Koszorúzás Radnóti szülőházánál
Megkoszorúzták a Radnóti Miklós emlékére elhelyezett emléktáblát kedden a budapesti XIII. kerületi Kádár utca 8. szám alatt, a költő születésének 100. évfordulója alkalmából.
2009. május 5. kedd 14:55 - HírExtra
A történelem kalapálta a XX. század egyik legnagyobb lírikusává, azzá, aki az uralkodó eszmék térhódításának ellen tudott szegülni - méltatta Tóth József XIII. kerületi polgármester Radnóti Miklós életútját a költő szülőházánál tartott ünnepi beszédében.
Mint kiemelte, Radnóti mindig megőrizte emberségét, és nem fogadta el az antiszemita bélyeget. Ideje másként olvasni Radnótit, úgy, hogy ne legyen se hős, se mártír, se költő, hanem olyan ember, aki ragaszkodott a hazájához - fogalmazott a polgármester.
Az emlékezés koszorúit és virágait a Kádár utcai emléktáblánál a polgármester mellett a képviselőtestület kulturális bizottsága, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége (MEASZ) XIII. kerületi szervezete, a MEASZ Tábor Bizottság, a Május Elseje Társaság és a Múltunk Öröksége Alapítvány képviselői is elhelyezték.
A XIII. kerületi önkormányzat a Pozsonyi út 1. és a Radnóti Miklós utca 45. számú ház emléktábláinál is ünnepélyes megemlékezést tartott; a Pozsonyi úti lakásban élt 1935-től Radnóti és felesége, Gyarmati Fanni, aki 1999-től a XIII. kerület díszpolgára. A domborműves emléktábla Kiss György Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása. A megemlékezésen részt vett a 97 esztendős Radnóti Miklósné, Fifi néni is.
A Radnóti Miklós utca 45-ben az utca elnevezésekor helyezték el a domborműves a táblát, amelyet Schaár Erzsébet érdemes művész készített. 1969-ben a Sziget utcát nevezték át a költő születésének 60. évfordulóján.
Radnóti Miklós 1909. május 5-én született Budapesten. Születésekor elhunyt ikertestvére és édesanyja, tizenegy éves korában pedig édesapja is. 1930-ban jelent meg első verseskötete, a Pogány köszöntő, 1934-ben feleségül vette szerelmes verseinek ihletőjét, Gyarmati Fannit. 1935-ben Szegeden magyar-francia tanári oklevelet szerzett, de zsidó származása miatt nem jutott katedrához. 1936-ban tette közzé a Járkálj csak, halálraítélt című kötetét.
1940-ben, majd 1942 júliusától munkaszolgálatos volt, 1943-ban feleségével felvette a keresztséget. 1944-ben ismét behívták, hamarosan a szerbiai Bor melletti lágerbe került, ott írta remekműveit, utolsó eklogáit. Gyalogmenetben jutott el egészen a Győr melletti Abdáig, ahol agyonlőtték. Utolsó verseit exhumálásakor, a viharkabátjának zsebében lévő noteszában találták meg.
Forrás: MTI
