2024. április 23. - Béla

Törököt fogtam, de mattot adott

Kempelen Farkast mindenki a sakkozó török feltalálójaként ismeri, pedig sokrétűbb ember volt a róla kialakult, zsenialitását cirkuszi mutatványra pazarló kalandor magyar képénél. Jellegzetes alakja volt a felvilágosodás korának, végül politikai vonzalmai
2008. január 27. vasárnap 07:24 - Tálos Lőrinc
A világhírű magyar

Wolfgang von Kempelen Pozsonyban született 1734 január 23-án, édesapja Engelbert Kempelen ír bevándorló volt, édesanyja Spindler Anna jómódú pozsonyi család sarja, ha akarom német, ha akarom magyar de leginkább mindkettő. A magyarországi városok német eredetű családjai ez idő tájt kétnyelvűek voltak, gyakoriak voltak a vegyes házasságok. Amíg követendő mintái a bécsi német polgárság és a magyar nemesség egyszerre voltak, patriotizmusukban, identitásukban az ország és király erősebben hatott a származásnál vagy az anyanyelvnél. Említett városi, polgári réteg élenjáró volt az elmagyarosodásban, akár a magyarok egy speciális, német eredetű urbánus népcsoportjának is tekinthetjük őket. Olyannak ami jótékonyan hatott az addig kizárólagosan nemesemberekből álló magyar intelligenciára.

A felvilágosult technokrata köztisztviselő

Tanulmányait szülővárosában, Győrben, Bécsben és Rómában végezte. Jogot, filozófiát, matematikát és fizikát tanult. Tisztviselőként helyezkedett el a bécsi udvarnál, tevékenysége az infrastrukturális és más modernizációs beruházások koordinálására terjedt ki. Részt vett a bácskai területek betelepítésében rábeszélte a hatása alatt álló Mária Teréziát a déli határőrvidéknek a Magyar Királysághoz csatolására. Felügyelte a sóbányákat és kamarákat, megtervezte a pozsonyi és a budai vár vízellátását és a schönbrunn-i kastély szökőkútjait. Megépíttette a pozsonyi hajóhidat. Kapcsolatban állt James Wattal, lényegében párhuzamosan fedezték fel a gőzgépet, kölcsönösen tökéletesítették a másik szerkezetét, ember ki nem bogozza melyikük volt az első. Kempelen találta fel a gőzturbina ősét. Saját gőzgépeit a Ferenc csatorna építésénél alkalmazták. Foglalkozott a Száva és az Adria közé építendő csatorna munkálatainál is. Tégla és selyemgyárat, mintagazdaságot létesített.

A polihisztor

Budára költöztette a nagyszombati egyetemet, rendszerezte annak könyvtárát, megszerezte a kor legjobb nyelvészeti, természettudományos és műszaki könyveit. Átépítette a budai karmelita kolostort a későbbi Várszínházzá, maga tervezte az első díszleteket, a zsinórpadlást és figyelt az akusztikára, 1800-ban Beethoven is koncertet adott itt. Maga verseket és színdarabokat írt, kedvelte a festést, a rézmetszést és a műrajzot, a Bécsi Művészeti akadémia tagja volt. Legismertebb színpadi műve a Perszeusz és Androméda. Színdarabjai zenéjét maga szerezte. Szabadkőművesként a jótékonykodást sem hanyagolta, támogatta a Pozsony környéki szegényeket, több találmánya a fogyatékkal élők megsegítésére készült.

A feltaláló

Legjelentősebb találmánya – ha a vitatható gőzgépet nem számítjuk – a beszélőgép. Igaz, nem technikai újdonsága, hanem a modern fonetikára gyakorolt hatása miatt. Kemplen az emberi beszéd mechanizmusát kutatva szerkesztette az elméletét alátámasztó műszervet. A szerkezet a a beszélőszervek működését utánozta. A tüdőt fújtató, a hangszálakat sípnyelvek, a száj és orrüreget tölcsér helyettesítette. Tulajdonképpen az első emberi szervezetet utánzó robot, vagy inkább robotrész volt. A robotika megszállottjai – akiknél mindig van egy rongyosra olvasott Asimov kötet – ezért és a csalás szinonimájává vált sakkozó török miatt tekintik úttörőjüknek. A német nyelvben a getürkt kifejezés annyit tesz: kamu. Megállapításairól írt könyve Az emberi beszéd mechanizmusa, valamint a szerző beszélőgépének leírása (Mechanismus der menschlichen Sprache nebst der Beschreibung seiner sprechenden Maschine) 1791-ben, Bécsben németül és franciául jelent meg. Munkája megírásához alapos nyelvtudományi, fizikai, fiziológiai és anatómiai ismereteket szerzett. Megállapította pl. a magán- és a mássalhangzók képzése közti különbséget, felismerte a kemény és lágy mássalhangzók eltérését, őt tartják az első modern logopédusnak. Tökéletesítette a nyomdai szedés technikáját, feltalálta a dombornyomást a nem látóknak és írógépet készített Paradis Teréz, vak bécsi zongoraművésznő részére.

Az illuzionista

A „sakkozó törököt” Mária Terézia szórakoztatására szerkesztette a többre hívatott műszaki zseni. A törökös ruházatú bábú egy 1,5 méter széles, 95 cm magas és 90 cm mély, sakkasztalként funkcionáló, kis ajtókkal ellátott ládán ült. A feltaláló ugyan rendszeresen kinyitotta a produkció elején az ajtókat – így lehetett szemrevételezni a bent forgó fogaskereket, és súlyokat, erőátviteli rendszereket, de sosem egyszerre. A mai napig folytatnak találgatások, hogy ki ült a ládában. Törpéről, politikai okokból bujkáló – afféle proto-dekabrista – orosz arisztokratáról szólnak a megfejtések, de olyan verzióval is találkozni, hogy több híres sakkozó is megfordult a török bendőjében. A török híréhez hozzájárult, hogy kitűnően sakkozott, játszmái többségét meg is nyerte. Kempelen végigturnézta vele Európa udvarait, megmérkőzött II. Frigyes porosz királlyal és Napóleonnal is, akivel 1809-ben találkozott. A történet szerint a császár tesztelni akarta a gépet, és egymás után kétszer is szabálytalankodott. A török, pontosabban a benne megbúvó játékos először visszahelyezte a figurát, másodjára viszont lesöpörte az állást, ami roppant imponált a hasonlóan öntudatos és erőszakos francia császárnak. Mária Terézia kegyeltjétől népszerűsége és szolgálata ellenére I. Ferenc megvonta járadékait. Azt rebesgetik azért, mert szabadkőműves testvérként, kora felvilágosult, racionalista gondolkodójaként támogatta a francia forradalom eszméit és a jakobinusokat. Lehet, valóban politikai menekülteket rejtegetett a törökben. 1804-ben, elszegényedve, a világ által cirkuszi csalónak tartva távozott az élők sorából. A sors úgy hozta, az utókor emlékezetében legtovább élő találmánya az unatkozó rizsporos parókás urak és hölgyek kedvére készült gyermeteg játék lett. Az embereket mindig jobban érdekli a cirkusz, mint a tudomány és annyit értett abból, hogy a technika elveheti a munkáját. Mint egy török vendégmunkás.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Tudomány témában
Ön szerint mi okozta a koronavírust?
Egyszerű véletlen
Az állatok és emberek közt megnövekedett találkozásszám
Kína terjesztette gazdasági előnyökért
Trump áll mögötte
Nem tudom, de nem lehet véletlen
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását