A szavaiból azt veszem ki, hogy amiről ma szó van – gondolok a Magyar Gárda ügyre, vagy az úgynevezett szélsőjobboldal térnyerésére –, az csupán a felszín, s az igazi problémát nem ezek jelentik. Ön szerint miért nem az igazi kérdésekről szól a közbeszéd?

A felszínnel kapcsolatban nem lehet úgy tenni, mintha nem lenne. A miniszter úr (Draskovics Tibor) előadott egy javaslatsort, hogy hogyan lehet kezelni ezeket az ügyeket. Erre mondom, hogy csak akkor lehet eredményesen kezelni, ha átfogóan és az ide vezető mélyebb okok felderítésével foglalkozunk. A ’90-től bekövetkezett folyamatok tényleges feltárása nélkül csak felszíni kezelést lehet adni. Ez önmagában lehet fontos, de csak rövid távon hoz megoldást.

Tehát Ön szerint, ha a politikai elit felelősen viselkedne, akkor nem lenne tojás-, illetve térkődobálás.

Azt gondolom, hogy sokkal kisebb mértékben lenne jelen, sokkal inkább ott maradt volna, ahol volt; futballpályák mélyén, sötét kocsmák mélyén, s nem jelenik meg ennyire a nyilvánosság előtt. Ezért azt mondom, hogy ha meg kell akadályozni, akkor kevés az egyes konkrét szabályok módosítása, hogy pontosabban lehessen eljárni. Meg kell keresni azokat a tényezőket, amelyek ide vezettek, s azt gondolom, hogy ebben az MSZP-nek és a Fidesznek egyformán megvan a felelőssége.

Mit jelent ez a szemléletváltás? Személyeket kellene lecserélni más gondolkodású személyekre, vagy valahogy – például jogszabályokkal – rá kellene kényszeríteni a politikai elitet, hogy bizonyos dolgokat „ne akasszanak el”?

Nem vagyok én mindenható, hogy hozzászóljak a személycserékhez. Azt tudom, hogy ehhez legalább három dolog kell. Kell a politika és a gazdaság világos szétválasztása. Nem abban az értelemben, hogy egy politikus nem lehet gazdasági ember is egyúttal, de amíg politikus, addig a közpénzekkel semmilyen módon nem kerülhet kapcsolatba: sem mint pályázó, sem mint kedvezményezett – tehát nem terjedhet ki a vállalkozása a közpénzekre. A másik, hogy egyformán számon kérhető legyen mindenkitől a felelősség, beleértve a politikusokat is, s nem csak a parkolással, meg a közlekedéssel kapcsolatban. Harmadsorban, amiről eddig próbáltam beszélni, hogy olyan társadalmi folyamatokat szabad a politikának támogatni törvényes eszközökkel és feltételekkel, amelyek segítik ezt a tisztulást. Ezzel nyeri el értelmét a kérdés, hogy hol van a határa a személyes adatok védelmének, lehet-e, szabad-e korlátozni azt, hogy a közterületeket hatékonyan lehessen a rendőrségnek akár videórendszerrel, akár mással védeni. Ne lehessen arra hivatkozni, hogy személyes adatok sérülnek – csak azoké, akik vissza akarnak ezzel élni, s nem azoké, akik a törvényt tisztelik. Igen: azt gondolom, hogy törvényi és szemléletbeli változások kellenek. Én elvárok a politikától egyfajta szolidaritást, aki azonban nem tartja be a szabályokat, az ne várjon szolidaritást a társaitól.

Kiktől várja a szemléletváltást? Mikor kezdődhet el ez a folyamat?

A magyar politikai élet szereplőitől várom, mindenekelőtt az MSZP-től. Ha pedig sikeresek akarunk lenni 2010-ben, akkor ezt már az idén el kell kezdeni.

Azt említette, hogy az MSZP-nek nyerni kell. Ebből arra lehet következtetni, hogy ez a szemléletváltás csak az MSZP-től várható.

Ez mindenki részéről szükséges, mert „féloldalasan” semmit nem lehet elérni. Azonban én az MSZP mellett vagyok, nekik drukkolok. Nagyon szeretném, ha az MSZP lenne a kezdeményező, ha pedig sikeres akar lenni, akkor ezt az idén meg kell tenni.

Ennek fényében hogy értelmezendő az, hogy az MSZP-nek nyernie kell?

Én MSZP-s vagyok. Hiszek abban, hogy az a stratégia, amit az MSZP hosszútávon eltervezett – s nem a napi dolgokra gondolok – hasznos és eredményes. Ezért vagyok az MSZP mellett ’90 óta. Természetes módon azt mondom, hogy az MSZP-nek nyerni kell, hiszen elkötelezett vagyok az MSZP irányában. Azonban azt is tudom, hogy ha az MSZP nem változtat, akkor nem nyer.

Tehát nem a Fidesz démonizálásáról van szó.

Szó nincs arról, hogy összedől a világ, ha nem az MSZP nyer, ettől még nem gyorsul fel a globális felmelegedés, amitől sok barátom is tart. Arról beszélek, hogy én az MSZP-t támogatom, ezért a pártért dolgoztam, s dolgozom ma is. Ezért kell az MSZP-nek nyerni, de esélye csak akkor van, ha gyorsan változtat. Valamit azonban tisztázni kell: hogy mit jelent a győzelem. Én azt értem nyerés alatt, hogy országosan és helyi szinten az MSZP nélkül ne lehessen döntést hozni. A nyerés nem csak azt jelenti, hogy valakinek aktuálisan eggyel több mandátuma van a parlamentben. Érdemben kell tudni hatást gyakorolni a politikai folyamatokra. Ezt mondtam el Békés megyében is, ki is nevettek érte...

Van-e annak lehetősége, hogy az Ön szava meghallgatásra talál, s 2010-ig elindul egy ilyen folyamat? Azért is érdekes, mert 2009-ben európai parlamenti választások lesznek, azaz kampány lesz, 2010-ben pedig az országgyűlési és a helyhatósági választások.

Épp ezért mondtam, hogy 2008-ban kell ennek elkezdődnie. Nem tudom, hogy van-e esély. Abban bízom, hogy belátják a barátaim, hogy amit mondok, az nem önérdek-vezérelt. Az egészségügyi reform kapcsán is megszólaltam, akkor egy kicsit lassú volt az MSZP.,Most azt gondolom, hogy mára felismerte mindezt, és úgy alakítja az egészségügyet, ahogy egy évvel ezelőtt is kellett volna, népszavazás és minden egyéb nélkül. Megúszhattuk volna, nem? Ha akkor és ott hallgatnak rám, most több idő állna rendelkezésre gondolkodni. Pont azért mondtam, hogy nem akarok 2010-ben indulni, hogy amikor megszólalok, véletlenül se mondhassa senki, hogy csak a személyes érvényesülés vezérel. Aki le akarta egyszerűsíteni a dolgokat a párttársaim közül, azt mondta, hogy „csak azért beszél, hogy a népszerűségét növelje”. Így nincs szükség népszerűségre, nem? Nem hajt a népszerűség, s ezt nem lehet a politikában másként bebizonyítani, csak ha azt mondja az ember, hogy „rendben van, nem indulok többet”.

Ez az egyetlen indok, amiért 2010-ben nem indul?

Ez bőven elég, de van egy másodlagos is. Nem hiszek abban a vezetési módszerben, ahogy ma az MSZP-t Békés megyében vezetik. Igaz, azért helyben kéne, hogy mozogjak, nem országosan. Egyébként, ha országosan megváltozna a mentalitás, akkor biztos vagyok benne, hogy Békés megyében is új helyzet állna elő.

Tehát a fejétől bűzlik a hal?

Nem mondtam ilyet. Azt mondtam, hogy nagyon szeretném, ha az MSZP belátná, hogy változtatnia kell. Hiszek abban is, hogy ez abban az irányban kell, hogy megtörténjen, ahogy mondom.

Ha megtörténik a szemléletváltás…

Akkor lesz egy nagyon erős, egészséges, új mentalitású MSZP az országban, és én egy nagyon boldog ember leszek.

Én Ön visszatér akkor? Mondjuk 2014-ben.

Tudja már, milyen öreg leszek 2014-ben?

Az egy dolog…

Szoktam mondani a barátaimnak, hogy nem véletlenül találták ki ebben a világban a nyugdíjkorhatárt. Nem attól függ az MSZP, hogy néhány ember – akár én, akár nálam százszor fontosabb ember – ott van-e. A fontos az, hogy azt a mentalitást kell a pártnak magáévá tenni, amelyik érzékeny, átlátható, egyértelmű válaszokat ad, nem taktikázik, és világosan el mer határolódni minden visszaéléstől. Ha van egy ilyen MSZP, az sikeres, ha az MSZP sikeres, akkor én nyugodt vagyok, a társadalom számára pedig szerintem mindez hasznos.

Mi vár Magyarországra, ha a jelenlegi helyzet marad?

Magyarországra akkor egy Fidesz vezette kormányzás vár.

Ami probléma az ország szempontjából?

Az előbb mondtam, hogy a nyerés alatt azt értettem – már 2006-ban is, s ebből volt súlyos vitám Békés megyében –, ha az MSZP nélkül nem lehet fontos döntéseket hozni.

Ezért gondolom, hogy attól, hogy Fidesz-kormány van, még lehet beleszólása az MSZP-nek az ország dolgaiba.

Ha a helyi önkormányzatokban nincs abszolút többsége a Fidesznek, akkor tompítani lehet azokat az őrületeket, amik helyi szinten történnek. Az MSZP elsődleges feladata, hogy meghatározó parlamenti erőként legalább 40% képviselővel rendelkezzen. Az már ráadás, ha azt is megadja a sors, hogy egy kifejezetten jó politizálás eredményeképpen – s ehhez tényleg nagyon nagyot kell alkotni – többséget is tudunk szerezni. Egyébként meg kormányozzon a Fidesz, figyelni arra kell, hogy egyetlen politikai erő – beleértve az MSZP-t is – ne szerezzen abszolút többséget, mert az semmi jóra nem vezet. Arra vezethetne, hogy a kormánypárt elindulhatna kontroll nélkül, vakon előre, amiből csak baj lehet.

Ha a 2010-es győztesnek – bármelyik párt is lesz az – nincs meg a kétharmada, akkor az ellenzéknek lesz beleszólása a parlamenti munkába.

Így van, s lesz beleszólása abba, hogy Magyarországot stabilan, alkotmányos kereteken belül lehessen kormányozni, legyen a kormányzásnak megfelelő többsége, de ne tehessen akármit. Nem jó egy országnak olyan politikai erő, amely korlátlan politikai hatalommal bír.

Tehát Magyarország számára nem az lenne a probléma, ha Fidesz-kormány alakul, hanem az, ha bármelyik erő kétharmadot szerez a parlamentben.

Így van. Ezzel együtt én azért drukkolok, hogy az MSZP legyen az, akinek 51%-a lesz, de nem tartom tragédiának, ha nem az MSZP kormányoz. Az súlyos következménnyel járna, ha bármelyik politikai erő kontroll nélküli, kétharmados többséget szerezne. ’90-ben úgy döntöttünk sokan – én reformkörösként – hogy olyan politikai berendezkedés kell, amelyikben van korrekciós képesség. Erőszak nélkül, folyamatosan, választások útján lehessen korrigálni a folyamatokat: ez csak akkor lehet, ha nincs senkinek kétharmada. Beleértve az MSZP-t is.