Hangokkal és baktériumokkal mentenék a korallokat a pusztító El Niño elől

A kutatók azonban szokatlan módszerekkel próbálnak segíteni a koralloknak. Egészséges zátonyok hangjait játsszák le a víz alatt, hőtűrőbb korallokat tenyésztenek, és hasznos mikroorganizmusokkal igyekeznek ellenállóbbá tenni őket. A szakemberek szerint ezek a beavatkozások fontos időt nyerhetnek, de a felmelegedés megfékezése nélkül nem menthetik meg önmagukban a zátonyokat.

A tenger alatti „altatódal” új korallokat csalogathat

A korallzátonyok egészségi állapotáról nemcsak a látványuk árulkodik. Egy élő, fajokban gazdag zátony víz alatti hangok sokaságát bocsátja ki: halak és más tengeri állatok hangjai, valamint a garnélák jellegzetes kattogásai töltik meg a környezetet. A kutatók ezt a hangvilágot próbálják felhasználni a károsodott zátonyok helyreállításához.

A Karib-térség egyes területein víz alatti hangszórókkal játszanak le egészséges korallzátonyokról készített felvételeket. A cél az, hogy a vízben sodródó koralllárvákat olyan helyekre vonzzák, ahol megtelepedhetnek, és új koralltelepeket hozhatnak létre.

A Woods Hole Oceanográfiai Intézet kutatói korábbi kísérleteikben azt találták, hogy az egészséges zátonyok hangjainak kitett lárvák csaknem kétszer olyan gyakran telepedtek meg, mint azok, amelyek nem kaptak ilyen hanghatást. Az eredmény ígéretes, de a módszer hatékonyságát nagyobb területeken és hosszabb távon is vizsgálni kell.

Hőtűrőbb korallok és védelmező mikroorganizmusok

A kutatók más módszerekkel is próbálják növelni a korallok túlélési esélyeit. Egyes programokban olyan példányokat tenyésztenek, amelyek jobban viselik a magasabb vízhőmérsékletet és a savasabb tengeri környezetet. Más kísérletekben mikroorganizmusokból összeállított keverékekkel és mikrotápanyagokkal kezelik a korallokat, abban bízva, hogy ezek segíthetnek a hőstressz elviselésében.

A beavatkozások sürgetővé váltak. A tengervíz szokatlan felmelegedésekor a korallok elveszíthetik a szöveteikben élő, táplálásukban kulcsfontosságú algákat. Ennek következtében kifehérednek, legyengülnek, és ha a kedvezőtlen körülmények tartósan fennmaradnak, elpusztulhatnak. A zátonyok pusztulása nemcsak a tengeri élővilágot érinti: emberek millióinak megélhetése, élelmezése és a partvidékek védelme is függ ezektől az ökoszisztémáktól.

A kutatók ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a helyreállításnak komoly korlátai vannak. A korallok szaporításával és áttelepítésével csak meghatározott területeken lehet eredményeket elérni, miközben az újabb hőhullámok ismét károsíthatják a helyreállított zátonyokat.

A hosszú távú megoldás ezért nem pusztán a korallok „megjavítása”. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, a túlhalászat visszaszorítása és a tengeri szennyezés mérséklése nélkül a legígéretesebb kutatási eredmények sem elegendők. A tudósok szerint még sok korallzátony megmenthető, de az idő egyre fogy.