Bár Egyiptomban Mubarak lemondott, átadta a hatalmat a hadseregnek, felfüggesztették az alkotmányt és a parlament működését is, ezzel még nem oldódtak meg az ország problémái. Nógrádi György biztonságpolitikai szakértővel elemeztünk.
2011. február 14. hétfő 17:51 - Tóbiás Gábor
Mubarak lemondott, a hadseregnek adta át a vezetést. Felfüggesztették az alkotmányt, feloszlatták a parlamentet. Mi jöhet még?
Az egyiptomi kormánypárt két és félmillió munkahely felett rendelkezik, ami elképesztően nagy szám. A gazdaság és a hadsereg nagymértékben összefonódott - ahogy bárhol ebben a térségben. Gyakorlatilag a tábornoki garnitúra kulcspozíciókat foglal el az egyiptomi gazdaságban. Mubarak megbukott azzal az elvével, hogy először rendet csinál, majd demokráciát, mert a rendet megcsinálta, viszont a demokráciát nem.
Mubarak elment, de eddig ez volt az egyetlen személycsere. A demokratikus változást a hadsereg ugyan meghirdette, de ez nehéz és rendkívül hosszú út. A tábornokok nem tudják, hogy mit tegyenek. A szakértői kormány létrehozása pedig szörnyen nehéz dolog, ráadásul a kulcspozíciókat a tábornokok jövőben is meg akarják tartani. Nincs a vezetésnek kidolgozott menetrendje. A hadseregnek nem célja a plurális rendszer kialakítása. Tantawi, a jelenlegi vezető (volt honvédelmi miniszter)sem fiatal már és a hadseregnek nincs politikai tapasztalata.
Milyen nyomás érkezik külföldről?
Óriási külső nyomás nehezedik Egyiptomra, hogy miként tartsa meg a Mubarak által megkötött szerződéseket, főleg a 1979-es, Izraellel kötött szerződést. Izrael nincs felkészülve egy háborúra és az izraeli hadsereg nincs "telepítve" az egyiptomi határokra. Egyiptom sincs fölkészülve.
Viszont könnyen kialakulhat egy új helyzet. Az USA vezérkari főnöke a legnagyobb titokban Izraelbe ment, hogy egyeztessen az amerikai, izraeli együttműködésről.
Az egyiptomi nemzetnek igazán egy dolog fontos: a megélhetés. Néhány napja megindult a menekültáradat Európába, óriási az illegális migráció, elsősorban Tunéziából. A kérdés az, hogy mi lesz holnap Egyiptomból.
Elképzelhető, hogy lesznek szabad választások?
Maróth Miklós professzor mondott egy mondatot erre, amiben minden benne van:
"nem az számít ki szavaz, hanem hogy ki számolja a szavazatokat." A történelem folyamán ebben a térségben szabad választás soha nem volt. Minden kétséges, a jövőben bármi megtörténhet, de annak az ellenkezője is.
A térségre milyen hatással lehetnek az egyiptomi események?
Az arab világban Egyiptom nagyon fontos szerepet játszik a nagysága, fekvése, és a hadsereg mérete miatt. Egyiptom volt, van és lesz. Ha bármi történik ott, az továbbgyűrűzik a térségben. Ha a hadsereg veszi kézbe az irányítást, az is kivetülhet a térségre, de ha a civilek jutnak nagyon komoly pozícióhoz, akkor az is.
Elképzelhető, hogy egy olyan rendszer alakul ki Egyiptomban, ami Törökországban jellemző?
Azt mondják, hogy a Muzulmán Testvériség a török rendszert próbálja megvalósítani: a hadsereget kicsit hátrébb akarják szorítani és a világi rendszert pedig kis mértékben fölcserélnék egy vallási rendszerrel.
Ráadásul komoly támogatás jön Irán részéről, azért hogy a világi rendszert hátrébb szorítsák Egyiptomban. A térségben jelenleg létezik egy síita együttműködés, ennek a vezetője Irán és Törökország. Emellett van egy szunnita összefogás: ennek a vezetője Szaud Arábia és Egyiptom.
Mikorra várható, hogy rendeződik a helyzet?
Ezt nem lehet megmondani. Annyit tudunk előre, hogy néhány hónapon belül le fogják osztani a lapokat, de hogy ezek a lapok kinek a kezébe kerülnek, az megmondhatatlan. A legfonosabb, amit szem előtt kell tartaniuk, hogy
az élelmiszerek ne dráguljanak tovább, mert a lakosságot ez zavarja, utcára is mentek maiatt. Az összes többi dolgot meg lehet magyarázni nekik.
Nógrádi az egyiptomi alkotmány felfüggesztéséről
„Harminc éve rendkívüli állapot van, az alkotmány szerint az ország első embere – ha Mubarakkal történik valami – a parlament elnöke kellett volna, hogy legyen. Ezt fölfüggesztették azért, hogy ne a parlament elnöke gyakorolja az ideiglenes hatalmat, hanem a korábbi honvédelmi miniszter. A hadsereg ma bármit megtehet. Két követelés volt a tüntetésen: az alkotmányt és a parlament működését függesszék fel. Mindkettőt megtették.”