Miért jó doktorit írni?

Leah Farrall, ausztrál terrorista-elhárítás szakértő úgy döntött, hogy a sok munka után végre leteszi doktori disszertációját (PHD). A téma természetesen az, amivel eddig is foglalkozott, vagyis a világ leghírhedtebb terrorszervezete, az al-Kaida. Farral a szakemberektől várható alapossággal vetette bele magát a disszertációba, és annyira mélyen utánaásott, hogy valami olyat is kiderített, amit eddig senki nem tudott - legalábbis hivatalosan nem.

Nevezetesen azt, hogy a tálibok és az al-Kaida Afganisztánban tömeges emberrablásra készül, hogy így váltsák ki amerikai fogságba esett társaikat. Ráadásul a fő célpontok ezúttal nem katonák, hanem civilek lesznek. Legalábbis erre szólított fel júliusban Mustafa Hamid, vagy más néven Abu Walid al Masri veterán al-Kaida „tanácsadó”. Bár Hamid 2003-óta Irakban tartózkodik, de a világháló lévén hangját a szervezeten belül bárhova eljuttathatja, és szava még mindig elég súlyos ahhoz, hogy tanácsait megfogadják.

A dokumentum, amelyet Farral felfedezett, és amely a tanácsot taglalja - „ az első lépések ahhoz, hogy a terror összes rabját kiszabadítsuk” - ideológiájában ráadásul az amerikaiak guantanamójára épül. Indoklása szerint az amerikaiak nem tettek különbséget civil és katona között, amikor guantanamóba hurcolták az embereket - így nekik sem kell. Ráadásul a civilek bajai általában érzékenyebben érintik Amerikát, mint a katonák problémái, így cseretárgyalásokra is nagyobb az esély.

Bizonyíték

A dokumentum elvei feltűnően egybe vágnak a gyakorlattal. Legalábbis erre következtettek a szakértők, hisz hat héttel a dokumentum megszületése után a tálibok elrabolták Stephen Farrellt, a New York Times tudósítóját, és afgán kollégáját. Bár egy mentőakció sikeresen kiszabadította a szerencsétlenül járt jenkit, így is nagy árat fizettek érte: az akcióban négy civil meghalt, köztük az afgán kolléga, és egy kisgyerek, amiért még mindig ostorozzák az amerikaiakat.

Más szakértők viszont nem veszik biztosra azt, hogy ez tényleg emberrablás-hullámot fog indítani. Bill Paterson, Ausztrália terrorista-elhárító nagykövete például úgy fogalmaz, hogy bár „a tálibok tanulnak az al-Kaidától, és fordítva, de sok tálib betolakodónak véli az al-Kaidát, és örömmel venné a kisöprésüket”. Ugyanakkor Farral szerint „ha a tálibok teljesen felkarolják az ötletet, akkor sokkal több emberrablás lesz.” A civileket fenyegető akciók viszont eddig sem tettek jót a terrorszervezetek társadalmi megítélésének - de úgy néz ki, ez már annyira nem érdekli az al-Kaidát.

Kihatások

Annyiban Farralnak biztos igaza van, hogy az esetleges tálib felkarolással biztosan növekedni fog az emberrablások száma, ugyanis Pakisztánban is erős tálib jelenlét tapasztalható, így az átvétel ott is „eredményeket” produkálna. Amikre szükségük is lenne, ugyanis a Pakisztáni kormány egyre több sikert könyvelhet el ellenük - és az afganisztáni kormányerők is kezdenek belejönni a dolgukba.

Paterson utalt arra is, hogy a tömeges emberrablásokat eddig Afrikában alkalmazták - legfőképp Nigériában és Szudánban. Az említett helyeken a kormányellenes lázadók egyik legfőbb bevételi forrásává vált a külföldi turisták és munkások elrablása, majd váltság díj ellenében való elengedése - így az anyagiak is motiválhatják a tálibokat.

Ráadásul az al-Kaida egyre jobban összefonódik Afrikával - ahogy azt néhány napja megírtuk - ami nem csak a módszerek átvételében nyilvánul meg. A szomáliai al-Shabab például a minap jelentette be, hogy a világ minden részéről várja a muszlim harcostársakat, hogy harcoljanak az iszlámért - itt mindenki tudja, hogy legfőképp az al-Kaidára gondolnak.

Akármi is legyen a felhívás eredménye, a terrorizmus kezd egyre inkább összefonódni, és egyfajta globális hálózatot alkotni. Erre viszont globális válasz lenne a megfelelő - amelynek jelenleg az alapjai sincsenek meg. Így a terrorizmus úgy néz ki lépéselőnybe került.