Ezek az élelmiszer-adalékanyagok okozhatnak szívproblémákat

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a kutatás megfigyeléses vizsgálat volt. Ez azt jelenti, hogy statisztikai összefüggéseket tártak fel, de az eredmények önmagukban nem bizonyítják, hogy az adott adalékanyagok közvetlenül okozták volna a magas vérnyomást vagy a szív-érrendszeri betegségeket.

A kutatást Dr. Mathilde Touvier, az INSERM – a francia Nemzeti Egészségügyi és Orvostudományi Kutatóintézet – kutatási igazgatója, valamint Anaïs Hasenböhler doktorandusz vezette. Mindketten a franciaországi Université Sorbonne Paris Nord és Université Paris Cité Nutritional Epidemiology Research Team kutatócsoportjának tagjai.

Miért használnak tartósítószereket az élelmiszerekben?

A tartósítószereket számos célból adják az élelmiszerekhez. Segíthetnek megakadályozni a baktériumok és penészgombák szaporodását, lassíthatják a romlási folyamatokat, illetve hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az élelmiszerek hosszabb ideig megőrizzék színüket, ízüket és frissességüket.

Mivel ezek az anyagok rendkívül sok iparilag feldolgozott élelmiszerben megtalálhatók, a kutatók arra keresték a választ, hogy a tartósítószerek hosszú távú fogyasztása kapcsolatba hozható-e a szív-érrendszer egészségével.

Anaïs Hasenböhler szerint korábbi kísérletes vizsgálatok alapján felmerült, hogy egyes tartósítószerek kedvezőtlenül hathatnak a szív-érrendszerre, ugyanakkor az embereken végzett vizsgálatokból eddig nem állt rendelkezésre elegendő bizonyíték. A kutatók szerint ez az első olyan vizsgálat, amely széles körű tartósítószer-expozíció és a szív-érrendszeri egészség kapcsolatát vizsgálta.

Több mint 112 ezer ember étrendjét és egészségi állapotát követték

A kutatás a NutriNet-Santé nevű, nagyszabású, folyamatosan zajló kutatási projekt része volt, amely a táplálkozás és az egészségi állapot közötti kapcsolatokat vizsgálja.

Az elemzésbe 112 395, Franciaországban élő önkéntest vontak be.

A résztvevők félévente három egymást követő napon részletesen rögzítették, hogy milyen ételeket és italokat fogyasztottak. Ez a módszer a kutatók számára jóval részletesebb képet adott az étrendről, mint amikor csupán általános becslésekre támaszkodnak az élelmiszer-fogyasztással kapcsolatban.

A kutatók ezt követően megvizsgálták az elfogyasztott élelmiszerek és italok összetevőit, beleértve a bennük található tartósítószereket is. A résztvevőket átlagosan 7–8 éven keresztül követték annak megállapítására, hogy kialakult-e náluk magas vérnyomás vagy valamilyen szív-érrendszeri betegség, például szívinfarktus, stroke vagy angina.

A tartósítószerekkel való találkozás gyakorlatilag általános volt: a vizsgálat első két évében a résztvevők 99,5 százaléka fogyasztott legalább egy olyan élelmiszert, amely tartósítószert tartalmazott.

A nagyobb tartósítószer-fogyasztás magasabb kockázattal járt együtt

A legerősebb statisztikai összefüggéseket azoknál figyelték meg, akik bizonyos tartósítószerekből a legnagyobb mennyiséget fogyasztották.

A nem antioxidáns tartósítószerekből legtöbbet fogyasztók körében 29 százalékkal magasabb volt a magas vérnyomás kockázata, mint a legkisebb fogyasztású csoportban.

Ugyanebben a csoportban a szív-érrendszeri betegségek kockázata 16 százalékkal magasabb volt. A vizsgálat ebbe a kategóriába többek között a szívinfarktust, a stroke-ot és az anginát sorolta.

Az antioxidáns tartósítószerekből legtöbbet fogyasztók körében pedig 22 százalékkal magasabb volt a magas vérnyomás kockázata.

Mi a különbség a két csoport között?

A két tartósítószer-típus eltérő módon védi az élelmiszereket.

A nem antioxidáns tartósítószereket általában azért alkalmazzák, hogy megakadályozzák a potenciálisan káros mikroorganizmusok, például baktériumok és penészgombák szaporodását.

Az antioxidáns tartósítószerek ezzel szemben az oxidációt lassítják. Az oxidáció olyan kémiai folyamat, amely az élelmiszerek barnulásához, kellemetlen ízek kialakulásához vagy avasodáshoz vezethet.

Nyolc gyakori tartósítószer került a kutatók figyelmének középpontjába

A kutatók külön elemezték a vizsgálat résztvevői által leggyakrabban fogyasztott 17 tartósítószert.

Ezek közül nyolc esetében találtak összefüggést a magas vérnyomás nagyobb kockázatával:

• kálium-szorbát (E202)
• kálium-metabiszulfit (E224)
• nátrium-nitrit (E250)
• aszkorbinsav (E300)
• nátrium-aszkorbát (E301)
• nátrium-eritorbát (E316)
• citromsav (E330)
• rozmaringkivonatok (E392)

Az aszkorbinsav (E300) esetében a kutatók a szív-érrendszeri betegségek kockázatával is találtak specifikus összefüggést.

Ez nem jelenti azt, hogy ezek az adalékanyagok önmagukban betegséget okoznak

Az eredmények értelmezésénél ez az egyik legfontosabb szempont. A vizsgálat nem bizonyította, hogy a felsorolt adalékanyagok közvetlenül magas vérnyomást vagy szív-érrendszeri betegséget okoznak. A kutatás megfigyeléses jellegű volt, vagyis azt mutatta meg, hogy bizonyos fogyasztási minták és a vizsgált betegségek között statisztikai kapcsolat állt fenn.

Más tényezők is szerepet játszhatnak. A kutatók ezek közül számosat figyelembe vettek az elemzés során, de egy megfigyeléses vizsgálat esetében a zavaró tényezők teljes kiküszöbölése nem lehetséges.

Dr. Mathilde Touvier szerint a kutatásnak vannak a megfigyeléses vizsgálati módszerből adódó korlátai, ugyanakkor az elemzés rendkívül részletes étrendi adatokon alapult, és a kutatók figyelembe vették azokat a további tényezőket is, amelyek növelhetik vagy csökkenthetik a szív-érrendszeri betegségek kockázatát.

A kutató arra is felhívta a figyelmet, hogy korábbi kísérletes kutatások következetesen felvetették: egyes tartósítószerek oxidatív stresszt idézhetnek elő a szervezetben, illetve befolyásolhatják a hasnyálmirigy működését.

Hogyan hathatnak a tartósítószerek a szervezetre?

Az egyik lehetséges magyarázat az oxidatív stressz. Oxidatív stresszről akkor beszélünk, amikor a reaktív molekulák olyan mértékben halmozódnak fel a szervezetben, hogy a védekező rendszerek már nem képesek megfelelően semlegesíteni őket. Ez hosszabb távon sejtkárosodáshoz és szövetkárosodáshoz vezethet.

A kutatók azt is vizsgálják, hogy a tartósítószerek hatással lehetnek-e a hasnyálmirigy működésére. A hasnyálmirigy alapvető szerepet játszik a vércukorszint és az anyagcsere szabályozásában, ezért működésének megváltozása a szervezet más folyamataira is hatással lehet.

Ezek jelenleg lehetséges biológiai magyarázatok, és nem jelentik annak bizonyítékát, hogy a vizsgálatban azonosított statisztikai összefüggéseket bizonyosan ezek a mechanizmusok okozták.

A kutatás következő lépései

A kutatócsoport jelenleg azt vizsgálja, hogy az élelmiszer-adalékanyagok és az ultrafeldolgozott élelmiszerek milyen hatással lehetnek többek között:

• a gyulladásos folyamatokra,
• az oxidatív stresszre,
• a vér anyagcsere-mutatóira,
• valamint a bélmikrobiomra.

A bélmikrobiom az emésztőrendszerben élő baktériumok és más mikroorganizmusok hatalmas közössége. Ezeket a mikroorganizmusokat egyre intenzívebben kutatják az anyagcserében, az immunrendszer működésében és a szív-érrendszeri egészségben betöltött lehetséges szerepük miatt.

A kutatók ezeknek a biológiai változásoknak a feltérképezésével szeretnék jobban megérteni, hogy miért járhat együtt bizonyos adalékanyagoknak való kitettség a betegségek magasabb kockázatával, illetve hogy maguk a tartósítószerek hozzájárulnak-e ezekhez a folyamatokhoz.

Mit lehet levonni az eredményekből?

A kutatás egyik legfontosabb üzenete nem az, hogy egy-egy konkrét E-szám fogyasztása bizonyítottan betegséget okoz. Az eredmények inkább azt erősítik, hogy érdemes tovább vizsgálni a nagy mennyiségű és hosszú távú adalékanyag-expozíció, valamint a szív-érrendszeri egészség közötti kapcsolatot.

A kutatók szerint az eredmények indokolttá tehetik az ilyen élelmiszer-adalékanyagok kockázatainak és előnyeinek újbóli értékelését az illetékes hatóságok, például az európai EFSA és az Egyesült Államokban működő FDA részéről.

Addig is a kutatók a már meglévő táplálkozási ajánlásokkal összhangban a kevéssé feldolgozott és feldolgozatlan élelmiszerek előnyben részesítését, valamint a szükségtelen adalékanyagok fogyasztásának kerülését támogatják.

Az eredmények ugyanakkor nem teszik szükségessé annak kijelentését, hogy minden tartósítószer veszélyes, vagy hogy egy adott E-számot tartalmazó élelmiszer önmagában egészségkárosító. A vizsgálat megfigyeléses jellege miatt az ok-okozati kapcsolat kérdése további kutatásokat igényel.