A böjt eddig rejtett hatását fedezték fel a kutatók

A Nature Metabolism folyóiratban megjelent tanulmány különösen részletes képet adott arról, hogyan alkalmazkodik az emberi szervezet az étel teljes megvonásához. A kutatást a londoni Queen Mary Egyetem Precision Healthcare University Research Institute (PHURI) és a Norvég Sporttudományi Iskola kutatói végezték.

A szakemberek 12 egészséges önkéntest követtek végig egy hétnapos, kizárólag vízfogyasztással járó böjt során. Naponta vérmintákat vettek, és mintegy 3000 különböző fehérje szintjét vizsgálták a böjt előtt, közben és az étkezés újrakezdése után. A fehérjék elemzése azért különösen informatív, mert ezek a molekulák számos testi folyamatban vesznek részt, a sejtek közötti jelátviteltől a szövetek felépítéséig.

Nem csak a zsírégetés változik

A szervezet energiafelhasználása már a böjt első két-három napjában jelentősen átalakult. Amikor nem érkezik újabb glükóz a táplálékból, a test egyre nagyobb mértékben kezdi felhasználni a raktározott zsírt energiaforrásként. Ez a folyamat régóta ismert, a kutatás azonban azt mutatta, hogy a változás ennél jóval szélesebb körű.

A résztvevők a hét nap alatt átlagosan 5,7 kilogrammot veszítettek. A súlyvesztés részben zsírból, részben zsírmentes testtömegből származott. Három nappal az étkezés újrakezdése után a testsúly még mindig alacsonyabb volt a kiindulási értéknél, ám a leadott zsírmentes tömeg jelentős része visszatért, miközben a zsírtömeg csökkenése megmaradt.

A kutatók legérdekesebb megfigyelése azonban nem maga a fogyás volt. Körülbelül a harmadik napon kezdtek olyan jelentős változásokat látni a vérben található fehérjék szintjében, amelyek arra utaltak, hogy a böjt az egész szervezetet érintő, összehangolt választ vált ki.

A vizsgált fehérjék mintegy egyharmada változott számottevően a böjt során, és a hatások valamennyi fontos szervhez kapcsolódtak. Egyes változások az agyban található neuronok szerkezetét és működését támogató fehérjéket is érintették.

A kutatók a böjt hatásait utánoznák

Claudia Langenberg, a PHURI igazgatója szerint a vizsgálat első alkalommal tette lehetővé, hogy molekuláris szinten, az egész szervezetben kövessék nyomon a böjt hatásait. A kutató hangsúlyozta: az eredmények arra utalnak, hogy a böjtnek a fogyáson túlmutató biológiai hatásai is lehetnek, ezek azonban csak körülbelül három nap teljes kalóriamegvonás után váltak láthatóvá.

Ez fontos különbség az időszakos böjt és a most vizsgált módszer között. A kutatás ugyanis nem néhány órás vagy egy-egy étkezést kihagyó böjtöt vizsgált, hanem hét teljes napig tartó, vízen alapuló kalóriamegvonást. Az eredményekből ezért nem következik, hogy a rövidebb böjtölési formák ugyanilyen biológiai változásokat idéznek elő.

A kutatók hosszabb távú célja éppen az lehet, hogy megértsék, mely molekuláris folyamatok felelősek a böjt egyes kedvezőnek vélt hatásaiért. Ha ezeket sikerül pontosan azonosítani, a jövőben akár olyan kezelések is létrejöhetnek, amelyek a böjt bizonyos biológiai hatásait képesek előidézni anélkül, hogy a betegnek napokon keresztül teljesen meg kellene vonnia magától az ételt.

Ez különösen azok számára lehet fontos, akik egészségi állapotuk miatt nem tudnak biztonságosan többnapos böjtöt tartani. A kutatás ugyanakkor nem tekinthető annak bizonyítékaként, hogy a hosszú böjt mindenki számára egészséges vagy biztonságos lenne. Inkább azt mutatja meg, milyen összetett alkalmazkodási folyamatokat indít el a szervezetben a tartós kalóriamegvonás, és mikor jelennek meg ezek a változások.