2021. december 6. - Miklós
Küldő neve: Címzett neve:
Küldő e-mail: Címzett e-mail:
Üzenet (opcionális):

Soha nem ér véget a vészhelyzet?

Avagy sörözni és meccset nézni nagy tömegben is szabad, tüntetni azonban még biztonságosan is tilos. Az alábbiakban közöljük az Eötvös Károly Intézet álláspontját.
2021. május 4. kedd 14:13 - HírExtra

Miközben a kormány a Parlament asszisztálásával hatalmas mértékű közvagyon „eltüntetéséről”, azaz vagyonkezelő alapítványokhoz való kiszervezéséről döntött, és tovább faragta az egyre szűkülő egyetemi autonómiát, április 20-án benyújtotta azt a törvényjavaslatot is, amely a rendkívüli jogrend sokadik meghosszabbításával további hosszú hónapokra fenntartaná a rendeleti kormányzás lehetőségét. 

A rendkívüli jogrend formálisan 2020 nyarán megszűnt, de a járványadatok romlására hivatkozással a kormány novemberben újra kihirdette a veszélyhelyzetet. Menetrendszerűen érkezett is az újabb, második Felhatalmazási Törvény, amelyben az Országgyűlés ismét egyetlen aktussal – így az Alaptörvény szövegével ellentétes módon – jóváhagyta a már kibocsátott és a jövőben kibocsátani tervezett kormányrendeleteket és azok hatályának meghosszabbítását, a második alkalommál immár nem korlátlan időre, hanem „csak” 90 napra. 

A tavaszi, korlátlan idejű parlamenti felhatalmazást, amely nemcsak a határidőt, hanem a cselekvési lehetőséget illetően is érdemi korlátok nélküli jogalkotási mozgásteret biztosított a kormány számára, komoly nemzetközi kritikák érték.  Így ősszel a Fidesz-KDNP már nyugodtan hivatkozhatott arra, hogy az újabb veszélyhelyzeti rendeletalkotási felhatalmazás határozott időre szól, ami jelentősen megköti a kormány kezét. A második, novemberi Felhatalmazási Törvény ugyan időben formálisan behatárolta a kormány cselekvési lehetőségét, tartalmi értelemben újra rendkívül széles hatalmat biztosított a végrehajtó hatalom számára.

A második felhatalmazást a rendkívüli jogrend fenntartásának indokoltságára hivatkozással az Országgyűlés 2021 februárjában újabb 90 nappal meghosszabbította: a „2021. évi őszi országgyűlési ülésszak első ülésnapját követő 15. napig” fenntartja a veszélyhelyzeti kormányrendeletek hatályát.

Miért is probléma mindez? 

Az elmúlt bő egy évben megtanulhattuk, hogy a Fidesz-KDNP kormány a rendkívüli jogrendet elsősorban nem a járvány elleni védekezésre, hanem saját hatalmának megerősítésére használja. Ezt mutatja, hogy döntések sora született, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül a járványkezeléshez, hanem a politikai ellenzék hatékony működésének akadályozását, a politikai és civil ellenőrzés különböző formáinak elfojtását, valamint a nem kormánybarát csoportok emberi jogainak indokolatlan korlátozását szolgálják. 

A veszélyhelyzeti rendeletek között találjuk azt az intézkedést, amely (1) indokolatlanul hosszú, kétszer 45 napos határidőhöz köti a közérdekű adatok kiadását, jelentősen csökkenti a helyi önkormányzatok működéséhez szükséges forrásokat, a tanév felfüggesztésével fenyegeti a „modellváltásnak” ellenálló egyetemek hallgatóit.

A veszélyhelyzetre hivatkozással kiadott rendelet tiltja mindenfajta gyűlés megtartását. A Felhatalmazási Törvények pedig maguk rendelkeznek arról, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt nem lehet népszavazást kezdeményezni vagy időközi választást tartani. Mindaddig tehát, amíg a kormány fenntartja a veszélyhelyzetet, szüneteltetheti a politikai jogok gyakorlását. 

Mindez pedig kiegészül a szólásszabadság korlátozásával is, ugyanis éppen rendkívüli jogrend idején alkalmazandó a rémhírterjesztés új tényállása, amely akár ötévi szabadságvesztéssel is fenyegeti az a személyt, aki „valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa”. Ez utóbbi tényállás, ahogy arra már sokan rámutattak, alkalmas arra, hogy korlátozza a szabad információáramlást, elnémítsa a kormányzattal szemben kritikus hangokat, öncenzúrára vagy óvatosságra kényszerítse az újságírókat és magánszemélyeket. Így pedig maga a büntetőjogi fenyegetés akadályozhatja a hatékony járványügyi védekezést.

Ha tehát szeptember végéig marad a veszélyhelyzet, számolhatunk azzal, hogy demonstrációt tartani továbbra sem szabad, miközben tömegek élvezhetik egymás társaságát a kocsmák teraszán vagy a stadionok lelátóján, akár mások életét is veszélyeztetve a vírus terjesztésével és egy újabb hullám kirobbantásával.

A 2010 után bekövetkező közjogi fordulat leírására számos fogalmat használtak már, egyesek szerint a mai magyar politikai rendszer az autokratikus legalizmus megnyilvánulása. Ahogyan ezt Mészáros Gábor is megállapítja az Élet és Irodalomban: a Fidesz-KDNP már a látszatra sem ad: az önkényes kormányzati döntésekhez már formális jogi alapot sem kreál; az autoriter rendszer kiépítését, ha kell, a jog teljes kiiktatásával folytatja.

Forrás: ekint.org
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Belföld témában
Ön megbuktatná a Fidesz-kormányt?
Igen
Nem
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását