2020. július 11. - Nóra, Lili

Egy elfeledett népszavazásról

Pár napja, július végén volt 18 éve egy elfeledett népszavazás a köztársasági elnök megválasztásának módjáról. Ennek apropóján előszedtük az akkori eredményeket, megkérdeztük politikusok véleményét a mai helyzetről, s vizsgáltuk a magyar népszavazási szab
2008. augusztus 1. péntek 10:02 - Kőrösi Viktor Dávid
Az 1990-es népszavazás adatai
Kívánja-e Ön, hogy a Köztársasági elnököt közvetlenül válasszák meg?

Kezdeményezők:
Király Zoltán független képviselő, akihez később csatlakozott az MSZP

Aláírás: 199.000 (ebből 166.000 hiteles)

Eredmény:
A 7 802 834 főből 1 093 612 fő jelent meg a szavazáson (14,01%).
Érvénytelen szavazat: 9069 (0,84%)
Érvényes szavazat:
Igen 926 823 (85,90%)
Nem 152 076 (14,10%)

Forrás: 63/1990 (VIII. 8) OGY határozat
1990. július 29-én a harmadik Magyar Köztársaság második népszavazását tartották. A téma, konkrétan az államfő közvetlen választása már az előző években vita tárgya volt. Az MSZP-s Pozsgay Imre nagy népszerűségétől félve a Nemzeti Kerekasztal az államfő választását közvetetté tette, azaz a köztársasági elnököt a parlament választotta. Az akkori ellenzék nem tartotta elfogadhatónak azt, hogy egy volt kommunista pártember kerüljön az ország élére államfőként.

A népszavazás eredménytelen volt.

1990. június 25-én az OVB hitelesítette az összegyűjtött, népszavazást kezdeményező aláírásokat, és elfogadta az Állami Népességnyilvántartó Hivatal jelentését, miszerint a 199 ezer aláírásból 160 ezer hitelesíthető.

Az előzetes esélylatolgatás 45%-os részvételről szólt, ennek ellenére a lakosság mindössze 13,91%-a nyilvánított véleményt. A szavazáson megjelenteknek elsöprő többsége támogatta, hogy az államfőt a nép válassza meg, s ne a parlament: a közvetlen elnökválasztásra a szavazók 85,9 %-a voksolt igennel.

A 13,9%-os részvétel azonban azt jelentette, hogy a népszavazás érvénytelen. A részvételi aránynak nem kedvezett, hogy a nyári kánikula, s politikai uborkaszezon idejére lett kiírva a referendum, valamint az sem, hogy – Horn Gyula, az MSZP akkori elnökének egy korábbi nyilatkozata szerint – csak a szocialisták vállalták fel a népszavazásra buzdítást, de ők is csak fél szívvel.

A parlament 1990. augusztus 8-án hirdette ki a népszavazás eredményét a 63/1990 (VIII. 8) OGY határozattal (ugyanezen a napon az Országgyűlés Göncz Árpádot választotta államfővé).

Fidesz

Részünkről semmi olyan törekvés nincs, hogy a jelenleg hatályos alkotmányt ebből a szempontból megváltoztassuk – nyilatkozta a HírExtrának Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese. Tiszteletben tartjuk a mostani alkotmányos berendezkedést, a status quo, ahogy a rendszerváltás után kialakult, számunkra irányadó. Az elmúlt évtizedek tapasztalata ezt mondatja velünk – tette hozzá. A közvetlen elnökválasztás kérdése nem csupán hatalomtechnikai kérdés, hanem a parlamentáris demokrácia sajátja: a magyar köztársaság-modellnek tulajdonképpen a parlament áll a fókuszában. Van hatalommegosztás, vannak hatalmi ágak, de az vitathatatlan, hogy a parlament a legerősebb hatalom – mondta Répássy, hozzátéve, hogy a rendszerváltás utáni államfők igen magas népszerűsége cáfolja azt az érvet, hogy a közvetlen elnökválasztással nagyobb lenne az elnök legitimációja. Nem a megválasztás módjától függ az, hogy milyen az államfő megítélése, hanem az elnök személyiségétől és tevékenységétől. Répássy Róbert szerint a közvetlen elnökválasztás is ugyanolyan pártválasztás lesz, mint egy parlamenti választás, mint Szlovákiában, vagy Romániában. A Fidesz ezt a fajta parlamentáris berendezkedést tartja jónak.

MSZP

A hatályos Alkotmány szabálya
28/C. § (5) Nem lehet országos népszavazást tartani:
a) a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről és illetékekről, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról,
b) hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, illetve az e kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról,
c) az Alkotmány népszavazásról, népi kezdeményezésről szóló rendelkezéseiről,
d) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási (-átalakítási, -megszüntetési) kérdésekről,
e) az Országgyűlés feloszlásáról,
f) a Kormány programjáról,
g) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről,
h) a Magyar Honvédség külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról,
i) a helyi önkormányzat képviselő-testületének feloszlatásáról,
j) a közkegyelem gyakorlásáról.

