2022. augusztus 18. - Ilona

Élelmiszerválság: globális probléma, lokális kezelés

Az élelmiszerek árának jelenős, elmúlt időszakban történt növekedése globális folyamat, Magyarországon tehát nem egy alapjaiban elhibázott pénzügy- és gazdaságpolitika érezteti hatását, hanem egy nemzetközi folyamat gyűrűzik.
2008. július 9. szerda 10:09 - Kőrösi Viktor Dávid
Már egy ideje komolyan folyik a diskurzus arról, hogy a globális élelmiszer-áremelkedés miképpen küzdhető lejjebb. Mindezt az elmúlt pár napban éppen a G8 csúcson tették Hokkaidóban, ahol egy ültő helyükben 8 fogásos vacsorát költöttek el a vezetők, igazán hitelessé téve a törekvéseiket. Ja, igen. A lakomára nem hívták meg a G8 csúcs afrikai vendégeit.

Egy globális kihívásra nem csak globális válaszokat lehetne adni. Amint a mellékelt ábra mutatja, nem is érdemes arra várni.

Különböző értékelések

Magyarországon a bal- és jobboldal – mondhatni természetesen – különbözőképpen értékeli a folyamatokat és Magyarországi helyzetet. „2007 tavaszán már jelezte a problémát, hogy India, Kína és Oroszország a rizsalapú étkezés felől a gabona, s hús alapú étkezés felé fordult” – nyilatkozta a HírExtrának Font Sándor a Fidesz mezőgazdasági szakpolitikusa. A nyersanyagszükségletet még tovább fokozta, hogy a globális felmelegedés fékezéseként a fosszilis energiát kellene felhasználni és kibocsátani, így a közgondolkodás a megújuló energiaforrások felé fordult.

A megújult energiák egy részét azonban mezőgazdasági terményekből kívánják előállítani. Elsősorban a bioetanol (gabonafélékből, búzából, kukoricából előállított egyfajta alkohol) és biodízel (repcéből és napraforgóból készítik) – folytatta Font. Dél-Amerikában és az USA-ban már nagy volumenben használják a mezőgazdasági termékek ilyen jellegű feldolgozását, az Európai Unióban 2020-ra 10-15%-nyi biodízelt kell majd hozzákeverni az ásványi alapú üzemanyagokhoz. Azóta már több biodízel- és bioetanol-feldolgozó üzemet hoztak létre, amelyek jelentős mennyiségű terményt vásárolnak fel – mindezt az élelmiszerpiac elől. Az élelmiszeripar helyzetét nehezítette még a tavalyi aszály, mely nem csak Magyarországon, de világszerte jelentős problémát okozott.

Néha egyezik a vélemény, néha nem

Az élelmiszer drágulása elsősorban nem más, mint az inflációból eredő áremelkedés – mondta el a HírExtrának Herbály Imre, az MSZP mezőgazdasági szakpolitikusa. Mindemellett – folytatta, Fontéhoz hasonló véleményt alkotva - Európában tavaly sokkal gyengébb volt a termés, így a termésmennyiség csökkent. A 2007-es kenyérgabona-áremelkedéskor csapta meg az élelmiszerdrágulás szele az először a politikát. Mindezen túl a bioenergetika előretörése is várható volt, mely tovább gyorsította az alapvető élelmiszerek árának drágulását.

Magyarországon egyébként is előállítható az igényelt élelmiszer-alapanyag a termésátlag növelésével, valamint a parlagon lévő területek művelésbe vonásával – folytatta a szocialista szakpolitikus. Herbály azonban számon tart még egy tartaléklehetőséget is. A génmódosított (GM) növények köztermesztésbe való beengedésének tilalma Magyarországon még nincs feloldva, azonban ezen el kell gondolkodni: meg kell fontolni, hogy beengedjék, azonban csak a bioetanol gyártására lehessen felhasználni GM-terményeket.

Intervenciós kálvária

A Fidesz tavaly, 2007-ben vetette fel először, hogy a közel 2 millió tonna intervenciós gabonát ne engedjék ki az országból. Ezt a kormány elutasította, mondván, hogy erre nincs az államnak jogosultsága. Font Sándor azonban emlékeztetett, hogy ezt egy, a Magyarország és az Európai Unió közötti kétoldalú szerződés módosításával lehetett volna kezdeményezni. Mindemellett a gabonakereskedő cégek 190-195 euróért vásárolták fel az intervenciós gabona tonnáját, s 220 euró/tonna áron adták tovább külföldre, így a magyar termelő külföldi konkurenséhez jutott a termény.

Az intervenciós gabona Magyarországon tartásával, a földalapú támogatások elvételével, s az élelmiszer ár áfacsökkentésének elutasításával az EU-ban egyik legnagyobb élelmiszer-áremelkedés történt. 2007. áprilistól 2008. áprilisig 14,8%-kal nőttek a piaci árak. Ennél nagyobb mértékben csak a nagy mezőgazdasági önerővel nem rendelkező balti államokban, s Bulgáriában növekedtek az árak. Utóbbi országban az emelkedés oka az uniós vámhatárnyitás, valamint az általános áremelkedés együttes hatása. Magyarország azonban erős agráriummal rendelkező ország, ezért érthetetlen a drágulás mértéke - mondta a fideszes politikus.

Az intervenciós gabona nem Magyarország készlete, hanem az Európai Unióé – reagált Herbály Imre. Az Unió ugyan csak akkor fizet, ha – lehetőleg a benyújtott ajánlatok közül a legmagasabb áron – eladja az állam. Természetesen – folytatta a szocialista politikus – az elméleti lehetőség adott volt, hogy maga az állam is versenyezzen, a készletvásárlás azonban az EU-nál kivágta volna a biztosítékot.

