2024. március 29. - Auguszta

Szeparatisták veszélyeztetik a pekingi Olimpiát?

A 2008-as pekingi olimpia nem csak Tibet megszállására irányította rá a figyelmet. Az attól északra eső Hszincsiang tartományt éppúgy megszállva tartja Peking, mint a dalai láma otthonát. Ha békés buddhisták lennének, és nem muzulmánok, akik néha visszalő
2008. március 13. csütörtök 11:59 - Tálos Lőrinc

Olajat találtak de nem ereszt

A kínai, birodalmi nacionalizmuson túl, a gazdasági törekvések állnak az ujgur őslakosság számarányának államilag szorgalmazott csökkentése mögött. A Szovjetunió összeomlása óta élénk verseny indult a Közép-Ázsia – és főleg annak erőforrásai – feletti ellenőrzésért. A feltörekvő Kína földrajzilag is kedvező helyzetben lehet, csak „Kína kapuja” a régi selyemút keleti oázisvárosainak környéke elszakadáson gondolkodó nemzetiségi terület ma is. A szeparatizmus elsősorban Kína elnyomó politikájára adott válasz, mégis túloznánk, ha úgy tennénk, mintha a világ érdeklődésétől érintetlen, magányos függetlenségi harc lenne a szabad Ujgurisztánért kibontakozó mozgalom tevékenysége. A világot persze nem az emberi jogok érdeklik. Közép-Ázsia felett Oroszország épp úgy igyekszik megőrizni a befolyását, ahogy a nyugat és Kína is igyekszik betörni az egyelőre az iszlám fundamentalizmus térnyerésének kedvező hatalmi vákuumba. A Türkmenisztáni kőolaj és földgáz jelenleg Oroszország felé tartó csőhálózaton hagyja el az országot, de már megjelentek az alternatív útvonalak is. Az USA hatalmi érdekeit a dél felé, afganisztáni és pakisztáni útvonalon, Kínának a keleti irányban, Hszincsinagon keresztül haladó vezeték az érdeke. Utóbbi megoldás a Newsweek szerint igen komoly fenyegetést jelent a Gazprom térségbeli monopóliumára. Kína energiahordozó igénye óriási, a csöveket ugyan egészen a Sárga-tenger partjáig tervezik lefektetni, de az elemzők szerint még azelőtt elfogyna belőle a nafta és a földgáz, mielőtt Csingtaoban, vagy Sanghajban tankerekre, és a világpiacra kerülhetne. A harmadikként megjelenő – és a nyugatra tartó csővezetéket pártoló – Törökország a pántörök nacionalizmust is igyekszik kihasználni a harcban, amolyan turánista alapon. Gurbanguly Berdimukhammedov türkmén elnök, a tükmenbasi utódja kétkulacsos politikát játszik. Ugyan tavaly májusban – Nurszultan Nazarbajevvel együtt – megállapodást kötött Putyinnal a Kaszpi-tenger melletti gázvezeték újjáépítéséről, nem vette le a napirendről a Transzkaszpi gázvezeték építésének tervét sem, amely Oroszországot elkerülve juttatná európai piacokra a türkmén földgázt. E terv szerint a Kaszpi-tenger alatt Azerbajdzsánon, majd a Baku-Tbiliszi-Erzerum vezetéken át Törökországba és onnan tovább, a Nabucco vezetéken keresztül jutna a türkmén földgáz Európába. Ebben az esetben már korántsem lenne olyan csekély mennyiségű a Nabuccón keresztül érkező földgáz, ahogyan azt a Gyurcsányhű hazai média igyekszik beállítani. Amennyiben megépül a Transzkaszpi vezeték, és a Nabucco vezetékbe nem csak iráni és azeri földgáz kerül, akár a Gazprom is térdre kényszerülhet.

Az Ujgurisztáni Népfront, az Ujgurisztán Népe Front, és az Ujgurisztáni Nemzeti Front Elit Öngyilkos Alakulata

Az ujgur függetlenségiek a térség hatalmi átrendeződése után aktivizálták magukat, élükön az Alma-Atában élő, Mukliszi Juszupbekkel. Első lépésként a területükön végzett kínai atomkísérletek ellen emelték fel a hangjukat. 1993. március 15-én jött létre az Ujgurisztán Felszabadítási Frontja nevű szervezet, ami azóta is fegyveres harcot folytat a pekingi hatóságok ellen, elsősorban rendőrörsöket támadnak meg. Az 1994-es Sanghaji Egyezményben Oroszország, Kazahsztán és Kirgizisztán elismerték Kína nyugati határát. A mérsékelt ujgur függetlenségiek 1998. május 10-én Megszülettünk! jelszóval demonstrációt tartottak a sterilizációs- és abortuszprogram ellen. A hatóságok szétverték a megmozdulást, szervezőjét, Rabpidzsan Hadzsint kivégezték. A szakadárok a szomszédos Kirgizisztánban és Kazahsztánban is működnek, merényleteket hajtanak végre Kína térségbeli érdekeltségei ellen. 2003-ban egy a kazah határhoz közelfekvő városban harminc ujgur aktivista kivégzése miatti tiltakozás torkollott – a kínai források szerint – hetven halálos áldozatot követelő zavargásba. A Kelet-Turkesztáni Iszlám Mozgalom (ETIM) nevű szervezet baráti kapcsolatokat ápol az iszlám fundamentalistákkal és a tálibokkal, harcosaikat afganisztáni-pakisztáni kiképzőtáborokban iskoláztatja. Az Egyesült Államok 2001. szeptember 11. után felvette a szervezetet a terrorista csoportok listájára. Az Afganisztán elleni katonai akciók után az Iszlám Mozgalom több, kínai állampolgárságú tagja került hadifogságba. A szervezet vezetőjét, Hasszán Mahszumot más néven Abu-Muhammad al-Turkesztánit 2003-ban ölték meg Afganisztánban. Peking szerint 1995 és 2005 között a muszlim szeparatisták 260 támadást hajtottak végre, ami 160 halálos áldozatot követelt. Tavaly januárban a kínai rendőrség a Pamír térségében felszámolta az úgy nevezett Fekete Völgy Kiképzőközpontot ahol gránátokat, bombát és robbanóanyagot találtak, tizennyolc embert megöltek, tizenhetet elfogtak, közülük ötöt halálra ítéltek. Ennek a csoportnak a tevékenységét használja fel Kína arra, hogy valamennyi ujgur politikai mozgalmat a „terrorizmus elleni harc” leple alatt üldözhesse. Az ujgur helyzet pekingi tálalása természetesen sántít. A függetlenségi mozgalomnak csak egy apró szelete a szélsőséges iszlám terrorizmus, kialakulásában nem elhanyagolható Peking elnyomó politikája. Szemernyi kétségünk nem lehet afelől, hogy a nacionalista és demokratikus bázisú függetlenségiekkel sem bánnak másképpen, ahogy a kényszersterilizációt és abortuszt sem lehet a terrorizmus elharapódzásával indokolni. Március 7-én terrortámadást hiúsítottak meg a hatóságok egy Hszincsiang fővárosából, Urumcsiból Pekingbe tartó légijáraton. A terület pártvezetője úgy nyilatkozott, bebizonyosodott, hogy a terrorszervezet a pekingi olimpia megzavarására készül.

Behálózzák Kelet-Turkesztánt
Kínában augusztusban új földgázvezeték építését kezdik meg az északnyugati Hszincsiang térségéből a keleti Kuangtung ipari körzete felé. Az összekötő vezetékekkel együtt várhatóan 13 milliárd dollárba kerülő beruházás a terv szerint 2010-re készül el, és a vezetők évi 30 milliárd köbméter földgázt szállíthat majd 6500 kilométer távolságba, jelentette a Shanghai Securities News pénteken. A beruházó a China National Petroleum Corp. (CNPC), a legnagyobb kínai kőolaj- és földgáztermelő vállalat, és bizonyára betérsul a Sinopec csoport is, a legnagyobb kínai olajfeldolgozó cég. Az új vezeték nagyrészt a már meglévő csővezeték mellett halad majd Kanszu tartományig, és ott délnek fordul. Kuangtungot, az egyik legnagyobb kínai ipari központot jelenleg cseppfolyósított földgáz importjával látják el, egy újonnan nyitott kikötőből. Kezdetben hazai termelésű földgázt töltenek a vezetékbe, de összekapcsolható lesz egy tervezett, évente szintén 30 milliárd köbméteres kapacitású, Kazahsztánból induló vezetékkel is. Oroszországban szintén terveznek földgázvezetékeket Kína felé, de a tárgyalásokat egyelőre feltartják az árviták: Kínában a földgáz árát a világpiaci szint alatt tartják.
Forrás: MTI

Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Külföld témában
Mit várhatunk Joe Biden elnökségétől?
Visszatér a józan ész a Fehér Házba
Újra jön a neoliberalizmus
Semmi nem változik
Biden megbuktatja az európai féldemokráciákat
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását