2024. május 11. - Ferenc

Újabb ország IMF-köldökzsinóron

Az elmúlt héten hatalmas összegű IMF-hitelekről született megállapodás. A napokban derült ki, hogy Magyarország lehívhatja a második részletet, Szerbia megkapja az általa igényelt megnövelt hitelösszeget és Románia is kap, nem is keveset.
2009. március 27. péntek 07:28 - Kesjár Norbert
Újabb európai ország az IMF-segélyezettek körében

A magyar példa
Az Európai Unió 6,5 milliárd, a Nemzetközi Valutaalap 12,5 milliárd, a Világbank pedig 1 milliárd eurós hitelkeretet biztosított Magyarország számára tavaly októberben. Ez a készenléti hitelkeret 17 hónapra, vagyis 2010 márciusáig szól. Magyarország ebből bármikor bármekkora összeget lehívhat, de nem köteles azt teljes egészében felhasználni. A hitel első részletét, mintegy 5 milliárd eurót, 2008. november 6-án hívta le Magyarország. Az IMF igazgatósága március 25-i ülésén megállapította, hogy Magyarország teljesítette a második részlet lehívásához kapcsolódó kritériumokat, és így lehívhatóvá vált további mintegy 2,5 milliárd euró.
forrás: euractiv.hu
Magyarország, Ukrajna, Izland, Lettország és Szerbia után Románia a hatodik európai ország, amely IMF-hitelt kap. Egyre-másra roggyannak meg a kelet-közép-európai térség országainak költségvetési egyensúlyai és a folyamat még korántsem ért véget. (A következő ország Bulgária lehet.)

Magyarország és Lettország után Románia az Európai Unió harmadik tagországa, amely folyó fizetési mérlegének és államháztartásának tetemes hiánya miatt külső pénzügyi segítségre szorul. Említésre méltó tény továbbá az is, hogy a bajba jutott kelet-közép-európai uniós tagállamoknak nyújtott hitelek között a Romániának juttatott támogatás lesz a legnagyobb összegű.

A román gazdaság borús kilátásai

„Románia gazdasága az idén is növekedni fog” – jelentette ki március elején Traian Basescu román államfő. Ő továbbra is bizakodó, viszont a számok és a tendenciák egészen mást mutatnak.

Az elnök szerint 1,5-2 százalékos növekedés is elképzelhető idén, dacára egyes, visszaesést jósló becsléseknek.

Az optimista elnöki jóslatot korábban osztotta a hivatalos kormányzati várakozás is, mert az idei román költségvetést 2,5 százalékos GDP-növekedésre alapozták. Azonban a látványos gazdasági visszaesés miatt a kormány ma már ezzel szemben egy százalékos gazdasági visszaeséssel és 3,5 százalékos költségvetési hiánnyal számol.

Tény, hogy tavaly 7,1 százalékos GDP-növekedést könyvelhetett el Románia. Közgazdászok szerint azonban a kelet-európai ország sem vonhatja ki magát az általános világgazdasági válság hatásai alól, és ezt tükrözi majd a gazdaság idei alakulása.

Az Európai Bizottság januárban 1,8 százalékos GDP-növekedést valószínűsített Romániának erre az évre, és 2,5 százalékosat jövőre. A Nemzetközi Valutaalap már jóval borúlátóbb: a nemzetközi szakértők szerint a román gazdaság 4 százalékot fog visszaesni, a költségvetési hiány pedig 4,7 százalékos lesz.

Mennyi lesz az annyi?

A most megállapított mintegy 20 milliárd euróra rúgó kölcsönhöz a Nemzetközi Valutaalap 12,95 (a babonás román tárgyalók miatt nem 13), az Európai Unió 5, a Világbank pedig 1,5 milliárd euróval járul hozzá. További egy milliárd eurót pedig más pénzügyi intézetek bocsátanak rendelkezésre.

A megállapodás szerint Románia a következő öt évben kamatmentesen használhatja fel a kölcsönt, ezután háromtól öt évig nyújtható visszafizetési időszak következik. A hitel kamata 3,6 százalékos lesz.

Jeffrey Franks, az IMF-delegáció vezetője elmondta, hogy a román kormánnyal aláírt megállapodást (hasonlóan a szerbekkel kötött hitelszerződésben foglaltakhoz) a Valutaalap washingtoni menedzserei ellenőrzik majd és a kölcsön első részlete májusban lesz elérhető.

Filip Keereman, az Európai Bizottság tárgyalódelegációjának vezetője pedig arról tájékoztatott, hogy az EU forrásainak folyósítása tovább fog tartani, mert a Bizottságnak először javaslatot kell tennie a Miniszterek Tanácsa felé, így a kölcsön legkorábban csak júliusban lesz elérhető.

A hitel ára

Az érintett felek a megkötött hitelszerződésről eddig meglehetősen kevés konkrétumot árultak el.

Annyi bizonyos, hogy Romániának a költségvetés egyensúlyát kell mindenekelőtt fenntartania. Ennek érdekében pedig az országnak javítania kell a közigazgatás hatékonyságán, és fel kell gyorsítania a szerkezeti reformokat.

Emil Boc román miniszterelnök annyit azért megjegyzett, hogy a megállapodás megelőző jellegű, és nem érinti sem az egységes adókulcsot, sem az áfát. Ezek növelése véleménye szerint „nem lenne egészséges” a román gazdaság szempontjából. Fontosnak tartotta hangsúlyozni azt is, hogy a fölvett külföldi hitel kétharmada fölött a Román Nemzeti Bank, a fennmaradó összeg fölött pedig a pénzügyminisztérium rendelkezik majd.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Gazdaság / HR témában
Ön miként vélekedik a magyar gazdaságról?
A gazdaságunk szárnyal, határ a csillagos ég!
A gazdaságunk bár a levegőben van, magassága legfeljebb másfél méter, sebessége egy csigával azonos.
A gazdaságunk valaha szárnyalt, jelenleg a sütőben sül, zöldségkörettel.
A reformok működnek
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását