2022. augusztus 12. - Klára

Vénülő szatyrok

Olajos Péter Európa Parlamenti Képviselővel, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság tagjával beszéltünk a lebomló polietilén szatyrok jövőjéről és az európai megoldásokról. A belgák kormány nélkül is megoldották.
2007. december 16. vasárnap 07:36 - Tálos Lőrinc
Oláh Lajos (MSZP) képviselő indítványa szerint, 2009-től az ezer négyzetméternél nagyobb eladóterű áruházakból kitiltanák a nem lebomló nejlonszatyrokat. A hírek szerint a hatályba lépésnek az Európai Unió lehet az akadálya. Mint zöld ügyekkel foglalkozó Európa Parlamenti képviselő, mennyiben tudja a híreket cáfolni, vagy megerősíteni?

Európa több országában elindultak már ezen az úton a cégek. Igaz, önkéntes alapon. Belgiumban két nagy kereskedelmi lánc uralja a piacot. Mindkettő csak lebomló, illetve nagyméretű, tartós, többször használható szatyrokat forgalmaz. Belgiumban már nem lehet sehol nejlonzacskókat kapni. A jogi úton történő betiltás sokkal nehezebben járható út, akár a versenyjogba is ütközhet. A franciák valóban küzdenek ezért a döntésért, de még nem zárult le a vita, nem tudok róla, hogy a döntés megszületett volna. Én támogatom a képviselő úr javaslatát, ha másképp nem megy, ha a magyar cégekkel nem lehet megállapodni abban, hogy a nejlonszatyrot kivonják a forgalomból a lebomló anyagú javára. Abban az esetben meg lehet próbálkozni a tiltással, vállalva, hogy az Európai Unióval is meg kell küzdenünk, mint több európai országnak.



Úgy tudni a legfőbb akadály tagállamok gyártói lobbija. Ezért nem sikerült az említett Franciaországnak sem kialkudnia még a tiltó határozatot.

Olajos Péter
A Veszprémi Egyetem mérnöki karán okleveles szervező, vegyészmérnök végzettséget, az Európai Műszaki Egyetemen (Párizs) és a Budapesti Műszaki Egyetemen, pedig Európai Környezetvédelmi szakmérnöki diplomát szerezett.

1994-től dolgozik az MDF-ben, először parlamenti titkár (1994-1996), majd az Elnöki titkárság vezetője, később 1998 kabinetfőnök, végül pártigazgató (1999-2000).

1996 és 2004 között az MDF EU Integrációs Irodájának vezetője. Három alkalommal volt az Európai Parlamentben ösztöndíjas. Elvégezte az Európai Parlament EPP-ED frakciója oktatási központjának egy éves szakképzését. Szakterülete az EU környezetvédelem, környezetpolitika, megújuló energia. 2001 óta szerkesztője a "Ma és Holnap" környezetvédelmi és területfejlesztési folyóirat EU magazinjának.

A 2004-es Európai Parlamenti választásokon az MDF listájáról jutott mandátumhoz. Fő bizottsága az Európai Parlamentben ENVI-nek is rövidített Környezetvédelemi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság. 2007 elejéig tagja volt az IMCO betűszóval jelölt Belsőpiaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságnak, ezt követően pedig a Parlament Költségvetési Bizottságánaknak, a BUDG-nak lett a tagja. 2007 májusában létrejött az Európai Parlamentben a Klímaváltozással foglalkozó adhoc bizottság, melynek szintén tagjává választották.
A legtöbb ország – főleg a civilizált országok – azon az úton indulnak el, hogy a cégek a vállalati felelősség jegyében, önkéntes megállapodások formájában mennek elébe annak, hogy egy jogszabály sújtson le rájuk. Az európai megoldás az, hogy a nagy cégek belátják: a műanyag zacskó, olyan veszélyes hulladék aminek van alternatívája, és rengeteg pénzbe kerül a társadalomnak a megsemmisítése, újra feldolgozása. A cégek saját imázsuk erősítése miatt is előre haladók ezen az úton. Ezt persze lehet politikai úton is serkenteni. Például a kereskedelemért felelős miniszter összehívhatja ezeket a cégeket és megbeszélheti velük, hogy közösen lépjenek ebbe az irányba. Ez lenne a helyes megoldás, hiszen ez nem ütközik semmilyen európai jogba. Én azt hiszem ebbe az irányba kéne elindulni, mert ez a cégek szempontjából is hasznos, jelentősen javít az imázsukon. Magyarországon erre kevés példa van. Szeretjük jogi úton kikényszeríteni a fontos változásokat, ami vagy sikerül vagy nem. Azokban az országokban ahol ez a lépés megtörtént, a nagy nejlonzacskó felhasználó cégek egyszerűen áttértek a lebomló anyagú szatyrok használatára.

Lát erre lehetőséget Magyarországon?

Igen. Ez az a modell ami miatt csatlakoztunk az Európai Unióhoz. Mi nem azért léptünk a tagországok sorába, hogy pénzt kapjunk onnan vagy hulljon alá a manna, hanem hogy ezt az európai gondolkodásmódot, ezt a fejlett kulturális-civilizációs modellt elsajátítsuk. Ennek része, hogy a cégek valóban felelős vállalatként viselkednek és adnak arra hogy környezetvédelmileg milyen megítélés alá esnek. Természetesen a politikának feladata, hogy katalizálja ezt a folyamatot. Ugyanúgy, mint amikor a földművelésügyi miniszter összehívta a nagy élelmiszerforgalmazó nagy cégeket, és megmasszírozta őket abban a tekintetben, hogy több magyar árú legyen a polcokon. Ennek a mintájára a környezetvédelmi és a gazdasági miniszter karöltve a lelkére beszélhetne ezeknek a cégeknek. Szerintem értő fülekre találna. Itt, Belgiumban az átállás gond nélkül ment végbe, egyik pillanatról a másikra. Mindenki természetesnek vette, hogy nem kap negyven ingyenzacskót, hanem vagy maga viszi, vagy vennie kell, és amiért fizet az is lebomló zacskó. Ez a jövő, ez elől nem lehet menekülni, ha a cégek is akarnak ebből profitálni akkor az élére állnak ennek a kezdeményezésnek és belevágnak. Nyilván az fog a legtöbbet profitálni belőle, aki a leghamarabb teszi meg ezt a lépést.

A cégek szempontjából költségesebb megoldás a lebomló polietilén szatyor?

Nem, sőt. Eddig a cégek nagyobb tételben vásároltak és aztán osztogatták a nejlonszatyrokat, úgymond ingyen, bár az árakba ez nyilván be volt kalkulálva ez a költség is. Nyugat-Európában, most az a megoldás, hogy a vásárlók vagy visznek magukkal szatyrot, vagy vesznek 10 centért lebomló zacskót, vagy 1 euróért tartós, strapabírót amibe sok árú belefér. Ez a cégnek semmibe nem kerül, sőt, olcsóbb megoldás, hiszen nem neki kell gondoskodnia az ingyenzacskóról.



Maga a termék, a lebomló bevásárlószatyor előállítása költségesebb, mint az újra felhasználható?

Az árat nagyban befolyásolja a mennyiség is. Ha kis tételben fogy, akkor nyilván sokkal költségesebb. Tehát darabszám függő. Ugyanakkor versenyképes, nagyjából 20 forintért lehet kapni, és ez le tud menni 8-10 forintra is ha Európa valóban átáll erre a technológiára. A externális költségeket is figyelembe véve drágább technológia a jelenlegi, nejlon anyagú zacskó. Az előállítás költségeihez hozzá kell adnunk a megsemmisítés vagy újra feldolgozás költségeit is. Igaz, így az egész társadalom számára drágább megoldás. Nem beszélve arról, hogy a nejlon előállítása kőolajból történik, aminek az ára emelkedik. A trendek azt mutatják, hogy a lebomló zacskó ára csökken, a kőolaj alapúé pedig emelkedik. A két trend valahol metszeni fogja egymást.

Műanyag ami elrohad
A biológiailag lebomló csomagolóanyagokkal már Magyarországon is végeztek kísérletet. A Hulladék Munkaszövetség (Humusz) egy nemzetközi vizsgálat keretében lebomló fóliák és edények mindennapi használhatóságát tesztelte, de az általuk kipróbált új anyagok egyetlen gyenge pontja a három-négyszeres ártöbblet volt. Az ideális megoldást egy norvég kisvállalat kínálta, és hála nekik, hamarosan megkezdődhet a lebomló, környezetbarát műanyagok előállítása. Erre nekünk is nagy szükségünk lenne, mivel Magyarországon évente 1,23 milliárd darab műanyag palack válik hulladékká, amelynek 97 százaléka lerakókra kerül. Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter szerint a termékdíj-szabályozás jövő évi változtatásával a következő két évben megfékezhető a hulladékképződés üteme, ezt követően pedig már csökkenhet is a melléktermék mennyisége. A találmány egyik atyja Ferdinand Männle, a norvég Sintef kutatóintézet munkatársa a következőket nyilatkozta a termékről: "A lebomló műanyagot olcsó polietilénből és különféle adalékanyagokból állítjuk elő.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Gazdaság / HR témában
Ön miként vélekedik a magyar gazdaságról?
A gazdaságunk szárnyal, határ a csillagos ég!
A gazdaságunk bár a levegőben van, magassága legfeljebb másfél méter, sebessége egy csigával azonos.
A gazdaságunk valaha szárnyalt, jelenleg a sütőben sül, zöldségkörettel.
A reformok működnek
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását