Az 1956-os forradalom idején játszódó film, amelyet jövő szerdán mutatnak be az Uránia Nemzeti Filmszínházban, egyrészt a rendező visszaemlékezéseire, másrészt fikcióra épül - írta Chernel Erika a távirati irodához eljuttatott összegzésben.
Az ismertető szerint a történet 1956. október 23-án kezdődik és 1956. november 4-én ér véget. Juli, Totya és Gábor furcsa szerelmi háromszöge fordulatosan alakul a mozgalmas napokban.
Pesterzsébeti fiatalok egy csoportja a Határ út menti grundon focizik, ekkor hozza Juli, a kalauzlány a hírt, hogy a városban tüntetés van. A srácokat nem érdekli a dolog, egyedül Gábor tart Julival, akivel azután együtt sodródnak a forradalmi eseményekbe.
A bevonuló oroszok hajnalban a "kíváncsiskodó" fiúkra lőnek, akik akkor úgy döntenek, bemennek a városba és bekapcsolódnak a harcokba. Totya vezetésével szinte játszi könnyedséggel szereznek fegyvert, amit a Nap utcai mozi mögötti udvaron ki is próbálnak, majd a mozi körül barikádot építenek.
Noha csak kézifegyvereik és benzines palackjaik vannak, eredményesen veszik fel a harcot a benyomuló szovjet harckocsikkal. Esténként rock and rollt hallgatnak a Szabad Európán, szól Bill Haley, Little Richard és Elvis Presley.
Bázisukat a békésebb napokban sem hagyják el: a mozi gépésze, Dezső úr filmeket vetít nekik, ők pedig terveket szőnek a jövőről. Átértékelődnek bennük az olyan fogalmak, mint barátság, szerelem, hazaszeretet.
November 4-én a fiatalok bátran szállnak szembe a nagy túlerővel visszatérő szovjet csapatokkal.
A film női főszereplőjét Gáspár Kata alakítja, Totyát Czecző Sándor, Gábort pedig Bárnai Péter. A forgatókönyvet Szomjas György mellett Heller Gábor és Kertész Ákos jegyzi, az operatőr Grunwalsky Ferenc.
Szomjas György 1968-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1969 és 1973 között a Balázs Béla Filmstúdió vezetőségének tagja volt. A hatvanas évek végén több rövidfilmet készített. 1968-tól asszisztensként, majd 1970-től rendezőként dolgozott a MAFILM-nél, illetve a Hunnia Filmstúdiónál. 1998-tól 2002-ig a Goëss Film, osztrák-magyar vegyesvállalat művészeti vezetőjeként tevékenykedett. A Magyar Filmművészek Szövetségének főtitkára.
1988-ban Balázs Béla-díjjal tüntették ki, 1996-ban kiváló művész lett, 2005-ben pedig megkapta a Kossuth-díjat. 1998-tól az Európai Filmakadémia tagja.
Játékfilmjei: Talpuk alatt fütyül a szél (1976), Rosszemberek (1978), Kopaszkutya (1981), Könnyű testi sértés (1983), Falfúró (1985), Mr. Universe (1987), Könnyű vér (1989), Roncsfilm (1991), Csókkal és körömmel (1994), Gengszterfilm (1998-99), Vagabond (2002), A Nap utcai fiúk (2007).
