A tengeri hőhullámok mögött hónapokig tartó felmelegedés rejtőzhet

A William & Mary egyetemhez tartozó Virginia Institute of Marine Science és a Batten School kutatói több mint 2580 tengeri hőhullámot vizsgáltak 20 amerikai torkolatban, két évtized adatai alapján. A Communications Earth & Environment folyóiratban megjelent tanulmány szerint a hagyományos módszerekkel számolva átlagosan több mint 150 százalékkal alábecsülhetik a tengeri élővilágot érő teljes hőterhelést.

A kutatók szerint ennek oka, hogy a tengeri hőhullámokat általában önálló eseményként kezelik, pontosan meghatározott kezdettel és befejezéssel. Az új megközelítés ezzel szemben a hőhullámot egy hosszabb, szokatlanul meleg időszak részeként vizsgálja.

Nemcsak a hőmérséklet, az időtartam is számít

A kutatás vezető szerzője, Ricardo Utzig Nardi szerint a hőhullám előtti és utáni melegedést gyakran figyelmen kívül hagyják, holott ezek a hosszabb időszakok együttesen legalább akkora, sok esetben pedig nagyobb hőterhelést jelenthetnek, mint maga a hivatalosan meghatározott hőhullám.

A jelenséget a kutatók a napsugárzás hatásához hasonlítják: a leégés kockázatát nemcsak a napsugárzás erőssége, hanem az expozíció időtartama is meghatározza. Hasonlóan működhet a tengeri élővilág esetében a meleg víz. Nem mindegy, hogy egy szervezet rövid ideig vagy heteken, hónapokon keresztül kénytelen magasabb hőmérsékletet elviselni.

A kutatók két fő típust különítettek el. A vizsgált hőhullámok mintegy kétharmada „egyedi” eseménynek számított, amelyet körülbelül 60 napon belül magasabb hőmérsékletű időszakok előztek meg vagy követtek. A fennmaradó egyharmadot „összetett” eseményként azonosították: ezekhez nagyjából 90 napos, hosszabb felmelegedési időszakok kapcsolódtak.

Az ökoszisztémák terhelése jóval nagyobb lehet

Az összetett események különösen jelentősek voltak: a kutatók szerint több mint háromszor akkora kumulatív hőterhelést okoztak, mint maga a hőhullám a hagyományos definíció szerint.

Ez az eredmény a tengeri élővilág laboratóriumi vizsgálatára is hatással lehet. A kutatók szerint számos kísérletben néhány napig vagy hétig tartó melegítéssel próbálják modellezni a tengeri hőhullámokat, miközben a természetben az élőlények ennél sokkal hosszabb ideig lehetnek kitéve a megemelkedett vízhőmérsékletnek.

A tartós melegedés ráadásul más környezeti problémákat is súlyosbíthat, például az alacsony oxigénszintet vagy a káros algavirágzásokat. Ezek együttesen nagyobb nyomást gyakorolhatnak többek között a tengeri füves élőhelyekre és a korallzátonyokra.

A kutatók ezért azt javasolják, hogy a jövőbeni vizsgálatok ne csak magukat a hőhullámokat, hanem az azokhoz kapcsolódó teljes melegedési időszakot is vegyék figyelembe. Szerintük így pontosabban lehet felmérni, hogyan reagálnak a tengeri ökoszisztémák a klímaváltozás miatt egyre gyakoribbá és intenzívebbé váló felmelegedési eseményekre.