A kommunikációs és információs technológiák fejlődésével ma már kevésbé vagyunk röghöz kötöttek, mint voltunk néhány éve. Az internet megállíthatatlanul bővül. A vezetékes internet rendszerek gyorsan szőtt pókhálóként fogják körbe lassan az egész Földet. Ahová nem ér el a végük, ott műholdak segítségével lehet megoldani a világhálóhoz való hozzáférést.

Az világháló vérkeringésébe való bekapcsolódáshoz persze szükség van a megfelelő hardverre is. Számítógép, mobiltelefon, laptop, mobilnet. A világ fejlettebb felén ma már ezek alapvető léteszközök, a hozzájuk tartozó webkamerát meg headsettet pedig úgy dobják az ember után.

Ezeknek az eszközöknek az elterjedésével egyre inkább előtérbe kerülnek az olyan tevékenységek, amelyek már nem kötik adott helyhez az embert. A távmunka egyre inkább népszerűvé válik. Nem kell nagy jóstehetség hozzá, hogy előbb-utóbb komoly arányt fog elérni a munkaerőpiac egészét tekintve.

Előnyök…

Az otthonról való munkavégzés számtalan előnyt kínál. A cégnek nem kell fenntartania irodát, nem kell annak bérletét fizetnie és energiaigényét állnia, sőt nem kell az útiköltséget sem fedezni (már ahol van ilyen). Még akkor is megéri, ha a vállalat felvállalja az alkalmazottak internet-költségének kifizetését.

A dolgozók oldaláról nézve óriási előny, hogy nem kell átutazni a fél városon, vagy adott esetben ingázni. Nem kell autóba ülni és nagyobb összegeket a benzinre költeni. Hogy beérjen az ember a munkahelyre, nem kell korán felkelni, álmos szemekkel borotválkozni majd inget vasalni, öltönyt húzni és nyakkendőt kötögetni. Akár spongyabobos mamuszban is elkezdheti az ember a munkát otthon.

… és hátrányok

A munkaadók azért nem szeretik a távmunkát, mert szerintük így romlik a munkamorál. Az otthon dolgozók kevésbé ellenőrizhetők (leteremthetők), ezáltal a teljesítményük csökkenhet. A távmunka ráadásul elszigeteli a dolgozókat egymástól, megszűnik a spontán kommunikáció. Ez utóbbi természetesen a kooperatívabb munkahelyeken jelent valós problémát.

Nyilvánvaló, hogy a távmunka nem minden munkáltatónak nyújthat megoldást. Az előbb említett összedolgozás (csúnyán brainstorming) hiánya például gondot okozhat egy újság szerkesztőségében, ahol épp a munkatársak együttélése, a szerkesztőség összirányultsága, érdeklődési köre adja meg az adott médium mással össze nem téveszthető arculatát.

Más jellegű gond lehet a nagyobb vállalatoknál (pl. Statisztikai Hivatal, Nemzetbiztonsági Hivatal), az adatbiztonság kérdése. Ezeken a helyeken lényeges szempont, hogy zárt számítástechnikai rendszerben dolgoznak, egyetlen – esetleg kettő-három – épületben. Itt olyan különlegesen védett adatok forognak, amelyeknek nem szabad illetéktelen kezekbe kerülniük. Ha azonban a munkatársak otthonról végeznék a munkát, az egyelőre megoldhatatlan feladat elé állítaná a számítástechnikai biztonsággal foglalkozó (IT) szakembereket.

Lehetőségek az iskolában

A röghöz kötöttség másik intézménye az iskola. A tanintézmények az érettségi előtt nemcsak tanítanak, de nevelnek is. Sőt, ez talán legfontosabb céljuk. Ebből következően botorság lenne otthonülőkké tenni a gyerekeket, hisz kimaradnának a szocializáció legfontosabb színteréből. Azonban itt is megvannak a lehetőségek a távtanítás felhasználásra. Sok diák betegségből adódóan kénytelen egyszerre sok anyagot pótolni, némely esetben emiatt akár évet is ismételni. Ilyenkor kerülhet előtérbe a modern informatika.

A felsőoktatásban pedig egészen széles lehetőségek állnak egy ilyen jellegű program rendelkezésére. Ezt a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karán ismerték fel először. Az Erasmus-szal külföldön tanuló hallgatók számára nincs szükség többé egyéni tanrendre, csak egy laptopra, webkamerára és headset-re.

A hallgatók többsége szívesen próbálja ki magát egy-egy nyugat-európai egyetemen eltöltött szemeszter alkalmával, ugyanakkor megoldatlan probléma maradt, hogy ez idő alatt itthoni kurzusaikon miként is tudnának időben teljesíteni, beszámolni.

Szkájp

A videotelefon (azaz a Skype) használatával ma már gond nélkül, időben teljesíthetik a tantárgy támasztotta követelményeket. Az új módszer bevezetésével az adott szemesztert külföldön hallgató diáknak nincs többé szüksége egyéni tanrendre. Időben képes teljesíteni feladatait, azokat a tantárgyakat, amelyeket itthon félév elején felvett, és nem szakad el itthoni évfolyamtársaitól sem.

„Nem ragaszkodom a személyes órai részvételhez a külföldön tanuló hallgatók esetében – árulja el Megyeri Eszter, a Szegedi Tudományegyetem tanára, a European Strategic Management kurzus oktatója. Hangsúlyozza, cserébe a diáknak is teljesítenie kell az előírt követelményeket, adott esetben prezentációt kell tartania.