2024. július 20. - Illés

„Fa ága rügyével”

A gödöllői városi könyvtár 1995-ben rendezett először népmesemondó versenyt helyi gyerekek részére. Ennek sikerén felbuzdulva a következő években tovább bővítették ezt a kört. Már nemcsak az országból, de a határon túli, magyar anyanyelvű területekről is
2008. július 9. szerda 18:59 - Góz Tamás
A cél

A találkozók megszervezésével célunk az volt, hogy felkutassuk és bemutassuk a Kárpát-medence magyar nyelvterületén még élő magyar népmese hagyományait – adott tájékoztatást a könyvtár egyik munkatársa. Szerettük volna meghívni azokat a népmesemondókat határainkon innen és túl, akik meséiket közösségeiktől tanulták, akiknek életéhez természetes módon hozzátartoznak a magyar népmesék és ezt a szájhagyomány útján örökítik az utánuk következő nemzedékre.
A találkozóra korhatár nélkül vártuk mindazokat a mesélőket, akik a magyar népmesemondás hagyományát őrzik, példájukkal maguk nevelték ki a nyomdokaikba lépő fiatalokat, és mindazokat, akik ezt a csodálatos örökséget átvették, továbbviszik, folytatják.

A népmese összekötő ereje

Az alábbi kis történet megmutatja, hogy miért nem szereti egymást a kutya meg a macska, vagy a politikai jobb és bal oldal? Ki tudja…
KUTYA-MACSKA BARÁTSÁG

Egyszer a kutyák lakodalmat csaptak. Bodri feltette a sok csontot, sütötte-főzte, aztán odahítta a Sajót kóstolni. Sajó megkóstolta a galuskát, de nem volt se íze, se bűze, mert nem volt rajta tejföl. Keresi a kutya a tejfölt, de nem volt a háznál. Hamar menjen valaki a boltba!

De ki menjen? A kutya nem hagyhatta ott a főzést. Meglátja a macskát, küldi a tejfölért. Szalad a macska a boltba tejfölért. Mikor kimérték neki, vitte hazafelé. Éhes volt, hát nyalogatott belőle. Gondolta; úgyse tudják meg. Aztán ment tovább. Megint gondolt egyet; megint nyalogatott. Alig maradt az edényben. Már közel volt a kutyákhoz, szégyellte magát, hogy ilyen kevés tejfölt visz, hát a megmaradt tejfölt is megette.

A kutyák futottak eléje, már nagyon várták.
- Hozza a macska a tejfölt!
A macska azt hazudta, hogy nem adott a boltos tejfölt. De az agár meglátta a macska tejfölös bajuszát.
- Hazudik a macska, megette a tejfölünket!
Nekimentek a macskának, a macska meg felszaladt a fára, onnan dörmicélt a kutyákra. Mikor látták, hogy a macska bizony nem nagyon kívánkozik le a fáról, bementek a házba, és tejfel nélkül ették meg a galuskát.

Azóta nem nézhet a kutya a macskára.
1997 májusában került első ízben megrendezésre ez a nagyszabású vállalkozás, közös rendezésben a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Kultúrökológiai csoportjával, valamint a Petőfi Sándor Művelődési Központtal. A felhívás a várakozásokon felül nagy sikert aratott: 50 népmesemondót fogadtak a magyarországi résztvevők mellett Kárpátaljáról, Szlovákiából, a Vajdaságból és Erdélyből. Már a megérkezés napján tartott esti baráti találkozón kiderült, hogy a rendezvényre érkezetteket a népmesén túl a népzene, az együttmuzsikálás, a tánc öröme is összeköti. Az azóta eltelt időben még kétszer rendezték meg a Kárpát-medencei magyar népmesemondó találkozót.

Az idei mesehétvége

Június 27-29. között negyedik alkalommal hívtak mesélőket a "Fa ága rügyével" Kárpát-medencei Magyar Népmesemondók, Népzenészek és Népi Mesterségek Őrzőinek Találkozójára.

Az eddigiekhez hasonlóan az idei találkozón is cél az értékek - a mesék, zenei dallamok, népi kézműves termékek - bemutatása mellett az, hogy a határon túlról és Magyarországról érkező autentikus népi hagyományőrzők találkozhassanak a népművészeti szakma képviselőivel, átadhassák egymásnak saját területükön szerzett tudásukat – fogalmazott Glóserné Szabó Györgyi, a könyvtár igazgatója.

A három napos találkozó alatt a szabadtéri színpadokon folyamatosan zajlott a népmesemondók és népi hangszerek zenészeinek előadása, a "fa ága rügyével" szellemiségben, melynek jelentése az apáról-fiúra öröklődő hagyományok bemutatása, átörökítése és megőrzése. A rendezvény során a népi mesterségek őrzői standokon kirakodva mutatták be mesterségüket a közönségnek, lehetőség szerint bemutatva az eljárást és a terméket együtt. A harmadik napi szakmai beszélgetéseken a résztvevőknek lehetőségük nyílt, hogy a szakma jeles képviselőinek vezetésével a saját tájegységeiken felmerülő problémákat, lehetőségeket megvitassák, tapasztalataikat egymással megosszák.

Mesék szárnyán

A Csángóföld meséi gödöllői közvetítéssel lejuthatnak a Kárpátaljára, a vajdasági történeteket megismerhetik és tovább adhatják gyermekeiknek a Felvidéken élők. Izgalmas kalandozás ez jelenlegi határainkon belülre és túlra, s aki bekapcsolódott a szombati programba,új történetekkel, elfeledett, újra feltámadó szavakkal gazdagodva, a mindennapokhoz új kapaszkodót találva térhetett haza - számolt be egy idősebb anyuka az élményről.

A hazai résztvevők mellett a Felvidékről, Kárpátaljáról, Erdélyből, Moldvából és a Vajdaságból érkeztek a ma már hagyományosnak nevezhető találkozó résztvevői, hogy továbbadják szülőföldjük meséit, s a fesztivál történetében először zenéit,dalait is. Szintén újdonság volt, hogy a programhoz kézműves bemutató és vásár is csatlakozott, ahol olyan alkotók mutatták be portékáikat, akik mesterségüket szüleiktől, nagyszüleiktől tanulták.

A program háziasszonya, Maszlag-Lénárt Mónika népviseletben köszöntötte a megjelenteket, akik, általa ismerhették meg a Galga-mente fiatalasszonyainak öltözékét. A fiatalok mellett persze az idősebbek is színpadra álltak, hiszen nem egy büszke nagymama vállalta a felkészítés mellett a közös szereplést, a nagyszülőket jelképező faként, gyermekével mint az ággal, és a rügynek tekintett unokával.

A fesztivál történetében először vásári forgatag is kísérte a rendezvényt. Bőrösök, szűcsök, fazekasok, fafaragók portékáiból válogathattak az érdeklődők, akiknek a szeme előtt születtek a szebbnél szebb alkotások, s akiket a szorgos asszonyok helyben dagasztott és sütött kenyérlángossal kínáltak, aminek elfogyasztása után a szomszéd asztalnál egy korty kontyalávalót is kaphatott a kíváncsiskodó.

S míg a felnőttek nézelődtek, a gyerekeket kézműves foglalkozás várta, ahol a fellépőkkel együtt énekelhettek, és játszhattak. S akik örömmel hallgatták az ízesen előadott meséket, azoknak jó hír, hogy decemberben egy részüket ismét láthatják. A Nemzeti Együvé Tartozás Napjának ünnepi műsorát ugyanis azokból a produkciókból állítják össze, melyeket a zsűri, Szekeres Erzsébet, prof. dr. Balázs Géza és dr. Győri-Nagy Sándor a legjobbaknak tartott.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Kultúra témában
Szeret színdarabokat látogatni?
Rajongok a színházért!
Amennyiben időm és pénztárcám engedi, igazán örömmel teszem!
Évente egyszer-egyszer megesik
Évek óta nem voltam színházban, de szeretnék eljutni
Évek óta nem voltam színházban és nem is érdekel a dolog
Soha nem voltam színházban és nem is érdekel a dolog
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását