Hatvan éve halt meg Telcs Ede
Teltsch Ede néven Baján született 1872. május 12-én, egy nyolcgyermekes polgárcsalád második gyermekeként. Szabadkán érettségizett, majd a budapesti Iparművészeti Iskolában, 1888-tól pedig Bécsben, Edmund Heller mesteriskolájában tanult, ezután Klemens vo
2008. július 16. szerda 10:43 - Hírextra
Hazai munkásságában - a Bécsben tanult akadémikus neobarokk és naturalisztikus hatásoktól való eltávolodás után - hamar rátalált a saját útjára. Jó értelemben vett konzervativizmusa távol tartotta a kortárs szecesszió stilizálásától és az izmusok formalizmusától is. A pályakezdő Telcs a magyar népi típusokat bemutató, kis méretű terrakotta zsánerfigurákat és életképeket alkotott és állított ki. Berán Lajossal és Beck Ö. Fülöppel közösen megújítója volt a magyar érme-és plakettművészetnek, az ő érdemük e műfaj európai rangúvá emelése.
A huszadik század elejétől nagyszabású alkotások köthetők a nevéhez: a Kallós Edével közösen mintázott Vörösmarty-emlékmű, a millenniumi emlékmű Szent László királyszobra, a Zeneakadémia domborművének gyermekfigurái és Alpár Ignác szobra Vajdahunyad vára előtt. Magyarország több vidéki városában állnak köztéri szobrai, emlékművei: Kossuth Lajos (Kecskemét), Erzsébet Királyné (Szabadka), Hősi emlékmű (Jászberény). Számos pályázaton, bel-és külföldi kiállításokon szerepelt, nyert első díjat vagy előkelő helyezést.
Az első világháború utáni nehéz években még egyszer elhagyta Magyarországot. Családjával együtt a hollandiai Utrechtben élt, ahol egy ezüstműves gyár művészeti vezetője volt, munkájához műtermet, megrendeléseket biztosítottak, és kiállításokon is részt vehetett.
Hosszú, sikeres életpályát mondhatott a magáénak, de nem tartozott a nagy újítók közé. Mégis, hivatásszeretete, derűs lénye, munkája iránti alázata alkalmassá tette arra, hogy minden hivatalos háttér nélkül iskolát teremtsen. A fiatalabb művésznemzedék tagjai mesterüknek tekintették. Tanítványaiból - Reményi József, Szentgyörgyi István, Lux Elek, Kisfaludy Stróbl Zsigmond - híres művészek lettek.
Budapest ostroma után megmaradt szobrait, makettjeit, festményeit még életében szülővárosának ajándékozta. Budapesten halt meg 1948. július 18-án. Szülőházán Baja városa emléktáblát helyezett el, az utcát 1958-ban róla nevezték el. Kedves kis szobra, a Hüvelyk Matyi másolata, amely a mesebeli legénykét hétmérföldes csizmában, árvalányhajas kalappal a fején ábrázolja, a város központjában látható.
Forrás: MTI