Felmérés a helyi életminőségről

Az ország öt nagyvárosában kezdi el a helyi életminőségről szóló kutatásait szeptemberben a Szonda Ipsos. Először Budapesten, Győrben, Pécsen, Szegeden és Debrecenben, majd ősztől várhatóan valamennyi megyeszékhelyen azt fogják vizsgálni, hogy az ott élők hogyan vélekednek a városi közszolgáltatásokról. Ebbe beletartozik például a víz-, gáz és áramellátás, az egészségügyi és szociális ellátórendszer, a tömegközlekedés, a köztisztaság, valamint a kulturális, sportolási lehetőségek is.

A gazdasági szektorban már elterjedt szolgáltatásminőség-mérésekre azért van szükség, mert az önkormányzatok tevékenységének hatásait az emberek sokkal kézzelfoghatóbban élik meg, mint például a kormányzati intézkedésekét. Az is egyre világosabb nekik, hogy a közintézmények tevékenysége nem egyszerűen ellátás, hanem a lakosság pénzéből finanszírozott és számonkérhető minőségű szolgáltatás. A kutatás célja éppen ezért az, hogy rámutasson az önkormányzati hatáskörbe tartozó közszolgáltatások gyenge pontjaira, és abban segítse a városvezetést, hogy tudatosabban tervezhesse meg a fejlesztéseket - mondta a Független Hírügynökségnek Lakatos Zoltán, a Szonda Ipsos vezető kutatója.

A cég májusban már végzett egy kutatást a helyi életminőségről Budapesten. Eszerint a megkérdezettek mindössze 3 százaléka érzi úgy, hogy a budapesti élet irigylésre méltóan jó, nagyjából 30 százalék szerint jó, 40 százalék szerint nem jó, a válaszadók 8 százaléka szerint pedig egyenesen borzalmas Budapesten élni. Mindemellett tíz emberből kilenc úgy gondolja, hogy a fővárosi életminőség nem javult az elmúlt időszakban - derül ki a felmérésből.

A kutatás eredményei szerint a budapestiek szinte egyöntetűen jónak találták a kommunális szolgáltatásokat, a víz-, gáz és áramellátást, a közbiztonságot, valamint a kulturális kínálatot és a sportolási lehetőségeket. A megkérdezettek ugyanakkor kevésbé voltak elégedettek az egészségügyi ellátórendszerrel, a tömegközlekedéssel, a köztisztasággal és a levegő tisztaságával. Az eredmények azt jelzik, hogy a budapestiek életminősége ezeken a területeken javítható, vagyis a városfejlesztési koncepciókban ezeknek kell a legnagyobb hangsúlyt és erőforrást kapniuk. A gyakorlatba ültetést azonban jelentősen megnehezíti Budapest adminisztratív tagoltsága, vagyis hogy a 23 kerület szinte önálló városként működik a fővárosban - tette hozzá a szakember.