Rejtélyes lökéshullámot fedeztek fel egy halott csillag körül

A felfedezés azért különösen meglepő, mert a fehér törpék bizonyos körülmények között képesek erős anyagkiáramlást, úgynevezett outflow-t létrehozni, az RXJ0528+2838 esetében azonban hiányzik az ehhez általában szükséges akkréciós korong. „Olyasmit találtunk, amit még soha nem láttunk, és ami még fontosabb, teljesen váratlan volt” – mondta Simone Scaringi, a brit Durham Egyetem kutatója, a tanulmány egyik vezető szerzője.

Egy halott csillag különös hullámot kelt

Az RXJ0528+2838 egy fehér törpe, vagyis egy korábban Naphoz hasonló csillag visszamaradt, rendkívül sűrű magja. Egy Nap-szerű társcsillag körül kering, és miközben az egész rendszer a Tejútrendszerben mozog, találkozik a csillagközi térben található gázzal.

Az ilyen helyzetekben úgynevezett orrhullám vagy ívlökéshullám alakulhat ki: a csillag környezetéből kiáramló anyag összeütközik a környező gázokkal, hasonlóan ahhoz, ahogy egy hajó orra előtt hullám torlódik fel. A most megfigyelt struktúra azonban sokkal erősebb annál, mint amit a rendszer ismert tulajdonságai alapján várnának.

A kutatók először egy spanyolországi teleszkóp felvételein figyeltek fel a szokatlan szerkezetre. Ezután az ESO chilei Nagyon Nagy Távcsövének MUSE műszerével vizsgálták részletesebben. A műszer segítségével nemcsak a lökéshullám alakját, hanem annak kémiai összetételét is feltérképezték, így azt is meg tudták erősíteni, hogy a jelenség valóban a kettős csillagrendszerhez kapcsolódik.

Legalább ezer éve működhet a rejtélyes „motor”

A fehér törpe és társcsillaga alkotta rendszer azért is különleges, mert nem található körülötte az a gáz- és porkorong, amely általában az anyagátadás során alakul ki. Normális esetben a társcsillagról elszökő anyag egy akkréciós korongba kerül, majd onnan a fehér törpére hullhat. A folyamat közben az anyag egy része nagy sebességű kiáramlás formájában visszakerülhet az űrbe.

Az RXJ0528+2838 esetében azonban nincs ilyen korong, mégis olyan erős kiáramlás nyomait találták, amely a számítások szerint legalább ezer éve alakítja a környezetét. Krystian Ilkiewicz, a lengyel Nicolaus Copernicus Csillagászati Központ kutatója szerint a megfigyelés arra utal, hogy a korong hiányában is létrejöhetnek rendkívül erős anyagkiáramlások.

A rendszernek ráadásul erős mágneses tere is van. A kutatók szerint ez a mágneses tér megakadályozhatja, hogy az anyag korongot alkosson, és közvetlenül a fehér törpe felszínére irányíthatja azt. A mágneses mező azonban önmagában nem oldja meg a rejtélyt: a jelenlegi számítások szerint csak néhány száz évig tudná fenntartani a megfigyelt lökéshullámot, miközben annak nyomai legalább ezer évre utalnak.

A csillagászok ezért egyelőre csak „rejtélyes motorról” beszélnek, amely a rendszerben található energiaforrás lehet. A jelenség megértéséhez további hasonló kettős rendszerek vizsgálatára lesz szükség. Ebben az ESO épülő Extremely Large Telescope-ja, az ELT is fontos szerepet játszhat, amely a tervek szerint a jelenleginél jóval részletesebben vizsgálhatja az ilyen halvány és távoli objektumokat.