Wellmann Nóra művészettörténész, a ház emlékgyűjteményének vezetője elmondta az MTI-nek, hogy három ilyen páratlan jelentőségű művészt bemutatni egyetlen teremben igen kényes feladat. Ezért úgy válogatta össze a fotókat, rajzokat, hogy lehetőleg kapcsolódjanak egymáshoz.
Vannak olyan fotók, amelyeken együtt látható Orosz Júlia és Osváth Júlia, Márk Tivadar tervezte jelmezekben. Ilyen például a jelenetkép Offenbach Hoffmann meséi és Mozart Szöktetés a szerájból című daljátékából, vagy Johann Strauss Denevérjéből, mellettük a jelmeztervek rajzai.
Természetesen szóló fényképek is láthatók a művészekről - tette hozzá Wellmann Nóra.
Orosz Júlia, aki március 3-án lett volna 100 éves, több mint nyolcvan szerepet formált meg a Magyar Állami Operaházban, ahol 1930-ban Mozart Szöktetés a szerájból című operájának Blondéjaként debütált. Ezzel a magyar szopránok csúcstartója. Csaknem négy évtizedig volt a társulat tagja, 1969-ig magánénekese, vezető lírai szopránja, örökös tagja.
Az 1997-ben elhunyt Kossuth-díjas érdemes és kiváló művész repertoárja széles skálán mozgott, kiváló külső adottságaihoz színészi tehetség is párosult. Elsősorban Mozart és Puccini stílusa állt hozzá közel, szívesen alakított érzékeny lelkű, szenvedő, lírai hősnőket. Legemlékezetesebb szerepei: Desdemona (Verdi: Otello), Margit (Gounod: Faust), Susanna (Mozart: Figaró házassága), Puccini operáiban - Mimi (Bohémélet), Cso-cso-szán (Pillangókisasszony), Liu (Turandot), Tosca.
Az 1908. február 15-én született és 1994-ben elhunyt Osváth Júlia pályáját az 1920-as években Lichtenberg Emil kórusában kezdte. 1935-ben szerzett oklevelet a Zeneakadémián, s azt követően a Magyar Királyi Operaház azonnal leszerződtette. Dekorativitása, artisztikus mozgása, gazdag orgánuma és mély zeneisége révén hamarosan a társulat egyik vezető művésze lett.
A Kossuth-díjas érdemes és kiváló művész pályáján mérföldkőnek számított az 1937-es Salzburgi Ünnepi Játékok, ahol Toscanini hívására és vezényletével Mozart Varázsfuvolájának Éj királynője szerepét énekelte. Otto Klemperer legendás budapesti előadásainak is egyik főszereplője volt. Neve összeforrott Mozart Figaro házasságának Grófné és Strauss Rózsalovagjának Tábornagyné alakjaival. 1945. március 15-én Melindát alakította a II. világháború utáni első operaházi előadáson a Bánk bánban.
Márk Tivadar, aki május 11-én ünnepelte volna 100. születésnapját, a budapesti Iparművészeti Főiskola textiltervező szakát végezte el, de művészettörténeti tanulmányokat is folytatott. 1935-től 1938-ig jelmeztáros, 1938-1981 között jelmeztervező, 1945-től vezető jelmeztervező volt az Operában, de valamennyi fővárosi színház, a különböző szabadtéri színpadok, filmek és tévéjátékok számára is készített jelmezterveket. Tanított az Iparművészeti és a Zeneművészeti Főiskolán.
Művészetét tárgyi és technikai felkészültség, nagy anyagismeret, alkalmazkodóképesség és arányérzék jellemezte. A jelmezt a szereplő művész lelki ruhájának tekintette. A 2003-ban elhunyt művész szellemi hagyatékának ápolására Erdőháti Tibor alapítványt hozott létre.
A tárlat megnyitóján, csütörtökön adják át a Márk Tivadarról elnevezett emlékplakettet is, amellyel az alapítvány olyan tervezőket jutalmaz, akik színházi, illetve operaprodukciók létrehozásánál kiemelkedőt alkottak. Az idén harmadik alkalommal odaítélt elismerést Velich Rita, a Magyar Állami Operaház vezető jelmeztervezője és Pilinyi Márta díszlet- és jelmeztervező veheti át a csütörtöki kiállítás-megnyitón.
A három operaházi művészt bemutató tárlat az utolsó kiállítás lesz ebben a szezonban, a következő évad kezdetén a 85. születésnapját nyáron ünneplő Melis György pályáját bemutató anyag kerül a Vörös szalonba.