Elvadult a globális fegyverpiac
Egy palesztin emberjogi csoport feljelentette a brit kormányt a londoni legfelsőbb bíróságon, mivel a vád szerint az, folyamatosan fegyvereket ad el Izraelnek a gázai offenzívát követően. Mindeközben lopott orosz fegyvereket foglaltak le Tádzsikisztánban.
2009. március 1. vasárnap 09:39 - Tatai Gábor
Az Al-Haq, egy ciszjordániai szervezet, Ramallah-beli székhellyel. A napokban tett feljelentésének értelmében Nagy-Britannia az Izraellel való kereskedelemmel – melybe beleértendő a fegyveranyag utánpótlás – nemzetközi jogokat sértett meg – írja az Al Jazeera. Az érvelés szerint, a gázai hadműveletek mindenféle nemzetközi háborústörvényeken kívül és azok ellen valósultak meg, így London gazdasági, katonai és ügyintézési szinten is tettestársnak tekinthető.
Gáza: Agresszió vagy Önvédelem?
Szigorított export
A gázai háború megítélése Angliában is megosztotta a közvéleményt. Míg több, hírhedten Izrael barát napilap ezúttal Jeruzsálem ellen fordult, az utcákon több ízben rendeztek meg szolidaritástüntetést Izrael mellett. Kormányszinten is egy nagyon érzékeny és több évtizedes múlttal rendelkező problémáról van szó. 2001-ben, az akkori miniszterelnököt, Tony Blair-t szorította sarokba a munkáspárt, hogy állítson szigorúbb kritériumokat a közel-keleti országnak szállított védelmi rendszerek és egyéb fegyverek szállításával kapcsolatban. Az érv akkor is az volt, hogy a nemzet nem nézi jó szemmel, hogy Angliában előállított fegyvereket használnak a palesztinok ellen.
Ha a hágai bíróság elmarasztaló határozatot hozna a gázai háborúval kapcsolatban, a két ország közti ügyletek – HírExtrás feltételezések szerint - egyenesen a fegyvercsempészésnek számítanának, lévén, hogy illegális keretek között valósultak meg. Az ügy fontosságát csak az jelezheti kellőképpen, hogy ha a Londoni Legfelsőbb Bíróság a felperes javára dönt, annak nemzetközi precedens értéke lehet a gázai háború hivatalos megítélésében. Nem Nagy-Britannia az egyetlen ország, amely a több hetes harcok után, ilyen súlyos ember- és nemzetközi jogi kérdésekkel kényszerül szembesülni.
Az amerikai példa
Az amerikai-izraeli fegyverkereskedelem alatt nem csak a szószerinti transzfert értjük, de a közös fejlesztéseket, és az ebből a célból folyósított támogatásokat is. A két ország közti csaknem 60 éves barátságot számtalanszor tarkították botrányok is. A hadianyaggal kapcsolatos viták hátterében, majdnem minden esetben az emberjogi lobby ált, ami szünet nélkül duruzsolt az éppen aktuális vezetés fülébe az ártatlanok véréről, nemzetközi szankciókról és azok semmibevételéről.
A négyszáz halálos áldozatot, és csaknem kétezer sebesültet maga után hagyó négyhetes gázai manőverek komoly aggályokat keltett azokban az amerikai fejekben és szívekben, akik tudták, honnan van ehhez a pénz és a fegyver. A CNN pentagonbeli tudósítója, Barbara Starr értesülése szerint például, az a több mint ezer kilogrammnyi bomba, amit Izrael az egyik Hámász vezető házára és családjára szórt, bizonyíthatóan azokból a sok milliárdokból lett finanszírozva, amit Izrael amerikai fegyverek vásárlására költ.
Az amerikai lelkiismeret magával Gázával kapcsolatban sem most moccant meg első ízben. 2002-ben a kormány vizsgálatokat kezdeményezett a fegyverexportot felügyelő és irányító hivatal háza táján, amikor kiderült, hogy amerikai gyártmányú volt az izraeli gép, amely lézerirányítású bombát dobott egy Hámász célpontra. Az akcióban 14 civil is életét vesztette.
Azok az intelligens bombák, melyek a gázai fegyvercsempész-alagutakat voltak hivatottak betemetni, az amerikai Boeing gyártotta. A GBU-39 „bunkerlesőket” 77 millió dolláros tételben vásárolta Izrael, még tavaly szeptemberben – írja a RawStory, szintén CNN-es forrásokra hivatkozva. „A nagy pontosságú bombák, csak attól pontosak, hogy a bemért célpontot találják el és nem mást” – magyarázta Starr, arra utalva, hogy a csúcstechnológia önmagában nem zárja ki a civil áldozatok lehetőségét, pláne ha a célpont „piszkos”.
Forrás: HírExtra / Al-Jazeera / TheRowStory.com / Jerusalem Post / CNN
