások esetében. Szijjártó Péter kitért arra, hogy ebben a körben a kormány már tett lépéseket, de "nagyobb mértékre és nagyobb bátorságra" bíztatnák a kormányt.

Burány Sándor ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy egy nappal Orbán Viktor bejelentése előtt már megjelent az a kormányrendelet, amely határoz az előleg kifizetésének 40 százalékra emeléséről. Hangsúlyozta azt is, hogy az önkormányzatok számára 35 százalékos előlegre van lehetőség, nem 25 százalékra.

Mint mondta, nem az önkormányzatok vannak pénzügyi válságban, a likviditási problémák leginkább a vállalkozásokat érintik, így minden rendelkezésre álló forrást a vállalkozásokra kell koncentrálni.

Az államtitkár arról is beszámolt, hogy a kormány a Gazdasági Együttműködési Fórumon belül munkacsoportot hozott létre a lánctartozások hatásainak mérséklése érdekében, valamint a kormány döntött arról, hogy a jövőben a hivatalok, állami szervek a vállalkozásokhoz hasonlóan késedelmi kamatot fizessenek késedelmes fizetés esetén.

A Fidesz a körbetartozás megfékezésére azt javasolja, hogy a hozzanak létre egy faktorálási keretet, amelyre a Hitelgarancia Zrt. lehetne alkalmas. Az ellenzéki párt emellett a csődtörvényt is módosítaná, lazítana a szigorú feltételeken, hogy lehetőség legyen a bajba került építő cégek reorganizálására. Amikor válsághelyzet van, akkor nem szigorítani, hanem lazítani kell – tette hozzá Szijjártó Péter, aki szerint talán ez a legnagyobb különbség a kormány és a Fidesz válságkezelési felfogása között.

Arra a kérdésre, hogy akkor a Fidesz miért nem támogatta a házszabálytól való eltérést a kormány csődtörvényről szóló javaslata ügyében, a szóvivő azt mondta, nem volt világos, milyen célt szolgál a módosítás, valamint nem volt egyeztetés sem a Fidesszel, sem a szakmai szervezetekkel.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy támogatják a csődtörvény olyan módosítását, ami a vállalkozások számára könnyebbséget jelent, és a gazdasági bizottságban is egyeztethetnek erről a kérdésről.
Burány Sándor arról is beszélt, hogy a kormány eddig is sokat tett a válság kezelése érdekében.

Mint elhangzott, jelenleg 1400 milliárd forint áll rendelkezésre válságkezelésre és gazdaságélénkítésre. A következő másfél évben mintegy 1800 milliárd forintnyi belső keresletet támasztanak az építőiparban az uniós forrásból megvalósuló beruházások.

Arra a kérdésre, lát-e lehetőséget arra, hogy Magyarországon is bevezessék azt az olasz intézkedést, amely 5 százalékos kezdeményes áfát biztosít a lakásépítésre és felújításra, Burány Sándor azt mondta, rövidtávon biztosan nincs lehetőség az adótörvények módosítására. Az államtitkár az államháztartás hiányát növelő adócsökkentés bevezetésére személy szerint nem lát lehetőséget.