Visszavágyna az EU-ba Nagy-Britannia, de Brüsszel még nem áll készen

Az Európai Unióban sokan még mindig „traumatizáltak” a Brexit utáni, rendkívül nehéz és gyakran keserű tárgyalások miatt – figyelmeztetett Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője. Szerinte Nagy-Britanniának egyelőre nem az uniós tagság visszaszerzéséről szóló tárgyalásokat kellene szorgalmaznia, hanem a már létező európai védelmi együttműködésekhez kellene közelebb kerülnie.

Kallas Wes Streeting brit védelmi miniszterrel folytatott megbeszélésén beszélt erről, miközben London és Brüsszel a november 20-i EU–brit csúcstalálkozóra készül. A találkozón mindkét fél a kapcsolatok szorosabbra fűzését szorgalmazza, de abban még nincs egyetértés, hogy milyen ütemben és milyen formában valósuljon meg az együttműködés.

„Sok traumatizált ember van Brüsszelben a Brexit miatt”

– fogalmazott Kallas, hozzátéve, hogy az újabb tárgyalások is nehezek lennének, ezért szerinte lépésről lépésre kell haladni. Úgy vélte, az Európai Unió és az Egyesült Királyság együtt erősebb, ezért érdemes elmélyíteni a kapcsolatokat.

Burnham újra közelebb vinné Nagy-Britanniát Európához

A közeledés lehetőségét az új brit miniszterelnök, Andy Burnham is napirendre tűzte. A kormányfő a kereskedelem, az oktatás, az energetika és a védelem területén is szorosabb együttműködést szeretne, és azt sem zárta ki, hogy Nagy-Britannia egy napon ismét az Európai Unió teljes jogú tagjává váljon.

Wes Streeting ugyanakkor óvatosságra intett a tagság visszaszerzéséről szóló vitában. Bátornak nevezte Burnham döntését, hogy ismét megnyitotta a kérdést a brit társadalom és az európai partnerek előtt, de szerinte nem érdemes előreszaladni. A miniszter elismerte, hogy az EU-ból való kilépés súlyos gazdasági következményekkel járt, és Nagy-Britannia ma gyengébb, mint amilyen az uniós tagság fenntartásával lehetett volna.

Brüsszelben ugyanakkor a szorosabb integráció támogatása mellett is sokan úgy látják, hogy a tagsági tárgyalások újranyitása hosszú és politikailag rendkívül megosztó folyamat lenne. A brit társadalomban továbbra is komoly törésvonalat jelent a Brexit, miközben az uniós országok sem felejtették el az éveken át tartó, konfliktusokkal terhelt kilépési tárgyalásokat.

A védelem és Ukrajna is központi téma lesz

A mostani egyeztetéseken a védelmi együttműködés, Oroszország európai hibrid támadásai, valamint Ukrajna katonai támogatása is napirendre került. A felek az európai hadiipar jövőjéről is tárgyaltak. Streeting szerint jelentősen növelni kellene a kontinens hadiipari kapacitásait, ugyanakkor óva intett attól, hogy az EU protekcionista intézkedésekkel akadályozza a közös célok elérését.

A brit miniszter különösen az úgynevezett „Made in Europe” kezdeményezéssel kapcsolatban fogalmazott meg aggályokat. Az uniós elképzelés az európai gyártók előnyben részesítését célozza több stratégiai ágazatban, köztük a hadiiparban is. Nagy-Britannia azonban az egységes piac elhagyása miatt jelenleg kívül rekedt a programon.

London korábban az EU 150 milliárd eurós SAFE védelmi hitelprogramjához sem csatlakozott. A felek nem tudtak megállapodni a brit részvételért kért, becslések szerint 4–6 milliárd eurós belépési díjról. Streeting most arra figyelmeztetett, hogy az európai ipar védelme nem csaphat át olyan öncélú protekcionizmusba, amely végül éppen az európai versenyképességet és biztonságot gyengíti.