Alapvetően sikeres a NATO

Dérer Miklós, az MTA Politikai Tudományok Intézetének munkatársa és Kiss J. László, a Magyar Külügyi Intézet tudományos igazgatója szerint a NATO történetében többször beszéltek már válságról, a szövetség széteséséről, a vitákra azonban a szervezet eddig még mindig megtalálta a megoldást.

A viták természetesek, különösen egy olyan szervezetben, amely folyamatosan változtatja funkcióját. Valóban vannak komoly problémák, de ezek alapvetően nem kérdőjelezik meg a NATO kohézióját - mondta Dérer Miklós.

A szakember szerint a NATO jelenlegi teljesítménye politikailag sikeres, más kérdés azonban a katonai struktúra. Katonai vonatkozásban ugyanis a tagországok nem mindenben hajlandóak eleget tenni a vállalt kötelezettségeknek. Jó példa erre, hogy sok tagállam védelmi kiadása nem éri el a GDP két százalékát - tette hozzá.

Kiss J. László szerint nem lehet azt mondani, hogy a NATO olyan sikeres, mint a hidegháború idején, hiszen a feladatok is nehezebbek. Ugyanakkor a szövetség pótolhatatlan.

Továbbra is nyitott kérdés a szervezet bővítése, valamint kapcsolata az Európai Unióval. Meg kell fogalmazni azt is, hogy mit tekintenek az államok fenyegetettségnek - fűzte hozzá.

A globális és a regionális érdekek is nagyon eltérőek: az Egyesült Államok világszinten gondolkozik, az Európai Unió pedig regionális keretekben. Ez megmutatkozik abban is, hogy a tagállamok mennyit költenek védelmi kiadásokra - mondta Kiss J. László.

Ráadásul a NATO statikus védelmi erőből az expedíciós mobil hadsereg felé mozdult. Ez a változás a régi és az új tagállamok számára is kihívást és több kiadást jelent - tette hozzá
A szakember szerint a jelenlegi helyzetben a NATO-nak mindenképpen szüksége van új stratégiai koncepcióra. A NATO folyamatosan keresi új szerepét, és miközben nem válik globálissá, sok esetben világméretű feladatoknak tesz eleget - mutatott rá Kiss J. László.

Dérer Miklós szerint a szövetségen belüli integráció nem lesz mélyebb a jelenleginél, hiszen a szuverenitáshoz rendkívüli módon ragaszkodnak a tagállamok. A kialakult struktúrát nem akarja senki megváltoztatni - tette hozzá.
A NATO-n belüli erőviszonyokról szólva a két szakértő rámutatott arra, hogy Franciaország és Németország szerepe is megváltozott az elmúlt időszakban.
Kiss J. László szerint amíg a britek mindig is a transzatlanti viszonyban gondolkodtak, a franciák az önálló európai védelmet szorgalmazták, saját vezetésükkel. A németek pedig a két ország közötti közvetítő szerepet vállalták fel.
Nicolas Sarkozy és Angela Merkel hatalomra kerülésével azonban megváltoztak a korábbi viszonyok. Nicolas Sarkozy elnökké válásával Franciaország jelentős lépést tett az atlanti elkötelezettség felé, a Merkel kancellár vezette Németországnak pedig megszűnt a közvetítő szerepe - hangsúlyozta Kiss J. László. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy a párizsi irányváltás ellenére a franciák továbbra így is igyekeznek megtartani önállóságukat.