2024. május 9. - Gergely

Exkluzív interjú Kovács Miklós, turisztikai szakállamtitkárral

Beszélgetés dr. Kovács Miklós, turisztikai szakállamtitkárral, a magyar turizmusról, a fő fejlesztési irányokról, a versenyképességről, a marketingről, a politikai események hatásáról, a falusi turizmusról, a látnivalóink védelméről és még sok minden másr
2008. január 14. hétfő 07:30 - Pálfi Rita

Magyarország vonzerejével kapcsolatban nekem az a tapasztalatom, hogy a külföldiek nem ismerik az országot, nem igazán tudják, hogy miért lenne érdemes hozzánk jönni. Akik valamilyen úton-módon mégis idelátogatnak, általában azt mondják, hogy sokkal szebb és érdekesebb az ország, mint gondolták volna. Ezen nem lehetne javítani, ismertebbé tenni az országot?

Könnyű lenne azt mondani elsőre, hogy ezen segíthet a turizmus marketing vagy az ország turisztikai arculatának a fejlesztése. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy ezt meg kell, hogy előzze az a turizmusfejlesztés, amit a már említett stratégia végrehajtása eredményezhet. Ha nincs igazi vonzerő, attrakció és nincs megfelelő szolgáltatási színvonal mellette, akkor a „levegőbe lövöldözünk”, hogyha többet költünk a marketingre. Ha van mit megmutatni és eladni, az segíthet az arculaton is.

Az is igaz, hogy vannak attrakciók, amiről nem tudnak, és az országot nem megfelelően ismerik, nagyon sok helyen. Még Németországban sem, pedig idejártak 20-25 évvel ezelőtt az előző politikai rendszerben.

Különböző kiadványok léteznek erre a célra, ezek a szakállamtitkárság szakmai koordinációjába tartozó Magyar Turizmus Zrt. tájékoztatói. Ez az a nemzeti, állami tulajdonban lévő társaság, amely azért felel, hogy az ország turisztikai kínálatát megismertesse külföldön és belföldön. Ezen kívül az is a feladata, hogy az ország turisztikai arculatát is formálja.

Azt szokták mondani, hogy egy országnál nagymértékben számít a belföldi turizmus minősége is. Ha nincs jelentős belföldi turizmus, akkor nehezen fogják meg a külföldieket.

Ez teljesen igaz, bár természetesen vannak kivételek, mint az Észak-Afrikai vagy a Karib tengeri országok. De nem ez a jellemző és nem ez az egészséges irány. Ha egy külföldi be van kényszerítve egy ilyen kerítésen belüli, karanténszerű üdülő övezetbe, mint Jamaicában, az nem jó. Ott érzi jól magát és ott sikeres a turizmus, ahol egészséges arány van a belföldi és a külföldi látogatók között.
Magyarországon tizenegynéhány évvel ezelőtt, a rendszerváltást követően még 70-30 százalék volt ez. Most az idén először fordult elő az, hogy a külföldiek által eltöltött vendégéjszaka számát meghaladta a belföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma. Előreláthatóan egy 51-49 százalékos arány fog kialakulni az év végére.

Ez nem lehet csak annak köszönhető, hogy kevesebb külföldi jött?

Annak is köszönhető, de annyival nem jött kevesebb külföldi. Nem emiatt fordult meg elsősorban, hanem azért, mert a belföldiek forgalma nagyobb arányban nőtt. Eddig az volt a jellemző, hogy a külföldiek arányának csökkenése nagyobb volt, mint a belföldiek növekedése. Ez a dinamizmus megfordult, most már több vendégéjszakát töltenek el a magyarok Magyarországon kereskedelmi szálláshelyeken, mint a külföldiek. Azt, hogy mi az egészséges arány, nehéz megmondani, de általában az a jó, ha 50 százalék fölött, vagy jóval 50 százalék fölött van a belföldi forgalom. Vannak olyan szerencsés országok, ahol nagyon sok attrakció van, mint például Franciaország vagy Svájc, és nagyon erős a belföldi turizmus.

Nem lehet, hogy Magyarországon is ugyanúgy lenne látnivaló, csak nem vagyunk a tudatában, hogy hova lenne érdemes látogatnunk az országon belül?

Ez igaz, de az utóbbi egy-két esztendőben ez a helyzet nagyon sokat változott. Nagyon jó szállodák épültek, jó példa erre a Balaton. Állandóan temettük az elmúlt években, hogy elvesztette a népszerűségét, nem találta meg az új pozícióját, a külföldiek is elfordulnak tőle, és a belföldiek sem térnek vissza. Lám egy-két éven belül megfordult ez a tendencia. Annak ellenére, hogy a külföldiek továbbra is elmaradnak. Az is igaz, hogy az utazási szokások átalakulnak, és ezáltal a hagyományos üdülőterületek forgalmat veszítenek. Ugyanis ma már nem jellemző az, hogy valaki tíz napra vagy két hétre megy el nyaralni, hanem a korlátozottan rendelkezésére álló anyagi forrásait és a szabadidejét is több részre osztja. Elmegy üdülni egy hétre, aztán utána meg több hosszú hétvégére. Ennek a lecsapódása azt jelenti, hogy az üdülőterületek veszítenek, azonban a városlátogató turizmus nyer. Ez nemcsak hazai, hanem nemzetközi színtéren is ebbe az irányba változik.

Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Gazdaság / HR témában
Ön miként vélekedik a magyar gazdaságról?
A gazdaságunk szárnyal, határ a csillagos ég!
A gazdaságunk bár a levegőben van, magassága legfeljebb másfél méter, sebessége egy csigával azonos.
A gazdaságunk valaha szárnyalt, jelenleg a sütőben sül, zöldségkörettel.
A reformok működnek
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását