Egy elfeledett népszavazásról
Pár napja, július végén volt 18 éve egy elfeledett népszavazás a köztársasági elnök megválasztásának módjáról. Ennek apropóján előszedtük az akkori eredményeket, megkérdeztük politikusok véleményét a mai helyzetről, s vizsgáltuk a magyar népszavazási szab
2008. augusztus 1. péntek 10:02 - Kőrösi Viktor Dávid
Az 1990-es népszavazás adatai
Kívánja-e Ön, hogy a Köztársasági elnököt közvetlenül válasszák meg?
Kezdeményezők:
Király Zoltán független képviselő, akihez később csatlakozott az MSZP
Aláírás: 199.000 (ebből 166.000 hiteles)
Eredmény:
A 7 802 834 főből 1 093 612 fő jelent meg a szavazáson (14,01%).
Érvénytelen szavazat: 9069 (0,84%)
Érvényes szavazat:
Igen 926 823 (85,90%)
Nem 152 076 (14,10%)
Forrás: 63/1990 (VIII. 8) OGY határozat
![](/data/Image/belfold/2008/08/01/Pozsgay_Imre_01.jpg)
1990. július 29-én a harmadik Magyar Köztársaság második népszavazását tartották. A téma, konkrétan az államfő közvetlen választása már az előző években vita tárgya volt. Az MSZP-s
Pozsgay Imre nagy népszerűségétől félve a Nemzeti Kerekasztal az államfő választását közvetetté tette, azaz a köztársasági elnököt a parlament választotta. Az akkori ellenzék nem tartotta elfogadhatónak azt, hogy egy volt kommunista pártember kerüljön az ország élére államfőként.
A népszavazás eredménytelen volt.1990. június 25-én az OVB hitelesítette az összegyűjtött, népszavazást kezdeményező aláírásokat, és elfogadta az Állami Népességnyilvántartó Hivatal jelentését, miszerint a 199 ezer aláírásból 160 ezer hitelesíthető.
![](/data/Image/belfold/2008/08/01/Horn_Gyula_01.jpg)
Az előzetes esélylatolgatás 45%-os részvételről szólt, ennek ellenére a lakosság mindössze 13,91%-a nyilvánított véleményt. A szavazáson megjelenteknek elsöprő többsége támogatta, hogy az államfőt a nép válassza meg, s ne a parlament: a közvetlen elnökválasztásra a szavazók 85,9 %-a voksolt igennel.
A 13,9%-os részvétel azonban azt jelentette, hogy a népszavazás érvénytelen. A részvételi aránynak nem kedvezett, hogy a nyári kánikula, s politikai uborkaszezon idejére lett kiírva a referendum, valamint az sem, hogy –
Horn Gyula, az MSZP akkori elnökének egy korábbi nyilatkozata szerint – csak a szocialisták vállalták fel a népszavazásra buzdítást, de ők is csak fél szívvel.
A parlament 1990. augusztus 8-án hirdette ki a népszavazás eredményét a 63/1990 (VIII. 8) OGY határozattal (ugyanezen a napon az Országgyűlés Göncz Árpádot választotta államfővé).
Fidesz![](/data/Image/belfold/2008/08/01/Repassy_Robert_01.jpg)
Részünkről semmi olyan törekvés nincs, hogy a jelenleg hatályos alkotmányt ebből a szempontból megváltoztassuk – nyilatkozta a HírExtrának
Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese. Tiszteletben tartjuk a mostani alkotmányos berendezkedést, a status quo, ahogy a rendszerváltás után kialakult, számunkra irányadó. Az elmúlt évtizedek tapasztalata ezt mondatja velünk – tette hozzá. A közvetlen elnökválasztás kérdése nem csupán hatalomtechnikai kérdés, hanem a parlamentáris demokrácia sajátja: a magyar köztársaság-modellnek tulajdonképpen a parlament áll a fókuszában. Van hatalommegosztás, vannak hatalmi ágak, de az vitathatatlan, hogy a parlament a legerősebb hatalom – mondta Répássy, hozzátéve, hogy a rendszerváltás utáni államfők igen magas népszerűsége cáfolja azt az érvet, hogy a közvetlen elnökválasztással nagyobb lenne az elnök legitimációja. Nem a megválasztás módjától függ az, hogy milyen az államfő megítélése, hanem az elnök személyiségétől és tevékenységétől. Répássy Róbert szerint a közvetlen elnökválasztás is ugyanolyan pártválasztás lesz, mint egy parlamenti választás, mint Szlovákiában, vagy Romániában. A Fidesz ezt a fajta parlamentáris berendezkedést tartja jónak.
MSZP
A hatályos Alkotmány szabálya
28/C. § (5) Nem lehet országos népszavazást tartani:
a) a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről és illetékekről, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról,
b) hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, illetve az e kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról,
c) az Alkotmány népszavazásról, népi kezdeményezésről szóló rendelkezéseiről,
d) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási (-átalakítási, -megszüntetési) kérdésekről,
e) az Országgyűlés feloszlásáról,
f) a Kormány programjáról,
g) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről,
h) a Magyar Honvédség külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról,
i) a helyi önkormányzat képviselő-testületének feloszlatásáról,
j) a közkegyelem gyakorlásáról.
Az Alkotmánybíróság 25/1999 (VII. 7.) határozata:
Alkotmánymódosítás csak az Alkotmányban előírt eljárási rendben Alkotmány 24. § (3) bekezdés történhet; az Alkotmány módosítására irányuló kérdésben választópolgárok által kezdeményezett népszavazásnak nincs helye. Az Országgyűlés által elfogadott alkotmánymódosítás ügydöntő népszavazással megerősíthető.
![](/data/Image/belfold/2008/08/01/Wiener_Gyorgy_01.jpg)
Az 1990-es népszavazás támogatói között ott volt az MSZP is. Azóta 1999-ben a Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom tett kísérletet népszavazást kiíratni az államfő választásának módjáról, amit az MSZP is támogatott – nyilatkozta a HírExtrának
Wiener György, MSZP-s országgyűlési képviselő. Akkor az AB a 25/1999-es határozatában a próbálkozást alkotmányellenesnek minősítette, ugyanis a kérdés nyomán alkotmányt kellett volna módosítania az Országgyűlésnek. Az Alkotmány ugyanakkor tiltja, hogy olyan népszavazást tartsanak, amely az alkotmány módosításával is jár (ld. keretes írásunkat).
![](/data/Image/belfold/2008/08/01/Stumpf_Istvan_01.jpg)
Jelenleg az alkotmányozás nincs napirenden, az MSZP nem tartja aktuálisnak a kérdést.
Stumpf István olyan új alkotmányt szorgalmaz, amely erős államfői hatalmat eredményez, ami egy félelnökihez hasonló politikai rendszerré alakítani a magyar parlamentáris demokráciát – folytatta Wiener, hangsúlyozva, hogy az MSZP a közvetlen választás támogatásával nem az erősebb államfői hatalmat pártolják, hanem a nagyobb legitimációt.
Egy népszavazás nagy részben múlik az Alkotmánybíróságon (AB). A benyújtott népszavazási kérdéseket első körben az Országos Választási Bizottság (OVB) vizsgálja, ami után lehetőségük van az AB-hez fordulni azoknak, akik az OVB döntésével nem értenek egyet. Az AB – arra lehet legalábbis következtetni az AB munkásságáról – feladatának érezte az alkotmányos fékek és ellensúlyok meglétét a népképviselet elvében is. A közvetett hatalomgyakorlás, azaz – Magyarország esetében – közvetlenül megválasztott képviselőkön keresztül történő hatalomgyakorlás a képviselő személyének akaratától függ. A szélsőséges esetekre, a népszuverenitás teljessé tételeként az Alkotmány lehetővé teszi bizonyos esetekben a kötelező erejű közvetlen véleménynyilvánítást.
![](/data/Image/belfold/2008/08/01/elfeledett_01.jpg)
Az AB egyik legnehezebb feladata a jogszerűség olyan jellegű alkalmazása, ami megfelel a társadalom erkölcsi-kulturális normáinak és érzésének. A bizonyos esetekben való véleménynyilvánítás azonban nem feltétlen pozitív. Erre a 2004-es népszavazás mutatott rá a legjobban, melynek fontos kérdése az volt, hogy befolyásolhatják-e a törvényhozást laikusok, vagy azokat – idealista megfogalmazással – a professzionális, választási szűrőkön keresztül a parlamentbe kerülő politikusok és képzett szakemberek végezzék. Az alkotmányjogi ellenérv, miszerint a laikusok csak az irányt tudják megszabni, a konkrét munka a parlament feladata, nem pontos. Magyarország kül- és belpolitikája ugyanis nem feltétlen a törvényeken és egyéb kodifikált normákon múlik, hanem az irányon is, melyet, mint láttuk, bizonyos esetekben a nép a kezébe vehet.
Konkrét példa: a nemzetstratégiai szempontból a 2004. decemberi 5-i népszavazás érvénytelensége éppen elég ok volt arra, hogy árkok kerüljenek a határon inneni, s azon túli magyarság közé. A többségében laikus választók által kijelölt út ebben az esetben hatalmas károkat okozott a magyar-magyar kapcsolatoknak, mely kérdést a politikai elitnek kellett volna mindenki számára megnyugtatóan megoldania. A magyarországi alkotmányjogi szabályozás nem nagyon tudja feloldani ezt a dilemmát a népszuverenitás-népszavazás esetében. A környező országok politikai vezetői például nem engedik a belpolitikai kérdéseket odáig fajulni, mint azt a kettős állampolgárság esetében Magyarországon engedte az elit. Romániában sem és Szerbiában sem egy népszavazás döntött a kettős állampolgárságról, hanem a nemzeti parlamentek – Szerbiában néhány órás vitával, ellenszavazat nélkül ment át a kettős állampolgársági törvény 2004. december 14-én.