Külföld
Brüsszel új tagokat keres, de egyre nagyobb a szakadék a tagjelöltek között
Brüsszelben rendezik az Euronews második bővítési csúcstalálkozóját, amelyen Ukrajna, Moldova, Albánia és több nyugat-balkáni ország vezetői is részt vesznek. Az Európai Unió gyorsítaná a bővítést, ám a tagjelöltek között egyre nagyobb különbségek mutatkoznak – írja az Euronews.
Az Európai Unió bővítési politikája újabb fontos fordulóponthoz érkezett. A brüsszeli tanácskozáson Ukrajna, Albánia, Moldova, Georgia, Észak-Macedónia, Örményország, Horvátország és az Európai Tanács képviselői is részt vesznek. A második alkalommal megrendezett bővítési csúcstalálkozó célja, hogy a tagságra leginkább felkészült országok számára konkrétabbá tegye a csatlakozásig hátralévő lépéseket.
A Brexit-népszavazás óta eltelt évtizedben az uniós bővítés ismét a közösség külpolitikai stratégiájának egyik fontos elemévé vált. Brüsszel a tagság lehetőségével igyekszik közelebb vonni a szomszédos országokat, és csökkenteni más nagyhatalmak, elsősorban Oroszország befolyását. A folyamat azonban korántsem halad egyenletesen.
Montenegró és Albánia áll a legközelebb a csatlakozáshoz
A tagjelöltek közül Montenegró jutott a legmesszebbre, de előrehaladását kétoldalú viták hátráltatják. Horvátországgal a délszláv háborúk öröksége miatt alakult ki konfliktus, amely veszélyeztetheti Podgorica 2028-ra kitűzött csatlakozási célját is.
Az Európai Bizottság közben olyan intézményi biztosítékokat javasolt, amelyekkel megakadályozná, hogy az új tagállamok a csatlakozás után eltávolodjanak az uniós alapértékektől. Ezekről a szabályokról a montenegrói csatlakozási szerződés előkészítése során is tárgyalnak. A megállapodás mintaként szolgálhat a későbbi bővítésekhez.
A második legelőrébb tartó Albániában ugyanakkor jelentős tiltakozások nehezítik a politikai helyzetet. A demonstrációk egy védett területre tervezett luxusüdülő miatt robbantak ki, amely Jared Kushnerhez, Donald Trump amerikai elnök vejéhez köthető.
Moldova ezzel szemben rendkívül gyorsan halad a csatlakozási folyamatban. Olyannyira, hogy az Európai Bizottságnak saját erőforrásait is át kellett csoportosítania, hogy lépést tudjon tartani a chișinăui reformokkal.
Ukrajna szintén új lendületet kapott a magyar kormányváltás után. Kijev arra számít, hogy az év végéig mind a hat tárgyalási klaszter megnyitására sor kerülhet. A csatlakozási tárgyalások egyik legnehezebb kérdése azonban a mezőgazdaság lehet, mivel az ukrán agrártermelés és az uniós piac viszonya komoly vitákat vetíthet előre.
Egyre több ország szorulhat ki a bővítési folyamatból
Miközben néhány tagjelölt látványosan közeledik az uniós tagsághoz, a Nyugat-Balkán több országa egyre inkább lemarad. Szerbiában a kormányváltás ugyan reményt adott Brüsszelnek a kapcsolatok újraindítására, Észak-Macedónia, Bosznia-Hercegovina és Koszovó csatlakozási folyamata azonban lényegében megrekedt.
A lemaradásnak pénzügyi következményei is lehetnek: az Európai Unió egyre inkább a gyorsabban haladó tagjelöltek felé csoportosítja át a regionális támogatásokat, így a megtorpant országok fokozatosan elveszíthetik hozzáférésüket egyes uniós forrásokhoz.
A Kaukázusban még kedvezőtlenebb a helyzet. Georgia csatlakozási folyamata a demokratikus visszalépések és az Oroszország felé történő külpolitikai közeledés miatt gyakorlatilag leállt. Marta Kos bővítésért felelős uniós biztos a múlt hónapban úgy fogalmazott: az ország „csak papíron tagjelölt”.
Örményország eközben – bár hivatalosan még nem tagjelölt – már mérlegeli az uniós csatlakozási kérelem benyújtását. Jereván az Azerbajdzsánnal folytatott konfliktus után igyekszik csökkenteni Oroszországtól való függőségét, és ennek részeként több lépést is tett az Európai Unió felé.
Brüsszel számára így egyre sürgetőbbé válik, hogy a bővítési ígéreteket kézzelfogható eredmények kövessék. A Bizottság által készülő csatlakozási ütemtervek ugyan felgyorsíthatják az élen járó országok felvételét, de közben tovább mélyíthetik a szakadékot azokkal az államokkal, amelyek évek óta várnak az előrelépésre.