A jelentős élelmiszer-áremelkedésben egyetértett Herbály Font Sándorral, azonban a szocialista politikus nem tartja összehasonlíthatónak Magyarországot és más országokkal. Bulgáriában és Lettországban más volt eredetileg is az árak magassága, Magyarországtól eltérő inflációs és egyéb gazdaságpolitikai célokat tűztek ki maguk elé, tehát a körülmények és az országok gazdaságainak különbözősége miatt ilyen összehasonlítást nem lehet tenni.

A kereskedőké a sáp

A Fidesz azzal számol, hogy az élelmiszerkereskedelem hasznának kb. 70%-a a kereskedőknél csapódik le, ami jelentős bevételi különbséget eredményez az előállító gazdák és a kereskedő cégek között. Ezt Németországban és Olaszországban úgy oldották meg, hogy megvizsgálták: indokolt-e olyan mértékű piaci áremelkedés az alapanyarág-emelkedés mértékéhez képest. A kormányok versenyhatósági eljárást indítottak, s ahol megállapították a piaci ár emelésének indokolatlanságát. Magyarországon az elmúlt évben az alapanyagár-emelkedés 8,5%, piaci ár 12%-kal lett magasabb.

Herbály Imre a legcélravezetőbb eszköznek a szövetkezést tartja. Ezzel részben ki lehet kapcsolni a kereskedőket, azaz a nagyobb gazdasági potenciált jelentő szövetkezetek közvetlenül a vásárlóhoz tudják eljuttatni a terményt. Így azt a fogyasztó egyrészt olcsóbban kapja meg, másrészt közvetlenül a termelőnek fizet.  A szövetkezetekkel kapcsolatban – mondta a szocialista politikus – azonban csak közép, vagy hosszútávon lehet eredményt elérni, ugyanis amin változtatni kell, az nem a pénzzel van kapcsolatban, hanem felfogásbeli, szakmai érdekfelismerés kérdése.

Jogi manőver és adócsökkentés

A kormányzat rendelkezésére két fajta áremelkedés-visszaszorító lehetőség áll rendelkezésre. A jogi eszközökről szólva Font Sándor elmondta, hogy az erőfölénnyel való visszaélésről, a kartellezésről, a tisztességes piaci magatartásról szóló törvények, illetve a Gazdasági Versenyhivatal elegendő eszközt jelentenek a közbelépésre.

A jogi szabályozás igénybevételére elvi lehetőség van. Másik lehetőség, hogy az áfát bizonyos termékcsoportoknál csökkenteni, azonban a „kereslet szintjéig felemelik úgyis az árakat az alacsonyabb áfa szintjére”. Herbály Imre nem tartja megfelelő megoldásnak egy piacgazdaságban, hogy egy állam beleszóljon a piaci folyamatokba. Ezzel szemben azt szorgalmazza, hogy a termelők szövetkezzenek a termelésre és értékesítésre, így nagyobb érdekérvényesítő erővel lépnének piacra. Így a növekvő árak megoszlanának a termelő és fogyasztó között, azaz kevesebbe kerülne a fogyasztónak, míg több bevétele lenne a termelőnek.

Ezen túl az ÁFA-csökkentés is reális lehetőség a beavatkozásra, mert – mint Font Sándor mondta – az élelmiszer áfája szabad kulcsos az EU-ban, így 0%-tól az adott ország legfelsőbb áfakulcsáig terjedhet. Így Angliában például 0%-os az élelmiszerárak áfája, az EU-átlag 5,3%-os, Magyarországon 20%. Ezen kívül a szakmai előrejelzések szerint a kevesebb több, azaz a feketekereskedelem 80%-a azonnal belépne a piacra, növelve a költségvetési bevételt.

Gráf meggondolatlanul helyeselt

Mindezen túl – mondta Font – tavaly szeptemberben még Gráf József agrárminiszter is támogatta az áfacsökkentés ötletét, ami akkor Veres János és Kóka János ellenállásán bukott meg. Erről a fideszes képviselő arra következtetett, hogy Veres várható a költségvetési többlet miatt gáncsolta Gráfot.

Gráf az áfacsökkentés helyeslését „nem gondolta át”, ugyanis sem a mezőgazdasági munkacsoport tagjai, sem a szocialista frakció gazdasági munkacsoportja, sem Magyarország vezető közgazdászainak nagy része sem, mert a kiskereskedelem előbb-utóbb beépíti az áraiba a csökkenés mértékét, így sem az állam nem járna jól, sem a fogyasztó, csakis a kereskedelem – mondta Herbály. Ugyanakkor érdemes tovább gondolni az ötletet, mert az valóban elképzelhető, hogy a feketegazdaság egy része a szürkegazdaságba vonulna, vagy kifehéredne. Az MSZP foglalkozik ezzel a kérdéssel is, de Herbály szerint korai még erről beszélni.

A szocialisták munkacsoportjaiban egyébként már folyamatban van egy program kidolgozása az árproblémák enyhítésére, erről azonban majd akkor lesz érdemes konkrétan beszélni, amikor kész lesz – mondta Herbály Imre.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Gazdaság / HR témában
Ön miként vélekedik a magyar gazdaságról?
A gazdaságunk szárnyal, határ a csillagos ég!
A gazdaságunk bár a levegőben van, magassága legfeljebb másfél méter, sebessége egy csigával azonos.
A gazdaságunk valaha szárnyalt, jelenleg a sütőben sül, zöldségkörettel.
A reformok működnek
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását