A házelnök szerint nagy változtatásokat csak úgy lehet véghezvinni egy országban, ha abban a társadalom is partner, ellenére ezt nem lehet megtenni.

Arra a kérdésre, hogy a társadalom ellenére zajlanak-e a változások, azt válaszolta: ha ezt az emberek nem így éreznék, akkor nem 15 százalékon lenne az MSZP, hanem minimum harmincon.

"Attól féltem saját magunkat, hogyha ezt a stílust folytatjuk tovább, akkor a vége az lesz, hogy beleég a társadalomba, hogy velünk nem szabad folytatni" - vélekedett a szocialista politikus.

Szili Katalin zsákutcának nevezte, ha abba a hibába esnek, hogy küldetéstudattól vezérelve próbálják meg rákényszeríteni a társadalomra változásokat, mondván, hogy a modernizációt, a reformpártiságot csak ezzel tudják mutatni.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy változtatni kell, a reformok kellenek, de meg kell találni azokat a baloldali értékeket, amelyek mentén az ezekkel járó áldoztok meghozhatók.

A házelnök fontos kérdésnek tartja, hogyan fogják visszaszerezni a társadalom bizalmát. Elfogadják-e majd tőlünk a jót, ha beérnek a reformfolyamatok? - tette fel a kérdést. Példaként 1998-at említette, amikor hiába volt már eredménye a változtatásoknak, a társadalom többsége ezt mégsem fogadta el.

Szili Katalin sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy néha az MSZP is "belecsúszik a populizmusba". Erre - mint mondta - jó példa a népszavazási kezdeményezés.

Úgy fogalmazott: a népszavazás - amelyre valószínűleg már csak jövőre kerülhet sor - "meg fogja rengetni a belpolitikát".

Hozzátette: a beérkező nevetséges népszavazási kérdések, az íratlan, és az írott szabályok felrúgása miatt az emberek meg fogják büntetni a politikusokat. Felhívta a figyelmet arra, hogy mostani adatok szerint a választók 40 százaléka nem menne el szavazni.