A mesterséges intelligencia a történelem titkos kódjait is feltöri

Carter Leffen, a Bloomberg Law termékfejlesztési tanácsadója nem rendelkezik kriptográfiai tapasztalattal. Szeptemberben mégis arra kérte a GPT-6 Astra nevű mesterségesintelligencia-modellt, hogy keressen egy megfejtetlen történelmi kódot, majd próbálja meg feltörni azt. A férfi lefekvés előtt még néhányszor arra biztatta a rendszert, hogy folytassa a munkát. Amikor másnap reggel felébredt, a modell már előállt a megoldással.

A megfejtett üzenetet 1941. július 10-én továbbították a német fegyveres erők Enigma nevű titkosítógépével. A mindössze 82 karakterből álló szöveg a Crypto Cellar Research nevű, megfejtetlen történelmi rejtjeleket gyűjtő weboldalon szerepelt. Az Enigma a második világháború során a német katonai kommunikáció védelmére szolgált. Forgó tárcsái és csatlakozópaneljei rendkívül sokféle titkosítási beállítást tettek lehetővé, így az ellenséges hírszerzés számára komoly kihívást jelentett az üzenetek értelmezése.

Több milliárd lehetőséget vizsgált meg

A mesterséges intelligencia először egy korábban, 2017-ben megfejtett, ugyanazon a napon küldött üzenetben keresett kapaszkodót. A kriptográfiában az ilyen, feltételezhetően ismert szavakat tartalmazó szövegrészleteket cribnek nevezik. Ha például két üzenetben ugyanaz a megszólítás vagy katonai kifejezés szerepel, az segíthet leszűkíteni a lehetséges megfejtések körét.

A modell programot írt az Enigma működésének szimulálására, majd olyan beállításokat keresett, amelyekkel a korábbi üzenetből származó támpontok és az új szöveg is értelmezhetővé váltak. Tíz óra alatt több mint négymilliárd beállítást tesztelt.

A megoldás azért is különösen érdekes, mert a két, azonos napon továbbított üzenetet eltérő Enigma-beállításokkal titkosították. Ez szokatlan körülmény, és magyarázatot adhat arra, miért maradt a második szöveg ilyen hosszú ideig megfejtetlen.

Leffen az eredményt elküldte Frode Weierud független kriptográfusnak, aki a történelmi rejtjeleket gyűjtő weboldalt működteti, hogy ellenőrizze a megfejtés helyességét.

Napóleon korából is előkerült egy megfejtés

Néhány nappal később Carter Church, a SentinelOne kiberbiztonsági vállalat mérnöke egy 1809-es, olasz tisztviselőtől Napóleon egyik tábornokához küldött titkosított levél megfejtésével próbálkozott. A GPT-6 Astra egy fényképet kapott a dokumentumról, majd egy francia kriptográfiai weboldalon részleges kulcsot talált a megoldáshoz.

A modell az úgynevezett szimulált hűtés módszerét alkalmazta. Ennek során folyamatosan módosítja a lehetséges megfejtéshez használt kulcsot, és az új változatokat aszerint értékeli, hogy az eredmény értelmesebb-e az előzőnél. Körülbelül hat óra alatt sikerült olyan kulcsot találnia, amely használható megfejtést adott. A levél a csapatok elhelyezkedéséről tartalmazott információkat.

A szakértők örömmel fogadják, hogy a mesterséges intelligencia egyre több embert ösztönöz a történelmi kódok kutatására. Ugyanakkor az új módszernek vannak korlátai is: a kriptográfusokhoz egyre több olyan megfejtési javaslat érkezik ellenőrzésre, amelyek végül hibásnak bizonyulnak. Elonka Dunin, a kriptográfiáról könyveket író, Washington környékén élő nyugalmazott játékfejlesztő szerint sokan úgy állítanak megoldást, hogy valójában nem értik a kódfejtés tudományos alapjait.

A két eset mindenesetre azt mutatja, hogy a mesterséges intelligencia a történelmi kutatásban is értékes eszközzé válhat. A nagy mennyiségű számítás, a programozás és a digitális források gyors átvizsgálásának kombinációja olyan rejtélyek megfejtését is lehetővé teheti, amelyekkel korábban évtizedeken át küzdöttek a szakemberek. A döntő kérdés azonban továbbra is az, hogy a gép által előállított eredményeket a szakértők függetlenül is igazolni tudják-e.