Erre szokták volt mondani, hogy spongyát rá. Vagy azt, hogy lejárt lemez, meg hogy felejtsük már el! Peking a múlt, amit el fogunk felejteni előbb vagy utóbb, a kérdés csak az, hogy akarjuk-e, hogy később? Akarjuk már legalább néhány gondolat erejéig, amíg az olvasó a lap aljára ér, hogy minél előbb! Ennyit Pekingről.

Aranyból is lesz tizenhét...

Képzeljük el, hogy már Londonban járunk, nem az a lényeg, hogy éppen a Trafalgar téren vagy valahol máshol, hanem hogy éppen zajlik az olimpia.

Azaz tegyük fel, hogy csak a naptár lett négy évvel idősebb…

Miért ne szólalhatna meg Schmitt Pál (csak azért nem Gyenesei, mert hol lesz ő már akkor…), ahogyan Hamlet apjának szelleme is egykor éjszakánként? Kiáll a díszes szcénére az olimpia utáni (vagy még közbeni) ünnepségen és elmondja a mondókáját: na látjátok, mondtam paraszt, lett itt érem, arany is tíz. Meg megannyi ezüst, hogy ha együtt tennénk őket a nap alá, kisütné a szemünket. A bronz meg majdan semmire se lesz jó, a lúzerek értékmérője lesz ez a fajta medália. De tényleg, miért ne szerezhetnénk Londonban legalább tizenöt aranyérmet?

Tizenötöt? Kérem szépen lesz itt pontosan tizenhét. El is mondom hogyan, de a történetre szigorú copyrighot jelentek be – szerintem meg is érdemli a nosztredamuszi énem így négy évvel a londoni láng meggyulladása előtt.

Pókeren nyert bajnoki cím

Szóval az elsőt már a nyitónap előtt megszerezzük, mert férfi kézilabdában az összes csapat visszamondja a szereplést, amikor Nagya Laci megmutatja nekik a Puljezevics Nenadról készült fényképet, amin a derék kapuvédő éppen a fodrászát téríti jobb belátásra. Ezután persze rögtön honosítani akarják majd a románok, az ukránok és a macedónok is, de hát Puki magyar gyerek, nem megy sehová.

Vívásban csak ötöt tudunk behúzni az aranyakból, mert hát több díjátadóra nem tudja bekéredszkedni magát Schmitt Pál. Ha meg nem ő adja át a becses medáliát, akkor nem kell kutyának sem. Birkózásban nyerünk hármat, ráadásul mindet kötöttfogásban (de akkor már nem golyók lesznek a fura szabályrendszer eszközei, hanem pókerrel döntik el a srácok, hogy ki menjen le először térdelésbe. Drillel menetet lehet nyerni, fullal meg az egész meccset, aki pedig royal flösst boltol be, annak automatikusan jár az olimpiai bajnoki cím.

Aztán ott az ökölvívás, amiben olyan brutális csapattal állunk fel, hogy a kubaiak például ijedtükben az Egyesült Államokba tartó gépre szállnak fel, de mivel félnek újra felszállni, inkább letelepednek és beállnak az ettől teljesen lefehéredett Obama elnök testőreinek. Mindegy, a lényeg a három arany.

Puszi, puszi és buli hajnalig

Öttusa? Két egyéni elsőség, de hogy kitől, azt ne kérdezzék. Londoni bajnokaink ugyanis még nem kezdtek el öttusázni, majd talán három hónappal a játékok előtt. Aztán ott a strandröplabda, ahol férfi párosunk (Schmitt-Gyenesei, világranglista number one) mindenkit a homokba döngöl. A döntőben egyébként a Rogge-Samaranch duót győzik le két szettben, de nem csak úgy, hanem nagyon. A kérdés csak az, hogy ki lesz az éremátadó, de végül megoldják a srácok és széles mosoly közepette egymásnak adják oda az aranyat, puszi, puszi, meleg kézfogás és buli hajnalig.

Vízilabda arany is jön, menetrend szerint, na meg persze egy asztalitenisz elsőség, mert hát megérdemeljük. A döntőben egyébként a bahreini Liu Cseng Liblinget győzi majd le a frissen honosított rákospalotai Zsang Zsing Hszung, pingpongos körökben csak Nagy Magyar Sárkány.

"Tejbegríz" projekt

Ez összesen tizenhét, s csak azért nem huszonhét, mert a Sportkórházban „Tejbegríz” fedőnéven kifejlesztett eredetileg egyik amerikai labor által sem ismert csodaszer licenszét az alulfizetett portás eladja egy magát Bob Bowmannak (hm, nem Michael Phelps edzőjét hívják így?) nevező amerikai fószernek. Így ugrik mind a tíz úszó aranyunk, de nem baj, Cseh Laci dopping nélkül is legyőzi Phelpset, csakhogy nem számol a semmiből feltűnő eritreai úszózsenivel, aki ginzenggyökereket rágcsálva ússza be magát a történelembe.

Hát ez lenne a londoni tizenhetes hiteles története, a sikersztori, amit rögtön meg is filmesít az MGM. Bár a címen még van némi vita, de valószínűleg a „Fosztogatók” és a „Nemzet aranya” között vacilálnak majd a producerek. Ja, és a főszerepben természetesen bizonyos Paul Smith és Steve Genesey domborít majd.