Az ókori műremekek, amelyek több mint másfél évezreden át rejtőzködtek a földben, Hippos (héber nevén Szuszita) feltárásakor kerültek a felszínre. Az ősi városban tizedik éve folytatnak ásatásokat a Haifai Egyetem régészei - olvasható a LiveScience (http://www.livescience.com) című tudományos hírportálon.

Az elrejtett szobrokra akkor találtak rá, amikor a kutatók egy üzlet maradványait tárták fel Hippos fórumának dél-keleti csücskében. Ez a központja a Golán-fennsík és Galilea határán elterülő római városnak, amelyet eredetileg görögök alapítottak. A Gallileai-tenger fölé magasodó Hippos a római és a bizánci korban egyaránt virágzott, míg egy pusztító erejű földrengés le nem rombolta Kr.u. 749-ben.

"Lehetséges, hogy a Kr.u. IV. évszázadban, amikor a kereszténység fokozatosan államvallássá vált a Római Birodalomban, Hipposban sokan változatlanul hűek maradtak a szerelem istennőjéhez, és hogy megóvják, elrejtették az Afrodité-szobrokat" - mutatott rá Arthur Segal, a feltárásokat irányító régészek egyike.

A 23 centiméteres agyagszobrocskák a szerelem istennőjének elterjedt ábrázolását utánozzák, amelyet a művészettörténészek Venus pudica, azaz "szégyenlős" Vénuszként említenek. (Vénusz az Afrodité római megfelelője. A szobortípus eredetijét a Kr. e. IV. században élt athéni szobrászművész, Praxitelész alkotta, hogy az ókori világ egyik leghíresebb Aphrodité-kultusztemplomát díszítse vele Knidoszban. Szégyenlősként azért nevezték el az alkotást, mivel az istennő szemérmesen takargatni igyekszik magát.)
Feltártak egy ódeiont is. (Az ódeion oszlopsorokkal alátámasztott mennyezetű épület, ahol zenei vagy színházi előadásokat tartottak).

Hasonló építmények gyakoriak voltak a római korban, ám Izrael területén ez az első feltárt ódeion. Az ásatások még a kezdeti szakaszban vannak, ám a régészek reményei szerint teljes egészében sikerül majd feltárni a négyszögletes építményt, amelynek egyik vége félkör alakú ívet formáz.

Az ódeiont a szakértők becslése szerint a Kr.e. I, esetleg, a Kr.u. I. században építették.
A régészek megkezdték a Kr.u. IV. századi lakónegyed feltárását is a városban. Az ásatások a régészek szerint sok érdekes adalékkal szolgálnak majd arról, hogyan élték hétköznapjaikat Hippos lakói a város életének utolsó három évszázadában.

Az ásatások sok hasonlatosságot mutattak ki a korabeli zsidó és római városok között. A tizedik ásatási szezonban sok középület került felszínre, amelyek többsége a Kr.e. I. században, Heródes uralkodása alatt épült.

"Mindeddig azt hittük, hogy Heródes uralkodása alatti építési láz a zsidó városokra korlátozódott, ám a Hipposban feltártak arról tanúskodnak, hogy a király a római városokra is hatással volt" - hangsúlyozták a régészek.