Az Alkotmánybíróság 25/1999 (VII. 7.) határozata:

Alkotmánymódosítás csak az Alkotmányban előírt eljárási rendben Alkotmány 24. § (3) bekezdés történhet; az Alkotmány módosítására irányuló kérdésben választópolgárok által kezdeményezett népszavazásnak nincs helye. Az Országgyűlés által elfogadott alkotmánymódosítás ügydöntő népszavazással megerősíthető.
Az 1990-es népszavazás támogatói között ott volt az MSZP is. Azóta 1999-ben a Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom tett kísérletet népszavazást kiíratni az államfő választásának módjáról, amit az MSZP is támogatott – nyilatkozta a HírExtrának Wiener György, MSZP-s országgyűlési képviselő. Akkor az AB a 25/1999-es határozatában a próbálkozást alkotmányellenesnek minősítette, ugyanis a kérdés nyomán alkotmányt kellett volna módosítania az Országgyűlésnek. Az Alkotmány ugyanakkor tiltja, hogy olyan népszavazást tartsanak, amely az alkotmány módosításával is jár (ld. keretes írásunkat).

Jelenleg az alkotmányozás nincs napirenden, az MSZP nem tartja aktuálisnak a kérdést. Stumpf István olyan új alkotmányt szorgalmaz, amely erős államfői hatalmat eredményez, ami egy félelnökihez hasonló politikai rendszerré alakítani a magyar parlamentáris demokráciát – folytatta Wiener, hangsúlyozva, hogy az MSZP a közvetlen választás támogatásával nem az erősebb államfői hatalmat pártolják, hanem a nagyobb legitimációt.

Egy népszavazás nagy részben múlik az Alkotmánybíróságon (AB). A benyújtott népszavazási kérdéseket első körben az Országos Választási Bizottság (OVB) vizsgálja, ami után lehetőségük van az AB-hez fordulni azoknak, akik az OVB döntésével nem értenek egyet. Az AB – arra lehet legalábbis következtetni az AB munkásságáról – feladatának érezte az alkotmányos fékek és ellensúlyok meglétét a népképviselet elvében is. A közvetett hatalomgyakorlás, azaz – Magyarország esetében – közvetlenül megválasztott képviselőkön keresztül történő hatalomgyakorlás a képviselő személyének akaratától függ. A szélsőséges esetekre, a népszuverenitás teljessé tételeként az Alkotmány lehetővé teszi bizonyos esetekben a kötelező erejű közvetlen véleménynyilvánítást.

Az AB egyik legnehezebb feladata a jogszerűség olyan jellegű alkalmazása, ami megfelel a társadalom erkölcsi-kulturális normáinak és érzésének. A bizonyos esetekben való véleménynyilvánítás azonban nem feltétlen pozitív. Erre a 2004-es népszavazás mutatott rá a legjobban, melynek fontos kérdése az volt, hogy befolyásolhatják-e a törvényhozást laikusok, vagy azokat – idealista megfogalmazással – a professzionális, választási szűrőkön keresztül a parlamentbe kerülő politikusok és képzett szakemberek végezzék. Az alkotmányjogi ellenérv, miszerint a laikusok csak az irányt tudják megszabni, a konkrét munka a parlament feladata, nem pontos. Magyarország kül- és belpolitikája ugyanis nem feltétlen a törvényeken és egyéb kodifikált normákon múlik, hanem az irányon is, melyet, mint láttuk, bizonyos esetekben a nép a kezébe vehet.

Konkrét példa: a nemzetstratégiai szempontból a 2004. decemberi 5-i népszavazás érvénytelensége éppen elég ok volt arra, hogy árkok kerüljenek a határon inneni, s azon túli magyarság közé. A többségében laikus választók által kijelölt út ebben az esetben hatalmas károkat okozott a magyar-magyar kapcsolatoknak, mely kérdést a politikai elitnek kellett volna mindenki számára megnyugtatóan megoldania. A magyarországi alkotmányjogi szabályozás nem nagyon tudja feloldani ezt a dilemmát a népszuverenitás-népszavazás esetében. A környező országok politikai vezetői például nem engedik a belpolitikai kérdéseket odáig fajulni, mint azt a kettős állampolgárság esetében Magyarországon engedte az elit. Romániában sem és Szerbiában sem egy népszavazás döntött a kettős állampolgárságról, hanem a nemzeti parlamentek – Szerbiában néhány órás vitával, ellenszavazat nélkül ment át a kettős állampolgársági törvény 2004. december 14-én.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Belföld témában
Ön megbuktatná a Fidesz-kormányt?
Igen
Nem
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását