Az első negyedéves 2,7 százalékos bővüléssel együtt a gazdasági növekedés 1,9 százalékos volt az első félévben. A Pénzügyminisztérium, korábbi közlése szerint erre az évre 2,2 százalékos, jövőre pedig 2,8 százalékos növekedéssel számol. A gazdasági növekedés lassulása elsősorban a fogyasztást visszafogó kormányzati intézkedéseknek köszönhető.

Az ipari növekedés bruttó kibocsátása az első hét hónap átlagában 8,9%-kal nőtt, a mezőgazdaság teljesítménye viszont az első félév átlagában 2,2 %-kal visszaesett. A szolgáltató ágazatok hozzáadott értéke összességében az előző évi szinten mozgott.

Júliusban folytatódott a külkereskedelmi mérleg javulása. Az első félévben az export 17 %-kal, az import 14 %-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Januártól júliusig tartó hét hónap alatt a külkereskedelmi mérleg hiánya megközelíti a 640 millió eurót, ez 960 millióval alacsonyabb az előző évinél.

A mezőgazdasági termékek termelői ára az első hét hónapban 11,4 %-kal, a belföldi ipari termelői árak pedig 7,9 %-kal nőttek az előző év ugyanezen időszakához képest.

A fogyasztói árak emelkedése március óta - akkor 9% volt - folyamatosan mérséklődik, az év első nyolc hónapjában a drágulás átlagosan 8,5%. Ezen belül 31%-kal drágult a háztartási energia, 12%-kal az élelmiszerek, viszont a tartós fogyasztási cikkek ára némileg csökkent.

A teljes munkaidőben dolgozók bruttó átlagkeresete az év első hét hónapjában 181 500 Ft, míg a nettó 112 400 Ft volt, ez utóbbi átlagban nem egészen 2 %-kal több, mint 2006 ugyanezen időszakában. Az áremelkedések miatt a reálkeresetek átlagosan 6,2 %-kal, ezen belül a versenyszférában 4,6 %-kal, míg a költségvetés területén 8,8 %-kal csökkentek a tavalyihoz képest.

Május-júniusban 297 ezren voltak munka nélkül, míg a foglalkoztatottak létszáma 3 millió 949 ezer volt; ez 7 s%-os munkanélküliségnek felel meg, ami 0,3 %-kal kevesebb, mint tavaly ugyanekkor.