Grendel Lajos 60.
Április 6-án ünnepli 60. születésnapját Grendel Lajos Kossuth- és József Attila-díjas író, a szlovákiai magyar irodalom egyik legjelentősebb képviselője. Léván született értelmiségi családban. A helyi magyar gimnáziumban érettségizett, 1966-tól a pozsonyi
2008. április 4. péntek 11:25 - Hírextra
Egyetemistaként a József Attila Ifjúsági Klub estjeit látogatta, első írása is a klub később betiltott lapjában, a Hangban jelent meg. 1970-ben az Irodalmi Szemle közölte első novelláját, Teniszlabda címmel. 1973-ban a Madách Könyvkiadó szerkesztője lett s végleg Pozsonyban telepedett le. 1979-es első novelláskötete, a Hűtlenek kedvező kritikai visszhangot kapott művészi tudatossága, formabiztonsága és intellektuális színezetű, ironikus stílusa miatt.
Írói pályája a nyolcvanas évek elejétől felfelé ívelt, regényeivel (Éleslövészet, Galeri, Áttételek) új fejezetet nyitott a szlovákiai magyar irodalomban. E művekben az egyéni, nemzedéki, nemzetiségi lét- és sorsproblémákat három irányból körbejárva számolt le az egyéni és közösségi illúziókkal, hagyományokkal, irodalmi konvenciókkal. A magyar nyelvű eredetivel egy időben mindhárom kötet szlovákul is megjelent. Újító szemlélete nyilvánult meg az 1987-es Bőröndök tartalma című laza szerkezetű novelláskötetében is.
1999-es nagy sikerű regénye, a Tömegsír a kritika szerint újszerű tematikát és új hangot jelentett pályáján, a hétköznapiságot, a kisszerű emberi problémákat ábrázolta egy redukált, lecsupaszított nyelvi közegben. Az azt követő regényekben (Nálunk, New Hontban és Mátyás király New Hontban) visszatért a nemzetiségi és a közép-európai létezés nehézségeit ironikus elemzéssel megvilágító előadásmódhoz.
A regények és novellák mellett Grendel esszéivel, tanulmányaival és glosszáival is jelentőset alkotott, az Elszigeteltség vagy egyetemesség (1991), a Rosszkedvem naplója (1992), a Hazám, Abszurdisztán (1998) írásaiban az anyanyelvi kultúrával, a szlovákiai magyar irodalmi hagyomány kérdéseivel, a kisebbségi irodalmak státuszával, az 1989 utáni társadalmi-politikai helyzettel foglalkozik.
Munkásságáért 1990-ben József Attila, 1999-ben Kossuth-, 2006-ban Giuseppe Acerbi-, 2007-ben Márai Sándor-díjjal, 2005-ben a Szépírók Társasága díjával és Magyar Művészetért Díjjal jutalmazták, 2003-ben pedig a magyarok és a szlovákok közeledésének előmozdításában szerzett érdemeiért a legmagasabb szlovák állami díjat, a Pribina Kereszt első fokozatát is megkapta.
Forrás: MTI
