Ráday Mihályt, a Budapesti Városvédő Egyesület alapítóelnökét, lokálpatriótát kérdeztük a fővárosról. Közelednek az önkormányzati választások, Demszky Gábor nélkül. Egy teljesen új kor kezdődne, vagy minden marad a régiben? Meglátjuk.
2010. szeptember 9. csütörtök 12:18 - Győry S. József
Budapest történelmi változás előtt áll. Az önkormányzati választásokon húsz év után először fordul elő, hogy nem Demszky Gábor lesz a főváros polgármestere. Ön, mint patrióta, hogyan értékeli az eltelt húsz esztendőt, Budapest szempontjából?
Mindene a város
Ráday Mihály (Budapest, 1942. június 11. –) magyar filmoperatőr, rendező, tévés szerkesztő. Apja Ráday Imre színművész. Az SZDSZ színeiben 1990 és 1994 között országgyűlési képviselő, és tizenhét éven át tagja a Fővárosi Közgyűlésnek, s döntő szerepe volt a város „műemléki alapjának” és „helyi értékvédelmi rendeletének”, a helyreállításokat támogató pályázati rendszerének kidolgozásában. Megszervezte az Andrássy út kandelábereinek, a Lánchíd és az Alagút címereinek cseréjét, a Clark Ádám téri mozaikcímer helyreállítását, elindította Róth Miksa egykori házának emlékmúzeummá alakítását. Többek között kezdeményezte a vidámparki körhinta felújítását, a Centrál Kávéház, a Gresham-palota újjáépítését. Lelkes tagja a Nagy Budapest Törzsasztalnak. Nős, felesége Ruttka Andrea, három gyermekük van.
Úgy vélem, hogy történelmi változás 1838-ban a nagy árvíz idején, 1849-ben, 1945-ben és 1956-ban történt Budapesten. Hamarosan, a demokrácia törvényeinek megfelelően egy olyan változás áll be a főváros vezetésében, ami eddig azért nem történhetett meg, mivel nem tudott egyik párt sem olyan jelöltet kiállítani, aki legyőzhette volna Demszky Gábort. Ez egy igen fontos, de nem történelmi változás lesz.
Mely dolgok azok, melyek változtatásra, újításra szorulnak?
Nem csak Budapestnek, hanem az egész országnak nagyon jót tenne, ha létezne egy működőképes ösztönzési rendszer, mely azokat az embereket segítené, akik a régi épületeket kívánnak felújítani. A világban mindenütt működnek ilyen kezdeményezések, viszont hazánkban csupán egyetlen módja van ennek, ez pedig az anyagi források megpályázása. Más országokban az emberek adókedvezményben részesülnek egy régi épület felújítása esetén, így érdekük áll megmenteni mindazt, ami arra érdemes.
Ha a város vezetői Budapestben nem egy óriási, darabokra szabdalt építési területet, hanem egy egységes települést látnának, melynek vannak értékei, akkor nagyon sokat változhatna a főváros. Budapest egységes, eklektikus, szecessziós város, amely egyedülálló az egész világon.
A rendszerváltás alatt a várost huszonhárom, egymástól utcákkal elválasztott területre osztották, hibásan. Az Üllői út, vagy a Király utca páros és páratlan oldala két, önálló joggal bíró településnek számít. Ez nem működik és nem is működhet jól. Sajnos mindenkinek az az érdeke, hogy a saját szemétdombján úr legyen. Az egész világon egységes nagyvárosokban gondolkodnak az emberek, míg nálunk nem.
Több Budapesti lakos azt tapasztalja, hogy csak azok a területek rendezettek, melyek turisztikai szempontból frekventáltak. Mi erről a véleménye?
Bizonyos útvonalak a főváros tulajdonában vannak, az összes többi út a kerületeké, az építési engedélyeket is beleértve. Ha egy fővárosi embernek nem tetszik a Kálvin téri épület, ahhoz joga van, de azt is tudni kell, hogy az építési engedélyt a VIII. kerület adta ki. Választások előtt minden kerületi önkormányzat javítja az utakat, pusztán azért, hogy megmutassák, jelen vannak és tevékenykednek a városban.
Lehetne akár a VI.-VII. kerület is a turizmus központja, hasonlóan a Párizsi Marais negyedhez, amit szintén le akartak bontani, mint az Erzsébetvárost. A Marais negyed most a legfrekventáltabb turisztikai látványosságnak számít a kávéházaival és üzleteivel. Ösztönzési rendszerre és közakaratra van szükség ahhoz, hogy rendbe hozzák az előbb említett hazai kerületeket.
Fővárosunk melyik részét tartja a legbiztonságosabbnak és a legveszélyesebbnek?
Egy elegáns hegyvidéki utcába éppen ugyanúgy betörnek, mint egy lakótelepi épületbe, vagy egy régi, hagyományos építésű Budapesti házba. Ma a közbiztonság rosszabb mint korábban, de nem hiszem, hogy ez a világban másképp lenne. Ez nagyban múlik az önkormányzatokon is, hiszen a vezérletük alatt működnek közterület felügyeletek. Ha együttműködnének a fővárosi és országos közterület felügyeletekkel, akkor magasabb lehetne a közbiztonság.
A parkok bekerítése is fontos lenne. Ne higgyük azt, hogy a mérhetetlenül nagy Hyde park nincsen körbekerítve. Ha Budapesten körbekerítenek egy parkot, rögtön megszólalnak azok, akik ezt nem szeretnék. Nálunk a biciklis lobbi elérte azt, hogy bármikor szembe lehessen kerékpározni az utcán, amelyekből természetesen balesetek is származnak. Ilyenkor nyilván az autósok a hibásak.
Mi a véleménye a Gödör nevű szórakozóhelyről és elsősorban az igen gondozatlan környékéről?
A Gödör egy hibának az eredménye, mint köztudott. Nekem is van magas beosztású ismerősöm, aki képtelen megérteni, hogy a pille palackot szelektíven kell gyűjteni. Az a baj, hogy Budapesten, a belső területeken nincsen lehetőség a szelektív hulladékgyűjtésre, valamint az emberek sem nem igazán környezettudatosak. Az Erzsébet tér a főváros tulajdona, tehát Budapestnek kellene megoldania, hogy lehetőségük legyen a fiataloknak a környezettudatos szórakozásra.
