Tudomány

Spanyol áramszünet után: nem a megújulók, hanem a rendszer vizsgázott rosszul

Éppen egy év telt el az Ibériai-félszigetet megbénító áramszünet óta, a részletes vizsgálat pedig mára világossá tette: nem a nap- és szélenergia önmagában okozta a válságot. Az elektromos hálózat összeomlása mögött összetett rendszerhibák láncolata állt. Perger András, az Energiaklub energiaprogram-vezetője szerint a fő tanulság nem a megújulók fékezése, hanem a hálózatok és szabályozás korszerűsítése.

Amikor megáll az óceán: aggasztó változás Panamánál

Először fordult elő négy évtized alatt, hogy nem alakult ki a Panamai-öböl egyik legfontosabb óceáni folyamata – figyelmeztetnek a kutatók. A jelenség hiánya komoly következményekkel járhat a tengeri élővilágra és a helyi halászatra is.

Lézer hajtotta mikrorobotok rövidíthetik 20 évre a csillagközi utazást

A Texasi A&M Egyetem kutatói úttörő lézerhajtású módszert mutattak be, amely jelentősen csökkentheti a csillagközi utazások idejét. A legközelebbi csillagrendszer, az Alfa Centauri több mint négy fényévnyire van tőlünk – ezt a távot hagyományos rakétahajtással több tíz- vagy százezer évbe telne megtenni.

Fényvillanással méri a láthatatlant a szegedi egyetem hallgatója

Az ionizáló sugárzás pontosabb és költséghatékonyabb érzékelését segítheti az a fejlesztés, amelyért Innovációs Díjban részesült Hajdu Cintia, a Szegedi Tudományegyetem Kémia Doktori Iskolájának PhD-hallgatója. A díjat a Leginnovatívabb PhD-munka kategóriában nyerte el újgenerációs, réz–halogenid alapú sugárzásérzékelő anyagok fejlesztéséért.

Különös exobolygó-rendszert fedezett fel a NASA – valós időben változnak a pályák

Szokatlan és eddig példátlan bolygórendszert azonosított a NASA TESS űrtávcsöve: a TOI–201 jelű csillag körül keringő égitestek pályái olyan gyorsan módosulnak, hogy a csillagászok ezt szinte „élőben” követhetik. A mintegy 370 fényévre található rendszer teljesen eltér attól, amit eddig a bolygók elrendeződéséről gondoltunk.

A jövő hat a jelenre? Meglepő fordulat a fizika világában

Sokáig a modern fizika „renitens gyermekeinek” számítottak az úgynevezett tachyonok – azok az elméleti részecskék, amelyek a fénysebességnél gyorsabban mozoghatnak. Egy kutatás azonban arra utal, hogy ezek a különös objektumok mégsem zárhatók ki a fizikából, sőt, akár a világegyetem működésének mélyebb megértéséhez is hozzájárulhatnak.

Több mint száz hajóroncsot találtak a Gibraltári-öbölben

Rendkívüli régészeti felfedezést tettek spanyol kutatók a Gibraltári-szoros közelében: az Algeciras-öböl vizeiben 151 víz alatti lelőhelyet azonosítottak, köztük 124 hajóroncsot. A leletek az ókortól egészen a második világháborúig ívelő időszakot fednek le, és új megvilágításba helyezik a térség tengeri múltját.

Veszélyezteti a gyermekek egészségét az éghajlatváltozás

A növekvő hőmérséklet nemcsak a környezetet, hanem a legkiszolgáltatottabbakat is sújtja: egy friss kutatás szerint szoros összefüggés van a melegedés és a gyermekkori alultápláltság között.

2027-től az EU bevezetné a cserélhető akkumulátorokat a telefonokban

Egy új európai szabály teljesen átalakíthatja a mobilok világát: 2027-től sok készülékben már te magad is kicserélheted az akkumulátort.

Gigatávcső a lakható exobolygók kutatásáért, de kérdéses a finanszírozás

A világ egyik legambiciózusabb csillagászati projektje, a Giant Magellan Telescope (GMT) sorsdöntő időszakhoz érkezett: a következő egy-két évben dől el, megvalósulhat-e a 25,4 méteres óriástávcső, amely új távlatokat nyithat az univerzum kutatásában – akár lakható exobolygók felfedezésével is.